Új Néplap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-06 / 31. szám

A törökszentmiklósi Székács Elemér Szakközépiskola kereskedelmi szakán tanuló Varga Viktória érettségi után egyetemre szeret­ne menni. A17 éves diáklány később a modellszakmában is szívesen elhe­lyezkedne. Szabad idejét a barátaival tölti, és konditerembe jár. Te is szeretnél a Hét lánya lenni? Ha már elmúltál 14 éves, akkor jelentkezz néhánysoros, fényképes bemutatkozással a szoljon n szoljon.hu e-mail címen! 2015. FEBRUAR 6.. PENTEK Babát vár a szépségkirálynő. Második gyermekével várandós az egykori szépségkirálynő. Polgár Kriszta. A huszonnyolc éves törökszentmiklósi szár­mazású anyuka jelenleg másfél éves kisfiával. Olivérrel tölti ideje jó részét, nyár végére várják a kistestvért. KINCSESTÁR /JtkV Я.Ш Épphogy befér az egész család meglepetés Az 1963-as Fiatot kerek születésnapra újíttatta fel a feleség Minek öltözik gyermeke farsangkor? DR. BENCSIK GÁBOR, A HETÉNYI KÓRHÁZ INTENZÍV OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJE- idén egyértelmű a válasz, nagycsoportos óvodás kis­fiam, Gabika Pókember lesz a szombati ovis farsangon. Szerencsére már hónapok­kal ezelőtt eldöntötte, hogy mi szeretne lenni, ránk csak a megvalósítás marad. amikor csak lehet, házilag szoktuk megoldani a jel­mezeket, pontosabban első­sorban az anyukára hárul a nemes feladat, ez a mos­tani azonban az a kategória, amihez „külső segítséget” is igénybe kell vennünk. Az utóbbi években viszont inkább mi magunk készítet­tük a különböző maskarákat. az éppen aktuális kívánság­nak megfelelően előfordult, hogy katicának, vagy ép­pen teknősbékának öltözött Gábor fiunk, ezeket pedig némi kreativitással, otthon megtalálható anyagokból is elő lehetett állítani. A na­gyobb gyermekeim persze már kinőttek a jelmezes farsangolásból, de igazán emlékezetes marad egyikük hópihe jelmeze, ami valóban jól sikerült. Emlékszem, fe­hér kartonból vágtunk ki egy hatalmas hópelyhet, ehhez már csak fehér haris­nya és póló kellett, s máris tökéletes hópiheként libeg­hetett, és a társai körében is nagy sikert aratott. Az utób­bi években viszont már csak a legkisebb, Gábor számára kell jelmezeket alkotnunk. Mivel nagyon szereti a far­sangi mulatságokat, jó előre felkészülünk erre a prog­ramra, ami a mi óvodánk­ban ráadásul hagyományo­san családi rendezvény. ILYENKOR NEMCSAK egy-egy csoport, hanem az óvodába járó összes gyermek együtt ünnepel, a szülőket, nagy­szülőket, testvéreket is szí­vesen látják. Mi is kivesz- szük a részünket a szerve­zésből, minden csoporthoz tartozó szülőknek más-más feladatuk van. Különböző játékok, műsorszámok szó­rakoztatják a kicsiket, még az óvó nénik is elő szoktak adni egy mesét bábelőadás­ként. nyilvánvaló, HOGY ezt szok­ták legjobban élvezni a gye­rekek. Kicsi kocsi, de pont elég nagy: Gabi és Robi mögé Levente és Marci is behuppan Nem ez a legtágasabb családi autója a szolnoki Dian-Sonkoly családnak, de minden bizonnyal a leg­kedvesebb. Az 1963-as Fiat 600-as újra a régi pompájá­ban csillog. Joó Zsuzsa A tágas polgári lakás falán házi­munka-beosztás fityeg. Egyértel­mű, kinek, mikor, mi a feladata. A család állítja, ennek segítségé­vel nagyon jól működik a takarí­tás, vita alig-aüg van ezzel kap­csolatban. Egy másik táblázat is lengedezik az előszobában, ezen fekete pontokat lehet gyűjteni, ami (természetesen) nem erény, „súlyos” (50 forintos) pénzbünte­tés jár minden három pont után. Vigyáznak is a családtagok, ho­gyan beszélnek és hogyan visel­kednek az asztalnál...- Igazságtalanság, hiszen Ga­bi, mint egyedüli nő a családban, előnyben van... - legyint Dián Róbert, a házigazda. Két fia, Le­vente és Marci bőszen bólogat­nak. Talán szokaüanok ezek a szigorú házirendek, de maga a Megható virtuális találkozás az első tulajjal a felújított kisautó története közben egy másik szálon is fu­tott. Amikor ugyanis a kicsino­sított autó fotója felkerült a Fa- cebookra, órákon belül előke­rült a Fiat korábbi tulajdono­sa, aki felismerte a fényképen család sem átlagos. A színész-ze­nész férj és az onkológusként dolgozó feleség remekül kiegé­szíti egymást, két fiuk pedig cso­dálatos keverékei a művész- és a materialista szemléletnek.