Új Néplap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-06 / 31. szám
6 GAZDASAG 2015. FEBRUÁR 6., PÉNTEK BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2015. február 4.) Malmi búza 2015. márc. 55200 Malmi búza index 2015. márc. 55200 Takarmánybúza 2015. márc. 47 800 Takarmánykukorica 2015. márc. 40200 Takarmánykukorica-index 2015. márc. 40200 Takarmányárpa 2015. márc. 48000 Olajnapraforgó 2015. márc. 105000 Olajnapraforgó index 2015. márc. 105000 Repce 2015. márc. 104000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015. február 5.) □ €/Ft 306,60-0,71 Ft □ $/Ft 268,45-0,70 Ft CHF/Ft 290,28-0,21 Ft □ €/$ 1,1421 0,0005 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. február 5.) Veteli Eladási I Budapest Bank 299,72 318,26 CIB Bank 296,87 321,61 Citibank 294,84 320,25 Erste Bank 300,35 317,65 FHB Bank 299,94 317,86 K&H Bank 299,00 316,22 MKB Bank 298,65 317,75 OTP Bank 298,23 315,41 Raiffeisen Bank 297,93 316,35 Jövőre is lassuló gazdasági növekedést várnak UNIÓS PROGNÓZIS A korábban vártnál lassabb gazdasági növekedésre számít 2015-ben és jövőre is Magyarországon az Európai Bizottság. A brüsszeli testület tegnap közölt legújabb előrejelzésében az idén 2,4 százalékos, jövőre 1,9 százalékos magyar GDP (brutto hazai termék) -növekedést vár. Az őszi előrejelzésében még 2,5 százalék bővülést jelzett 2015-re, 2 százalékot 2016-ra. A központi költségvetésben az idén 2,5 százalék GDP-ará- nyos hiányt várnak. A GDP-hez arányosított bruttó államadósság 2014-ben 77,7, 2015-ben 77,2 százalékon, 2016-ban 76,1 százalékon állhat. A munkanélküliségi ráta a tavalyi 7,7 százalék után 2015- ben 7,4, 2016-ban 6,6 százalék körül lehet. ■ MTI Harc a devizaadósokért bankok Van már több kiváltó konstrukció, a meglévő kamatok is estek Kimaradtak, ezért a MOK a fogorvosokért emel szót A forintosítás után sok frankhiteles szembesülhet az akciós forinthiteleknél magasabb kamatokkal. A jó adósokért megindulhat a harc, de a bankoknak egy része ellenlépéseket is tehet, hogy maradásra bírja ügyfeleit. Herman Bernadett Bár az elszámoltatás még csak a jövő hónapban indul, a verseny már megindult a jobb devizahitelesekért. A bankok egy része már megjelent a kiváltó hitelekkel a piacon, a hitelközvetítők szerint különösen a K&H és az UniCredit ezen a téren, emellett a hitelintézetek maguk is védeni kezdték a konkurencia csábító ajánlataitól az ügyfeleiket. A bankoknak az is elemi érdekük persze, hogy saját adósaik közül a különösen jókat maradásra bírják. A jegybank adatai szerint ugyanis tavaly decemberben hirtelen nagyot esett a meglévő svájci frank alapú hitelek kamata. A frank alapú lakáshitelek átlagos kamata a megelőző két és fél évben körülbelül 6,3 százalékon stabilizálódott, a szabad felhasználású jelzáloghiteleké eközben 7,6 százalék körül volt, és csak minimális mértékben ingadozott. 2014 utolsó hónapjában a lakáshiteleknél az átlagos ráta 32, a szabad felhasználású jelzálogkölcsönöknél pedig 19 bázispontot csökkent. Emellett tekintettel arra, hogy január 1-től, illetve ha az állammal pereskedett a bank, és emiatt nem volt ideje átállítani a rendszereit, legkésőbb február 1-től visz- sza kell állítani a kezdeti tisztességes kamatokat, a következő hónapokban további kamatcsökkenések várhatók. Február 1-je fontos nap volt a bankszektor életében, megtörtént a forintosítás, a fair bankokról szóló törvény is hatályba lépett, így a hitel- intézetek honlapjait ellepték a friss kondíciós listák. A pénzügyi cégek nem egyformán kezelték a helyzetet, Svájci frank alapú hitelek kamata (százalék) Decemberben