Új Néplap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-19 / 42. szám
5 2015. FEBRUÁR 19., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG Újratervezés a szakképzésben koncepció Az oktatási szakértők szerint téves az irány Foglalkoztatási ráta a legmagasabb iskolai végzettség szerint Egyetem Főiskola Szakközépiskola [ Gimnázium 42.5 1 42.5 Szakiskola/ Hl 68,7 □ 61,4 szakmunkásképző ■ 60,9 8 általános 1 120.5 Bf 22,0 ■ 2006 8 általánosnál kevesebb |5,2 □ 7,8 ■ 9,8 □ 2010 ■ 2013 E VG-GRAFÍKA FORRÁS: KSH BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2015. február 17.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2015. márc. 55200 Malmi búza index 2015. márc. 55200 Takarmánybúza 2015. márc. 47 800 Takarmánykukorica 2015. márc. 40 700 Takarmánykukorica-index 2015. márc. 40700 Takarmányárpa 2015. márc. 47 000 Olajnapraforgó 2015. márc. 106000 Olajnapraforgó index 2015. márc. 106000 Repce 2015. márc. 104000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015. február 18.) □ €/Ft 306,19-1,41 Ft □ $/Ft 269,40-0,41 Ft □ CHF/Ft 285,44-3,35 Ft □ €/$ 1,1364-0,0034 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. február 18.) Vételi Eladási Budapest Bank 298,68 317,16 CIB Bank 295,49 320,11 Citibank 294,48 319,90 Erste Bank 299,28 316,52 FHB Bank 299,70 317,60 K&H Bank 298,76 315,98 MKB Bank 298,06 317,14 OTP Bank 298,09 315,26 Raiffeisen Bank 304,50 310,66 Nhp+ az MNB-től: újabb hitelkeret a vállalkozásoknak élénkítés A jegybank március 16-tól bevezeti a növekedési hitelprogram pluszt (nhp+) a kis- és középvállatok hitelezésének j támogatására - mondta szerdán Matolcsy György, az MNB elnöke. Az elmúlt két év alatt, 2013-2014-ben a gazdaság mintegy 5 százalékkal bővült, aminek mintegy fele a jegybanki alapkamat 24 hónapon keresztül történt folyamatos csökkentésének és a növekedési hitelprogramnak köszönhető - mondta. A változatlan feltételekkel folytatódó növekedési hitelprogram idei évi 500 milliárd forintos keretösszegén felül az MNB Monetáris Tanácsa 500 milliárdot különített el az új nhp+ konstrukcióra. Az új hitelszerződéseknél az MNB a hitelezési veszteségek 50 százalékát átvállalja, ■ Jócskán megbolygatja a hazai szakképzés rendszerét a kormány már a 2016-2017- es tanévtől. A közelmúltban elfogadott szakképzési koncepció célja, hogy mindenki tanuljon valamilyen szakmát. Az oktatási szakértők elhibázottnak tartják az irányt, bár őket meg se kérdezték az átalakításról. Haiman Éva „Szakítani kell azzal a téves felfogással, amely szerint kívülről nem kell beleszólni az oktatásba. Igenis, bele kell szólni, meg kell fogalmazni a gazdasági igényeket.” Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondta ezt a Világgazdaságnak adott egyik 2014-es interjújában, és a kormány a közelmúltban el is fogadta a nem kis részben az MK1K javaslatai alapján kidolgozott szakképzési koncepciót. Az iparkamara még a 2010-es választások előtt megállapodást kötött a Fidesszel, amelyben megfogalmazták a magyar gazdaság- politika szerintük legfontosabb feladatait, egyebek mellett a szakképzés átalakítását. A 2011 decemberében elfogadott új köznevelési törvény alapján így 2013- tól 16 éves korra csökkentették a tankötelezettséget, illetve egységesen 3 évre az addig 4, illetve 5 éves szakiskolai képzést. így a fiatalok a korábbi 18-19 helyett már 17 évesen szerezhetnek szakmunkás-bizonyítványt. 