Új Néplap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-13 / 37. szám

2015.február 13. HAZAI HÍREK Nálunk még mindig hirdethet 100 Ft-ért! Részletek: 56/516-716. GYÁRLÁTOGATÁS. A héten Szolnokra érkezett Jósé Ángel López Jorrín spanyo1 nagykövet. A diplomata a városházán Szalay Ferenc polgármesterrel tárgyalt, majd közcsen elláto­gattak az F. Segura Hungária Kft. telephelyére, ahol Jósé Soriano körbevezette vendégeit Európa autógyártóinak legjelentősebb beszállítója szolnoki üzemében. Szolnokról a nyugdíjasok ezüst, a fiatalok arany minősítést szereztek Megmérgezték, de életre kelt a Tisza A Szivárvány Táncegyüttes tagjai is jelentős országos sikert értek el, s akárcsak a nyugdíjas dalkör, Szolnok hírnevét öregbítették Szegeden is A Dr. Hegedűs T. András Ala­pítványi Szakiskola, Közép­iskola, Általános Iskola és Kol­légium öt roma diákja, vala­mint a szolnoki Kabaré és Dalkör nyugdíjasklub nyolc tagja a szegedi Népek tánca, népek zenéje elnevezésű országos rendezvényen kiváló eredményt ért el.- Feburár 5-én volt 15 éves a klubunk és most értük el azt a minőségi szintet, hogy indul­hatunk Ki mit tud?-on- kezdte a beszélgetést Fazekas Rozika nótaénekes, a klub vezetője.- A Népek tánca, népek zenéje című rendezvény szol­noki elődöntőjén és nagyatádi középdöntőjén is továbbjutot­tunk, így egyenes út vezetett a szegedi országos fináléba. A megméretésen 48 csapat vett részt, ebből 15 csapat fiatalok­ból verbuválódott. Mi magyar tánccal léptünk színpadra és végül ezüst minősítéssel tér­tünk haza. Ennek azért is örü­lünk nagyon, mert sikerült a fiatalokat is magunk mögött tudnunk. A következő verse­nyünk egy országos Ki mit tud? lesz február 21-én, melyre már gőzerővel készülünk. Hetente többször is a VOKE Csomóponti Művelődési Központban próbálunk. Szükség is van a próbákra, hiszen nem is egyféle tánccal indulunk, hanem country- és cigánytáncokkal is - magya­rázta Rozika. A Kabaré és Dalkör a gyönyörű magyar tán­cával ugyan maga mögé utasí­tott más fiatal fellépőket is, ám épp a szolnoki fiúkat, a Dr. Hegedűs T. András diákjait nem sikerült legyőzniük. A dobogó legfelső fokára ugyanis ők állhatták fel.- Mi is indultunk a Népek tánca, népek zenéje elnevezé­Balogh Csabi (képünkön kan­nával, jobbról a második) ének kategóriában szintén arany minősítést zsebelt be.- Bár olyan cigány dalt éne­keltem, amit a döntőben az én fellépésem előtt már hallott a zsűri, de az előadásommal vél­hetően annyira sikerült leven­nem a döntnököket a lábuk­ról, hogy nekem ítélték az arany minősítést - mesélte Balogh Csabi boldogan. - Nem sű versenyen az ötfős Szivárvány Táncegyüttessel - beszélt csapata élményeiről Farkas Jenő, az együttes művé­szeti vezetője is. - Mivel hallot­tuk a dalkör tagjaitól, hogy ők beneveztek, így mi is úgy gon­doltuk, megméretjük magun­kat. Miután az elő- és közép­döntőn mi is túljutottunk, így számunkra is jöhetett a szege­di országos verseny. Két kate­góriában indultunk. Egyrészről a „virtuskodásban”, azaz tár­sas cigánytáncban, másrészt pedig Balogh Csabi énekszóló­ban lépett fel. Fantasztikus is számítottam arra, hogy akár első helyen is végezhetek. Majd kiugrottam a bőrömből, amikor megtudtam az ered­ményt. A hatalmas tapsvihar­tól pedig még meg is hatód­tam. Különösen azért is, mert csak öt éve énekelek és soha nem jártam tanárhoz. Inkább csak baráti társaságban szok­tam énekelni, egy kevés kis gitárszóló mellett - árulta el lapunknak Balogh Csabi. sikernek könyveljük el, és óriá­si örömmel fogadtuk, hogy mindkét számban arany minő­sítést kaptunk - mesélte boldo­gan Jenő. Az eredmény önma­gáért beszél. A fiataloknak a színpadon a helyük. Bár a vérükben van a zene és a tánc, a gyakorlásra is nagy hang­súlyt fektetnek.