már látványosan esett a frankhitelek átlagkamata is sokan nem közölték még, a forintosítás után az ügyfeleik pontosan milyen kamatokra számíthatnak, több bank pedig - például az FHB vagy a Raiffeisen - csak a jogszabályban szereplő limiteket írta bele a hirdetményébe. A törvény szerint a jelenleg 2,1 százalékos három havi bankközi kamatláb (bubor) fölött lakáshiteleknél 1-4,5 százalékos, szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig 1-6,5 százalékos lehet a kamatfelár. Ha kezelési költséget is számít fel a bank, a felárat csökkenteni kell. Az OTP Bank egy harminc oldalas hirdetményben részletezi, hogy a különböző időpontokban különféle fantázianevű lakás- és jelzálog- hiteleket felvevő ügyfelei milyen kamatokra számíthatKevésbé éri meg maradni EGYRE TÖBB AZ ÉRV az ellen, hogy bárki is devizahiteles maradjon. A svájci frank árfolyamának elszállása mellett a kamatok sem kedveznek majd a maradóknak. A kamatfelár-plafon csak a forin- tosított hitelek esetében köti meg a bankok kezét, a devizahiteket ennél drágábban is nak a forintosítást követően, továbbá azt is, hogy milyen kamatok várnak rájuk, ha elutasítják a forintosítást, és devizahitelesek maradnak. Ez alapján a korábban nagyjából egyforma kamatot fizető devizahitelesek kondíciói között a jövőben kisebb-na- gyobb eltérések is lehetnek. Az euró, a svájci frank és a jen alapú lakáshitelesek között is lehetnek olyanok, akiknek a minimális 1 százalékos lesz a kamatfeláruk, de biztos lesz olyan ügyfél is, akinek a maximálisát számítják majd fel. A legalacsonyabb kamatra az OTP-nél és a többi banknál is valószínűleg azok számíthatnak, akik a devizahitelezés hajnalán, 2004 körül vették fel a hitelüket. A minimális kamatfelárral nyújthatják. Az úgynevezett tisztességes kamatot persze vissza kell állítaniuk. De ez a kamatplafon fölött is lehet például euró alapú hiteleknél. A jen alapúnál viszont a kezdeti kamat alacsonyabb is lehet a három hónapos bankközi kamatláb, a bubor + 1 százalékos minimumnál. kalkulálhatnak majd a jenhitelesek is. A legmagasabb forintosítás utáni ráta a 2007 közepe után folyósított svájci frank alapú, és a későbbi euróhiteleknél várható. A svájci jegybank 2005 végétől két év alatt két százalékponttal 2,75 százalékosra emelte az alapkamatot, ez pedig a magyarországi frankhitelek kezdeti kamatát is megnövelte, a lakáshiteleknél 2007 második felében 6,5, 2008 folyamán pedig 7 százalék fölé emelkedtek a hitelköltségmutatók. Főleg ezekért a 6-6,5 százalékos THM-ekkel szembesülő egykori devizahitelesekért indulhat komoly verseny a bankok között. Sok ügyfélről van szó, a svájci frank alapú jelzáloghitelek több mint felét ugyanis ebben az időszakban utalták ki a bankok. A konkurens hitelintézeteknek persze várhatóan csak azok az ügyfelek lesznek majd érdekesek, akik pontosan törlesztenek, és a hitel/ fedezet arányuk is viszonylag alacsony. Problémamentesnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a deviza lakáshitelesek körülbelül fele, a szabad felhasználású jelzáloghitelesek nagyjából harmada számít. TÖBBLETPÉNZ? A Magyar Orvosi Kamara kifogásolja, hogy a körzetekben dolgozó csaknem háromezer fogorvos kimarad az alapellátásban dolgozóknak juttatott többlettámogatásból, amely praxisonként 130 ezer forintot jelent havonta. A MOK azt írta: bár a törvény szerint a fogorvoslás az alapellátás szerves része, a körzetekben dolgozó csaknem háromezer fogorvos „ismét rosszul járt”. Tevékenységük a háziorvosi praxisokénál rosz- szabbul finanszírozott, viszont lényegesen anyag- és eszköz- igényesebb, az alapellátó fogorvosok mégsem részesülnek az emelésből - tették hozzá. Felhívták a figyelmet arra, hogy a fogorvosi alapellátás nélkülözhetetlen az egészségügyi kormányprogram végrehajtásához. Kiemelték: a fogászati ellátáson túl más betegségek - például gyomor-bélrendszeri megbetegedések és a daganatos betegségek - megelőzésében és felderítésében játszik jelentős szerepet, mégis „mellőzöttként kezelik". Ezért - mint írták - érdemi rendezést kérve levéllel fordulnak az egészségügyért felelős állam- titkársághoz. Február 2-től utalja az alapellátásban dolgozóknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár azt a többlettámogatást, amely praxisonként 130 ezer forintot jelent havonta. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár hétfői budapesti sajtótájékoztatóján azt is közölte, hogy az összeg tartalmazza a januári finanszírozási többletet is a háziorvosoknak és a házi gyermekorvosoknak, akik márciustól már havonta kapják az emelt összegű támogatást. ■ MTI A fogorvoslás az alapellátás része Előkészítik a dróntörvényt ADATVÉDELEM Az emberi méltóságot sérteni tilos Végleges formában az útdíj MEGYEI MATRICA A motorosokért még próbálnak lobbizni Speciális, önálló törvényi szabályozásra van szükség az adatrögzítésre vagy -továbbításra alkalmas drónok használatához Magyarországon- hangoztatta tegnap egy konferencián a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Péter- falvi Attila közölte, a törvény előkészítés alatt áll, novemberben már ajánlásokat is megfogalmaztak. A távirányítású repülőszerkezetek nem megfelelő használata ma is minősülhet bűncselekménynek. A magyar szabályozás szerint drónokat reptetni csak egyedi- a légügyi hivatal által kiadott- engedélyek alapján lehet, de Drón a Hősök terénél egyre többen használják őket hobbiból. De még magáncélból sem szabad olyan felvételeket készíteni, amelyek az emberi méltóságot sérthetik. Péterfalvi szerint a drónok használata új minőséget hoz az adatkezelésben és egy sor adatvédelmi kérdéseket vet fel. „Ezek a vezető nélküli repülő eszközök az emberek legintimebb magánszférájába behatolva is képesek felvételek készítésére, és alkalmasak követésre, rejtett megfigyelésre is” - mondta a NAIH elnöke. Eddig 1708-féle különböző drónt regisztráltak a világon, és azok közül több mint 500-at Európában gyártanak. ■ MTI A kormány a februártól véglegesített formában működteti a személyautók útdíjfizetési rendszerét - közölte tegnap a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Az NFM azokra a sajtóhírekre reagált, amelyek szerint a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ több variációt dolgozott ki tavaly áprilisra az útdíjrendszer módosítására, de a kormány a javaslatok többségét, például a teljes hálózati kiterjesztést elvetette. Az NFM szerint az átalakítás eredményessége megalapozottan egy teljes év üzemelési tapasztalatai alapján mérhető fel. Korábban a Magyar Autóklub jogi képviselője, Kovács Egy év múlva áttekintik a rendszert Kázmér azt kérte, az elkerülő és a bevezető útvonalakat díjmentesítsék. A szervezet állás- foglalása szerint a motorosokat indokolatlanul sorolták egy kategóriával feljebb a megyei matricák tekintetében, így az autósokra kirótt díjat kell nekik is megfizetniük, holott ők főként idény jelleggel és alternatív közlekedési eszközként használják a motort. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató adatai szerint januárban összesen 1,44 millió matricát értékesítettek, ebből az éves 220 ezer, havi 92 ezer, tíznapos 510 ezer volt, a többit a megyei matricák tették ki 3 milliárd forint értékben. ■ MTI-MW