2012-ben a kormány és a kamara közötti megállapodást egy közös nyilatkozatban megerősítették, és ebben a kormány vállalta, hogy nemcsak a szak-, de a felnőttképzést és a felsőoktatást is a gazdasági igényeihez igazítja. A szakképzési koncepció alapvetése, hogy Magyarországon hiány van a jól képzett szakmunkásokból, technikusokból és szakemberekből, a vállalkozások nehezen találnak jó, szakképzett munkaerőt. Ahogy Orbán Viktor egyik szokásos péntek reggeli rádióinterjújában mondta: a szakmunkásképzésnek a becsületét vissza kell adni, vagy, miként egy konferencián Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter fogalA statisztikák nem támasztják alá, hogy a munkaerőpiacnak szorgos munkás kezekre lenne szüksége a legnagyobb arányban. A KSH szerint a foglalkoztatási ráta messze a főiskolát és egyetemet végzettek körében a legmagasabb, évek óta 71-75 száműzött: „Egy rossz diplománál, amellyel nem lehet elhelyezkedni, többet ér egy jó szakmunkás-bizonyítvány”. A szakmunka becsületének helyreállítása, no meg a vállalkozások munkaerő-igényének biztosítása érdekében „teljes mélységében” átalakítják a szakképzést. Mivel a koncepciót nem hozták nyilvánosságra és azt hiába kértük az NGM-től, a részleteket illetően csak a Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár által elmondottakra hagyatkozhatunk. Ezek szerint a 2016-2017-es tanévtől kezdve történik meg az átállás, amikortól olyan szakgimnáziumok és szak- középiskolák jönnek létre, ahol lehetőség van érettségit szerezni és szakmát is tanulni. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi szakközépiskolai képzés szakgimnáziumban folytatódik, a jelenlegi szakiskola megnevezése pedig szakközépiskolára zalékos, a szakközépiskolát végzettek körében átlagosan 63 százalékos, míg a szakiskolában, illetve szakmunkásképzőben tanultak körében fokozatosan csökkenő arányú: a 2006-os 68,7 százalékkal szemben tavalyelőtt már csak 60,9 százalék volt. módosul, mert itt a 3 éves képzést követően, újabb két év tanulással lehetőség lesz érettségit is tenni. Az is cél, mondta Czomba Sándor, hogy az egyetemről kiesők visszakerülhessenek a szakképzés rendszerébe, és hogy senki se maradjon szakma nélkül. Azzal az oktatás szakemberek is egyetértenek, hogy a szakképzésnek a közoktatás és a munkaerőpiac igényeit egyaránt ki kellene elégítenie, igaz, a véleményüket nem kérték ki az átalakításról. Szenes György, a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiumának elnöke szerint a jelenlegi problémák nem orvosolhatók a képzési idő rövidítésével, vagy az iskolák átnevezésével, az pedig teljességgel elfogadhatatlan, hogy a leendő szakmunkásoknak most már mindössze heti hat órában kell csak a kilenc közismereti tantárgyat tanulniuk. Szenes György azt mondja, a szülőket és a diákokat sem lenne szabad azzal áltatni, hogy ilyen előképzettséggel két további év rátanulással sikeres érettségit tehetnek, ha csak szét nem akarják verni a jelenlegi egységes érettségi rendszert. A szakember az iparkamarával szemben úgy gondolja: az iskolának nem munkahelyre kész szakembereket, hanem a világra nyitott, új ismereteket befogadni és folyamatosan megújulni képes embereket kell képezniük. Diplomával könnyebb elhelyezkedni HÍRSÁV Agrárpénz: visszajár belőle egy rész az európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósult agrár-vidékfejlesztési támogatások egy részét vissza kell fizetniük a termelőknek, amennyiben nem teljesítették a támogatáskor vállaltakat. ■ MTI Négy százalékkal nőtt a biztosítók bevétele A MAGYARORSZÁGI biztosítási szektor díjbevétele az előző évihez képest 4,2 százalékkal, 844,1 milliárd forintra növekedett tavaly, ezen belül az életbiztosítási piac 4,4, a nem életbiztosítási ágazat díjbevétele pedig 3,9 százalékkal emelkedett - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége. ■ MTI Jövő csütörtökön nyílik az Utazás kiállítás február 26. és március 1. között rendezik meg Magyarország legnagyobb turisztikai seregszemléjét, az Utazás 2015 kiállításon a látogatók 20 ezer négyzet- méteren, több mint 250 kiállító ajánlataiból