Új Néplap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-27 / 49. szám
4 TISZAZUG 2015. FEBRUÁR 27., PÉNTEK Felújítják a cibaki templom tornyát, új tetőt is kap a régi épület A szövetkezeti tagok a télen gyűjtött tűzifát felvágják, majd szétosztják egymás között. Idén másokat is tudtak segíteni a tüzelőanyaggal. Magukon segítenek a tagok esély Több év is kell, hogy teljesen önfenntartóvá váljék a szociális szövetkezet munka Megszépül a cibakhá- zi római katolikus templom. Hegyes Zoltán polgármester elmondta, az épület tetejét cse- repezik, falát szigetelik, tornyát is újjáépítik. Cibakháza az 1400-as években mezőváros volt, ezért valószínű, hogy ekkor már templommal is rendelkezett, ami elpusztult a háborús időkben, még 1723 előtt. Suslay Mihály plébános ennek romjai mellett épített először nádból egy kis templomot. A jelenlegi templom 1757-től 1760-ig készült el, közadakozásból. Érdekes, hogy pénz hiányában ekkor nem épült meg a tornya. Ezt végül 1840-ben készült el, mely a mainál sokkal magasabb volt. Csakhogy 1946. december 9-én hatalmas vihar vonult át Cibakházán, a torony rászakadt a templom tetőszerkezetére. A templom ma is látható tornyát nem tudni, hogy pontosan mikor építették. A harangoknak is külön történetük van. Az első világháború idején a hadvezetés elszállíttatta az utolsó használható harangot is, mindössze a harmincegy kilós, repedt lélekharang maradt a templomban. A háború befejeztével, Májer László esperes úr saját költségén öntette újra a kis harangot. 1925 márciusában az akkori plébános, Révész István, egy helyi gazdálkodó és a malomigazgató elutaztak Budapestre és új, hatszáz kilós harangot rendeltek a hitközség nevében. A tetőfelújítást igazán szakavatott kezek végzik, az ácsok csapatában ugyanis ott dolgozik a rákóczifalvi Pahocsa Kálmán is, aki már többször elnyerte az Év Tetőfedője díjat. Tervek szerint a munkálatokkal húsvétra végeznek. ■ Már javában dolgoznak az új tetőn Szociális szövetkezetét hoztak létre Kunszentmártonban. A tagok saját maguk teremtik meg munkahelyüket, sőt, szociálisan rászorulókból mára segélyezőkké váltak. Joó Zsuzsa Nem csak „egykoron” létezett szociális szövetkezet, úgy tűnik, mostanság újra felélednek e szerveződések. Nemrégen Kunszentmártonban alakult egy, mely a helyi közösségek fenntarthatóságát tartják értéknek, az egyéni érdekkel szemben a közösségi érdeket hangsúlyozzák.- Abban bízom, jobb sorom lesz - válaszolja kacsapucolás közben Kiss Anita, amikor megkérdezzük, miért lépett be a szövetkezetbe. - Az utóbbi időszakban csak gyermeknevelési támogatást kaptam, most végre dolgozhatok is itt, a plébánián - árulja el, miközben a szárnyas egyre kopaszabbá válik. Azt mondja, tavaly indult egy önsegélyező programja a Szent Márton-plébániának, melyhez ő is csatlakozott. Egy nagyobb földterületen termeltek közösen zöldségféléket, melyet az elvégzett munka arányában osztottak szét egymás között. Erre a csoportra épült a mostani szociális szövetkezet „törzstagsága” is. - Egyelőre sok pénzt nem látok belőle, várhatóan csak több év múlva lesz igazán jövedelmező. Kitartás kell ehhez a munkához is, mint az életben oly sok mindenhez - állítja a négygyermekes fiatalasszony, aki megsúgja, jónéhányan már otthagyták az önsegélyező csoportot is, mert azt gondolták, amit mások megtermelnek, az nekik is jár. Megtudjuk, a február elején alakult szövetkezetei tizenket- ten alapították, de belépett a tagságba az önkormányzat is (a polgármester, Wenner-Vár- konyi Attila képviseli a várost). Kiss Anita, az egyik tag A szövetkezet elnöke dr. Sári László, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, főiskolai tanár, aki szakmai segítséget nyújt a gazdálkodóknak, a felügyelőbizottság elnöke pedig Kövesdy Zsolt atya.- Szerencsére több támogatónk is van. Benke Tibor helyi gazdálkodó például szántással, terménnyel, táppal támogatja a növénytermesztést és az állattartást, Imrei István a szállításban segédkezik. Jelenleg egy hektáron gazdálkodik a tíz, jelenleg még közfoglalkoztatott tagunk - jegyzi meg a plébános, hozzáfűzve, a szövetkezet által megtermelt értékek a tagok szükségleteit biztosítja, az egyéb bevétel pedig egy közösségi alapba keA szociális szövetkezetek kapcsán felmerül a kérdés, mennyire életképes egy ilyen kezdeményezés.- kezdetben biztosan nem az - vélekedik dr. Sári László, a szövetkezet elnöke.