- Minden bolondságban ben­ne vagyunk - állítja az édes­anya, Sonkoly Gabriella, aki nemrégiben különös ajándék­kal lepte meg férjét kerek szü­letésnapján. - Volt Robinak egy régi-régi Fiat 600-osa. 1962-ben vagy talán ’63-ban gurulhatott le a gyártósorról Olaszországban. Évekig a mediterrán országban futott, míg hazánkba került. En­nek a kocsinak még visszafelé nyílik az ajtaja, és eredetileg ge­nerátor helyett dinamó volt ben­ne. Huszonkét évvel ezelőtt ezt a kocsit vette meg a férjem. egykori járgányát. Ok annak idején a rendszáma miatt „mozgó ABC-пек” nevezték a csöppnyi „ékszerdobozt”.- érdekes netes találkozás volt ez... megható... - véleke­dik Dián Róbert.- Eleinte állandóan bütyköl­tem a kocsit, majd belefárad­tam ebbe a nagy javítgatásba, egyszerűen elfogyott az ener­giám. Betettem a garázsba és néha ránéztem, megvan-e még - fűzi hozzá Robi.- Arra gondoltunk a gyere­kekkel, hogy felújíttatjuk ezt a kocsit apának, hogy a Fiatból igazi oldtimer legyen. Teljes ti­tokban hívattunk egy trailert, el­csentük a Fiat slusszkulcsát, és elszállíttattuk az autót Holovatti Zoli autószerelőhöz. Három hét alatt teljesen rendbehozta ezt a „csodát” - veszi át a szót Gabi.- Szerencsére tudunk tit­kot őrizni, tartottuk a szán­kat! Csak egyszer szóltam el majdnem magam, de szeren­csére apa semmit nem vett észre a félbehagyott monda­tomból - súgja meg Marci, aki ugyanolyan lelkesen mesél a szülinapi meglepetésről, mint édesanyja. Kiderül, a nagy napon össze­hívták a rokonságot, a kocsit pedig letették a ház elé. A ven­dégek mind körbeállták a jár­gányt, és várták az ünnepeltet.- Láttam én az utcán a nagy tumultust, de a Fiatot mégsem vettem észre. Annyira irreális dolog volt ez az ajándék, hogy még álmomban sem gondoltam erre. Amikor végre valóban megpillantottam a pöfögő ko­csit, komolyan könnyes lett a szemem. Beültem az autóba és elmentem vele, a „Kicsivel”. Persze, megkérdezzük azt is, mi lesz a sorsa a felújított autócsodának.- Egyelőre a garázsunkban la­kik a régi-új családtag. Minden­nap lemegyek hozzá, beindítom és letörölgetem róla a port. Ha­marosan oldtimerré minősíttet­jük, hogy végre igazi veterán au­tóvá váljék. Mi pedig, mindany- nyian élénk családi fogyókúrába kezdünk, hogy be is fér­jük „Kicsibe”. Harminchét éves nő vagyok. Van egy kedves férjem, egy gyönyörű kislányom, nor­mális munkám, élvezem az életet. Szeretek jókat enni, talán túlságosan is: 98 kiló vagyok, és egyre többször hal­lom a környezetemből, hogy ez a súly már túlzás. Párszor a férjem is megjegyezte, jó lenne leadnom pár kilót. De nem megy... Talán mert nem is akarom annyira? Muszáj foglalkoznom a környezetem véleményével? Én jól érzem így magam! Zsóka Kedves Zsóka! Jól érzi magát így, ez rendben is van. De van­nak kérdéseim. Az életünk nem állapot, hanem folyama­tos változás. Előfordul, hogy jól érezzük magunkat, és közben pedig a környezetünk '0\ i * Л KÖVESDY ZSOLT, ák. M KUNSZENTMÁRTON PLÉBÁNOSA nem... Ön királynő! A férje ki­rály ön mellett? Kölcsönös-e egymás boldogságának szol­gálata vagy egyoldalú? Az asztal örömei alapvető öröm­forrás. De ha átfordul, akkor valami helyett pótlékká lesz. Szeretethiány vagy más kielé- gületlenség pótléka. Lehetsé­ges-e ez önnél? A férje jelzése mire vonatkozik? Lehet, hogy finoman azt akarta üzenni, hogy figyeljen oda önmagára? Azt írta, nem megy. Mert az akaraterő fura ellentmondás. Akarni olyat, amit nem akar, erővel véghezvinni olyat, ami nem esik jól - ez ördögi kör. Jutalmazás és büntetés harca, ami egyenesen vezet a szen­vedélybetegséghez és a függő­séghez. Ki tud ebből a körből tekinteni? Legyen a férje az első, és ne önmaga. Neki ala­kítsa magát ajándékká, és az ő öröme legyen az ön öröme. Ezzel a látásmóddal másként fogja magát nézni. A környe­zet véleménye segít, de nem lehet uralkodó. Nem megfelel­ni kell, hanem önmagunkká lenni, hogy a társunk boldog­sága élő legyen. A kislánya önről veszi a mintát, azonosul önnel. Segíthet a helyes élet­módban, ha újra és újra átgon­dolja, vajon mit venne át és mit nem önmagától. Ha nem­csak önmagát érzi jól, hanem a szerettei is, akkor nincs baj. De ez folyamatos munka és önreflexió. Párkapcsolati, munkahelyi, családi gondja van? írja meg problémáját, kérdéseit, hogy Zsolt atya önnek is segíthes­sen megtalálni a kiutat! E-MAIL CÍMÜNK: atyavilag.ujneplap@gmail.com LEVÉLCÍMÜNK: Új Néplap, 5000 Szolnok, Mészáros Lőrinc u. 2. A HÉT KÉRDÉSE FOTÓ: FODOR ORSOLYA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom