Új Néplap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-06 / 31. szám
2 2015. FEBRUÁR 6., PÉNTEK MEGYEI TÜKÖR Jászberény még nem tudja, hogy fizeti ki a 750 milliót Érték a legénybot és a földikutya érdekességek Akár egy ritka fa is bekerülhet a helyi értéktár gyűjteményébe ► Folytatás az 1. oldalról Az indoklásból kiderült, a cég részére már 750 millió forintot kell kifizetni. „Ez az összeg akkora tehertétel, amit a város nem tud saját erejéből rendezni” - fogalmazott dr. Szabó Tamás. Időközben felvették a kapcsolatot a kormánnyal, hogy az állam milyen segítséget tud nyújtani. A polgármester szerint három megoldás van. Ezek szerint vagy a városnak kell fizetnie, vagy az állam átvállalja az összeget, illetve szóba jöhet, hogy a város és az állam megosztva fizeti ki a kötelezettséget. Az biztos, a város csak hitelből tudja majd fedezni ezt a kötelezettséget. Lapunk kérdésére, miszerint kivetnek-e helyi adót a bevétel növelésére, határozott nemmel válaszolt a polgármester. Hozzátette, a korábbiaknál magasabb, 250 millió forintos tartalékkeretet határoznak meg az idei költségvetésben és „át kell gondolni a kiadásokat is”. Napokon belül ki kellene fizetni az összeget, erre azonban nem lesz pénze Jászberénynek. Két héten belül tárgyalnak a pernyertes társasággal a fizetési lehetőségekről. Lapunk megkereste az érintett céget, kérdéseinkre még várjuk a választ. ■ Tornacipőt is osztottak Kunhegyesen adományok A Kunhegyesi Mikrotérségi Szociális Intézmény az élet számos területén segíti a városban élőket. Az elmúlt év folyamán többször is osztottak a közfogalkoztatás keretében a kertészetben termesztett zöldségeket a hátrányos helyzetű családok számára. Tavasszal hagymát, krumplit, ősszel káposztát, sárgarépát kaptak a rászorulók. Egy magánszemély felajánlásából pedig nagy mennyiségű tornacipő-adományt kaptak, melyeket az óvónők és az iskolai gyermekvédelmi felelősök javaslatára osztottak ki a szerény sorsú családokban élő gyermekeknek. ■ SZ. ZS. Minden településen találhatunk olyan értékeket, érdekességeket, melyre büszkék lehetnek a helyiek, legyen az régi jellegzetes épület vagy használati tárgy, népszokás, hagyomány, jelentős teljesítményt nyújtó személy, alkotás - vagy akár egy különleges állat vagy növény. Munkatársainktól Tiszaföldváron egy kocsányos tölgyfa (mint igazi kuriózum) már bekerült a helyi értéktárba. Ennek a fának ugyanis (ha hihetünk a helyi legendának) nem akármilyen múltja van! Állítólag éppen ehhez a fához kötötte ki lovát 1849-ben Kossuth Lajos, amikor erre járt.- Fogadjuk kétkedve e legendát - figyelmeztet Béres Mária, a Tiszazugi Földrajzi Múzeum vezetője. - Közelebb áll a valósághoz, hogy a helyi ártézi kút fúrásakor-építésekor ültették a lakosok ez a tölgyet, 1894- ben. Ami biztos, a fa igen öreg, csodálatosan terebélyes és a földváriak nagyon büszkék rá. Vigyázunk is rá, kezeljük, gyógyítjuk, ha valami sérülés, károsodás tűnik fel rajta. Egyébként pedig 2015-ben éppen a kocsányos tölgy lett az év fája - fűzte hozzá a múzeumigazgató.- Nálunk még gyerekcipőben jár az értéktárba való felvétel. Egyelőre csak gyűjtögetünk - mondja Császiné Csáti Réka, a rákóczifalvai Varsány Közösségi Ház igazgatója. - Van azonban két kincsünk, melyet szokatlan egyedisége miatt szeretnénk felvenni az értéktárba. Az egyik egy százéves fodrászműhely, eredeti berendezéseivel együtt a Rákóczi úton, a másik pedig egy köztünk élő személy, Pásztor István szikvízkészítő kisiparos. Mi ugyanis kifejezetten büszkék vagyunk arra, hogy az ásványvizek terjedése ellenére is közkedvelt Falván a szódavíz! Kunszentmártonban egy ingatlan, az 1783-ban épült „Nagykun Kerületi Ház” kerülhetett be az elit körbe, főleg az - esetenként - rémisztő múltja miatt. 1853-ig ugyanis a börtön itt működött.- Itt bíráskodott a Nagykun kerület kapitánya. Mivel e teleA megyei értéktárba már bekerült a szolnoki művésztelep is, ahol többek között Fazekas Magdolna festőművész (képünkön) is alkot pülésnek pallosjoga volt, vélhetően a környéken akasztások is történtek. Legalábbis erre utal egy régi térkép-jelzés, amely akasztófa-dombként tüntet fel egy közeli kicsiny területet - magyarázta dr. Pusztai Gabriella, a Kunszentmártoni Általános Művelődési Központ igazgatója. Különleges eleme a megyei értéktárnak a mezőtúri földi- kutya-populáció, amely nemrégiben került fel a listára.- Nagy örömmel fogadtuk a döntést - mondta el Szabó A megyei értéktárban jelenleg szereplő ritkaságok: Mira gyógyvíz, Szolnoki Művésztelep, Karcagi Ferdinánd, Szolnoki Gulyásfesztivál, Korda testvérek életműve, Dr. Balogh kínos életműve, Kevi Juhász fesztivál, Kevi birkapaprikás, Finta testvérek életműve, Kunhímzés, Karcagi születésű András, a Mezőtúri Értéktár Bizottság elnöke. - A földikutya ugyanis olyan különleges állatfaj, amely a megyében már sehol máshol nem él, sőt, az Alföld egyéb területein sem nagyon fordul elő. Igazi kuriózum tehát. A Nagykunságból kipusztultnak hitt földikutya egy példánya még 2008 júniusban került elő Mezőtúron egy cég telephelyén. Ráadásul nem mindennapi körülmények között. Egy mező- gazdasági telep dolgozója a televízióban látott ismeretterjesztő keletkutatók életműve, Szolnoki Repüléstörténeti Kiállító- hely, Tiszavirág, Verseghy Ferenc Könyvár helyismereti gyűjteménye, Cimbalom, Kósa Károly honlapja, Mezőtúr környékének holtágrendszere, Hortobágy-Berettyó hármas zsilip, mezőtúri földikutya populáció, Bereki gyógyvíz. filmet erről az állatról. Az azt követő napon arra lett figyelmes, hogy épp egy olyan állatot kergetnek lapáttal, amit ő előző nap a tévében látott. A földikutyát sikerült megmentenie. Kiderült, Mezőtúr belterületén él egy kis állománya a földikutyának. A legénybot jelenleg ugyan még csak a kunhegyesi értéktárban szerepel, de a felterjesztők célja, hogy a későbbiekben hungarikummá váljon. Kunhegyesen nemrégiben határoztak az Oláh Lajos magángyűjtő tulajdonában lévő különlegesség, a Nagykun legénybot települési értéktárba történő felvételéről, amely a többlépcsős rendszer első foka ahhoz, hogy a legénybot hungarikummá váljon. A kisújszállási értéktárba már 130 helyi értéket vettek fel. Szerepel a listán például a szűcshímzés, a Gaál Sándor által készített kunsági kisbunda, a Városvédő és -Szépítő Egyesület is, a gimnázium Jermy Gusztáv Természetrajzi Gyűjteménye; A megyei értéktárba már sok ritkaságot felvettek ■ Ön szerint szükség van értéktárakra? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SZ0U0N.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. helyett kapott az Illéssy-sírkert, a koporsótetős kunkapu a díszítményeivel, a Turgonyi ősi telephely és a „Pap-gátja”, vagy a helyi ételek közül azt öreglebbencs is. Bekerült az értékek közé a Csukás István Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő fagylaltárus, Bagaméri bronzból öntött szobra. Karcagon a kun hímzést, a vert csipkét, a karcagi birkapörköltet, a keletkutatók közül dr. Gaál László, Németh Gyula és dr. Mándoky Kongur István munkásságát, valamint a gimnázium épületét és a bereki gyógyvizet vették fel a helyi értéktárba. A miniszter szerint kellene egy magyar kereskedelmi multi is agrárium A hazai mezőgazdaság fejlesztése a kulcsa annak, hogy egészséges élelmiszerhez jussanak a fogyasztók Az agrárium és a hozzá kötődő ágazatok a magyar gazdaság teljesítményének 20-25 százalékát adják, ezt az arányt és a vidék megbecsülését tovább kell növelni a következő években - jelentette ki a földművelésügyi miniszter csütörtökön Szolnokon, egy gazdafórumon. Fazekas Sándor szerint az ágazat ma 200 ezernél több embert foglalkoztat, és mintegy félmillió embernek nyújt közvetlenül megélhetést. Az aggodalmakkal szemben az agrárium fejlődése nem járt a foglalkoztatás és a jövedelmezőség csökkenésével - írta az MTI. Elmondta azt is, hogy a hazai piacon a 10 évvel ezelőtti 50 százalékkal szemben jelenleg már 75-80 százalék a hazai élelmiszerek aránya. A tavalyelőtti 8,1 milliárd eurós agrárexport is azt jelzi, hogy a mezőgazdaság meghatározó szerepet tölt be az ország külkereskedelmében. Fazekas Sándor a következő időszak legfontosabb feladatai között említette az egységes agrárkutató-intézeti és szakképzési hálózat kiépítésének folytatását, a szántóföldi infrastruktúra fejlesztését és a tájhoz kötődő, minőségi termékek részarányának növelését. Kiemelte: a kabinet mintegy 300 milliárd forintot különített el az élelmiszeripar fejlesztésére. Fontosnak nevezte a hazai Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is előadott a fórumon hús- és tejfogyasztás növelését, és úgy vélekedett, a kereskedelemben egy magyar „multira” is szükség volna a hazai termékek piaci pozícióinak erősítése érdekében... Jakab István a MAGOSZ elnöke a MAGOSZ szerepe a gazdák érdekképviseletében címmel tartotta meg tájékoztatóját. Elhangzott, az Agrárkamarák és általában a gazdák érdekképviseleti szervei betöltik hivatásukat, több segítséget és juttatást tudnak biztosítani tagjaiknak, mint ami befektet tést igényelnek. Szó volt a jogsegély-szolgálatról, a gazdák képviseletéről a különböző döntés-előkészítési folyamatokban. Kiss Róbert, a NAK megyei igazgatója az elmúlt időszakban végzett tevékenységéről számolt be, Szabó Endre, a Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei kirendeltségvezetője az agrártámogatások aktuális kérdéseit ismertette. Az eseményen Kállai Mária kormánymegbízotton kívül helyet foglalt Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnöke, a mezőgazdasággal szoros kapcsolatban álló testületek részéről Varga Béla tűzoltó ezredes megyei katasztrófavédelmi igazgató és Lovas Attila, a Köti- vízig igazgatója is. A házigazda Hubai Imre Csaba, a Megyei Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke volt. ■