- Majd csak valamikor négyöt év múlva lesz teljesen ön- fentartó vagy éppen „nyereséges”. Jelenleg támogatók, elnyert pályázatok nélkül ez rül, ami közösségi célokra fordítható. Ilyen lehet például a tagok gyermekei számára adható ösztöndíj. Megtudjuk, téli időszakban a tagok tűzifát gyűjtöttek, amiből még másoknak is jutott, legalább húsz helyre tudtak tüzelőt kiszállítani a szövetkezeti tagok. így váltak az emberek segélyezettből segélyezőkké.- Célunk, hogy a jelenleg szociális támogatásra szoruló tagok úgy térjenek vissza a munkaerőpiacra, hogy a szociális hálóra egyáltalán ne legyen szükségük. Itt a tagok saját maguk teremtik meg munkahelyüket. Természetesen csak azokkal tudunk együtt dolgozni, akik hajlandóak tenni önmagukért - mondja Kövesdy Zsolt. nem működőképes. Ráadásul a mezőgazdaságot életfogytig kell tanulni, e tudásomat igyekszem is a tagoknak átadni. Segítségre szükségük is van, sokuknak ugyanis semmiféle gyakorlatuk nincsen. A tavaszi munka előtt például azt tanítom meg nekik, hogyan kpll krumplit vetni - magyarázza a lokálpatrióta szakember. Azt is megtanulják, hogyan kell krumplit vetni HÍRSÁV Közmunkások kátyúznak a földvári közutakon KIJAVÍTJÁK HAMAROSAN Tiszaföldváron a belterületi közutakat. A kátyúkat aszfalttal javíták ki, a padkákat kézi erővel rendezik a közfoglalkoztatottak március 1-jétől, tíz hónapon keresztül. A munkálatokra 15 tonnányi aszfaltot szereznek be. Közlekedésbiztonságra oktatnak a polgárőrök újra elkezdődött a közlekedésbiztonsági oktatás Tiszaföldvár általános iskoláiban. Februárban a város mindhárom általános iskolájának alsós tagozatos osztálya (húsz osztály) részt vett az előadásokon, így csaknem ötszáz tanuló figyelmét hívta fel Kecse László, a Tiszaföldvár Városi Polgárőr Egyesület elnöke a biztonságos közlekedés fontosságára. Az immár tízéves hagyományra visszatekintő oktatásokat tavasszal és ősszel is megszervezik. Az előadások lezárásaként minden évben a Tiszaföldvár Városi Polgárőr Egyesület a Városi Könyvtárral közösen egy Kerékpáros Közlekedési versenyt rendez a gyerekeknek. Meg is áldották az új piacteret Cibakházán hivatalosan is átadták, megáldották Cibakháza új piacterét. A saját gyártású térburkolóval kialakított, részben fedett piacon végre kulturált körülmények között árusíthatják portékáikat az őstermelők, egyéb árusok. Már az új helyen adnak-vesznek A múzeumban ismertednek a mesterségekkel tanulás Az óvodások hetente egyszer látogatnak el a különböző foglalkozásokra Térburkoló elemeket gyártanak Egyedülálló múzeumpedagógiai programot, egész évre szóló tematikus tervet dolgoz ki a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum és a helyi önkormányzati óvoda. Harangozóné Tóth Éva andragógus elmondta, az együttműködés lényege a két intézmény együttműködése. Megtudjuk, ha már összevonták a múzeumot, óvodát, művelődési házat és a könyvtárat, megpróbálnak mindebből előnyt kovácsolni. Egyik cél, hogy már a legkisebbek, azaz az óvodás korosztály ,§ is rendszeresen látogasson el a I múzeumba, hogy itt ismerkedje- » nek meg a néphagyományokkal, f népszokásokkal. Hetente egy- 1 szer tartanak foglalkozást a gye- Bíró Piroska (jobbra) és Harangozóné Tóth Éva a gyerekek műveivel rekeknek a múzeumban, ahol agyagozhatnak, bőrözhetnek, nemezelhetnek, és persze az állandó kiállításokon keresztül is megismerkedhetnek a népi kismesterségekkel. A szakemberek szerint a múzeum a legideálisabb hely a tanulásra, hiszen itt láthatóak, kézzel foghatóak azok a tárgyak, eszközök, melyeket régebben nagyszüleink rendszeresen használtak. Egykoron apáról fiúra szállt a mesterségbeli tudás, mostanság csak így lehet az ismereteket elsajátítani. Bíró Piroska óvónő hozzáteszi, sok óvodai rendezvénynek is helyet ad a múzeum, az együttműködés pedig már három évvel ezelőttre nyúlik vissza. ■ J. Zs. értékteremtés Betonelemeket gyártanak hamarosan a közmunkások Tiszaföldváron. Március elsejétől tizenöt főt alkalmaznak e mintaprogramban. A közfoglalkoztatottak mederbur- kolót, kerti szegőt és viacolor térkő betonelemeket készítenek. Ezeket a köztéri parkokban, elsősorban a Kossuth tér és a buszpályaudvar melletti parkútjainak térburkolására használnák fel, de a közutak mellett található buszmegállók járdaszigeteit és a belvízelvezető árkokat is ezzel fednék be. Hamarosan sódert, cementet, présgépet és préssablonokat szereznek be, hogy a gyártás mihamarabb elkezdődhessen. ■ Hívja az Új Néplap újságíróját! JOÓ ZSUZSA elsősorban a Tiszazugban élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 30/6474699-es telefonszámot hétköznapokon!