válogathatnak. A kiállítás belföldi díszvendége Székesfehérvár, külföldi díszvendége Románia. ■ MTI Soltész: kétmilliárddal több a civileknek idén több mint ötmilliánl forinttal támogatja az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Nemzeti Együttműködési Alapból a civil szervezeteket, ez pedig kétmilliárd forinttal meghaladja a tavalyi keretet - jelentette be szeredén Soltész Miklós, a tárca államtitkára. ■ MTI Soltész Miklós Van igény az öngondoskodásra Anyagi biztonság és egészség a nyugdíjas években is Mindenki anyagi biztonságban és egészségben eltöltött, gondtalan nyugdíjás évekre vágyik, Magyarországon háromból mégis csak egy ember szokott erre félretenni. A Stabilitás Pénztárszövetség kutatása szerint ennek egyik oka, hogy sok munkavállaló úgy véli, nem fér bele a költségvetésébe a spórolás. Ezen segíthetne, ha az önkéntes nyugdíj- pénztári és egészségpénztári juttatásokat több vállalkozás építené be a cafetériarend- szerébe, és adna ezen keresztül munkáltatói hozzájárulást dolgozói megtakarításaihoz. Sajnos ez a lehetőség még sok munkáltatónál nem érhető el. A munkavállalók háromnegyede a leghasznosabb juttatások egyikének tartja az egészségpénztári juttatást, míg a megkérdezettek fele vélekedik ugyanígy a nyugdíjcélú megtakarításokról - derül ki a Ku- tatóCentrum, Stabilitás Pénztárszövetség számára készített felméréséből. A megkérdezettek szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak legnagyobb előnye a nyugdíjas évekre való előtaka- rékosság, míg az egészség- pénztári megtakarításoké a gyógyszerre és egészség- ügyi kiadásokra azonnal elkölthető fedezet. EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS ÉS HOSSZÚ TÁVÚ ÖNGONDOSKODÁS Bár az igény egyértelműen megvan a pénztári megoldásokra, háromból mégis csak egy ember tesz félre rendszeresen a nyugdíjas évekre vagy váratlan egészségügyi helyzetekre. Ennek az egyik oka, hogy sok munkavállaló azt érzi, nem fér bele a családi költségvetésbe a takarékoskodás. Ezen a problémán segíthet, hogy a pénztári megtakarítások a cafetériarend- szer keretében is elérhetőek. Ahol vannak ilyen juttatások, érdemes tehát a kasszákat választani. A kutatásból azonban kiderül, hogy tízből négy vállalatnál nincs béren kívüli juttatás, ahol pedig van, ott is csak minden második esetben választható meg annak formája, így sok alkalmazott számára a pénztárak mégsem állnak rendelkezésre a cafeté- ria részeként. Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke kiemelte: ideális esetben a cafétéria segítségével minden munkavállalónak beleférne az életébe az öngondoskodás. A Pénztárszövetség azt reméli, hogy a jövőben egyre több munkáltató bővíti a cafetéria- rendszerét a pénztári juttatásokkal. Ezzel nemcsak dolgozóik lojalitását erősíthetik, de hozzájárulhatnak a kollégák egészségmegőrzéséhez, illetve nyugdíjcélú megtakarításaihoz. EGYÉNILEG IS ÉRDEMES CSATLAKOZNI: KEDVEZŐ KONSTRUKCIÓK ADÓ-VISSZATÉRÍTÉSSEL A mostanihoz hasonló alacsony kamatkörnyezetben nehéz olyan megtakarítást találni, amely biztonságosan, attraktív hozamokat kínál. A pénztárak egyedülállóan kedvező konstrukciói alacsony költségek mellett adó-visszatérítéssel és kedvező hozamokkal gyarapítják a tagok megtakarításait. A tavalyi év befektetési eredményei is bizonyítják, hogy a nyugdíjpénztárak az inflációt jóval meghaladó, akár két számjegyű hozamokat is elérhetnek. A jövőben várhatóan egyre többen ismerik fel a pénztárak előnyeit, és lépnek be a cafétéria juttatásoktól függetlenül is, vagy egészítik ki a munkáltatójuktól kapott vállalati hozzájárulást egyéni befizetésekkel. Ez dupla haszon, hiszen az egyéni nyugdíj- és egészségpénztári befizetések után 20 százalékos (akár évi 150 ezer forintos) adó-visszatérítés jár.