- Hetente két alkalommal próbálunk az iskola tornater­mében - folytatta Jenő. - A koreográfiát elsősorban én találom ki, majd közösen meg­beszéljük a többiekkel a moz­gásanyagot, ezután mindenki hozzáteszi azt, amit gondol. Valamint alkalmanként az internetről és a versenyeken más csapatoktól is tanulunk, lesünk el lépéseket. Alapvetően tíz éve alkotunk egy csapatot. Mindig van egy-két új ember, de már ők is régi motorosnak számítanak, négy éve erősítik a csapatunkat. Hogy a jövőben hogyan tovább? Ez az eddigi legjobb eredményünk, ami sar­kall minket a következő meg­mérettetésekre. Ez az ered­mény arra világított rá, hogy amit csinálunk, az jó. így ameddig csak lehet, ropni fog­juk a táncot - tette hozzá. „A megmérgezett folyó” cím­mel öt évvel ezelőtt a 2000-ben történt tiszai ciánszennyezés következményeit bemutató dokumentumfotó-kiállítás nyílt Brüsszelben az Európai Parlament székházában. Ezen az eseményen Áder János akkori EP-képviselő annak adott hangot, hogy Magyar- ország kártérítést követel a fele­lősöktől (az Aurul bányaválla­lattal, illetve a román állammal szemben Magyarország 28 és fél milliárd forintos kártérítési igénnyel lépett fel), illetve, hogy Románia hagyjon fel az újabb aranybányászati terveivel. A közelmúltban a Tisza agó­niájának 15. évfor­dulójára tartottak megemlékezést Szolnokon. Az egykori EP-kép- viselőnek, ma már Magyarország köztársasági elnökének, Áder Jánosnak jelenkori gondolatait Körösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeü Fenn­tarthatóság Igazgatóságának vezetője tolmácsolta a Tiszai hajósok terén zajló megemléke­zésen. Elmondta, hála a termé­szetnek, a Tisza életre kelt, viszont sajnálatosan a felelős­ségre vonás elmaradt. A ren­dezvényen dr. Nagy István, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság korábbi igazgatója idézte fel a ciánszennyezés napjait. Nagy István akkori nagyszerű helytállását, szak­mai profizmusát és lélekjelenlé­tét Szalay Ferenc polgármester méltatta beszédében, majd Máthé György római katolikus esperes áldását követően a megemlékezők a Tiszavirág hídról koszorúkat és virágokat szórtak a folyóba. Mint ismeretes, 2000. január 30-án a romániai Nagybánya környékén egy ausztrál-román tulajdonú bányászati mellékter­mék-ülepítő cianidos zagytáro­zójának töltése átszakadt. Az Aurul Bányaipari Vállalat ülepí­tőjéből kiszaba­dult cianidos víz több folyón keresztül - Zazar, Lápos, Szamos - jutott a Tiszába. A Szamos nagybá­nyai szakaszán a ciánkoncent­ráció 800-szorosan múlta felül a megengedett mértéket. A cia- niddal szennyezett víz. 2000. február 7-én érte el a Tisza megyei szakaszát, Tiszafüredet, majd február 8-án Szolnokot, melynek ivóvízellátását is fenyegette. A Tisza középső szakaszán összesen 130 tonna haltetemet szedtek össze a folyóból a halászok. CSABI MÉG CSAK ÖT EVE ENEKEL DE MAR BIZONYÍTOTT ■ A Tisza életre kelt, ám a felelősségre vonás elmaradt. JL SZOLNOK MÚLTJÁRÓL Egy rejtőzködő szolnoki emlék - a Papp Gábor-féle szanatórium A szolnoki Sóház utcán járva már többször feltűnt egy érde­kesség. Az 5-ös számú, valami­kor a múlt század ’60-as évei­ben emelt lakóház mögül kan­dikál ki egy szemmel láthatón jóval régebbi egyemeletes ház kapuja. A többit eltakarja az előtte tornyosuló későbbi épü­let. Kényszerházasságról lehet szó, mert megfontolt építész nem rak házakat ennyire egy­más nyakára, de évtizedekkel ezelőtt csináltak ennél cifrább dolgokat is. Mindenesetre a régebbi szomszédnak sokat segít a beolvadásban a rárakó­dott évtizedes szürkeség, ami egy régi képeslap tanúsága sze­rint nem mindig volt jellemzője. A fotó első világháborús képek keresése közben dr. Vincze Gyula ügyvéd gyűjte­ményében bukkant elő, mint kiderült, nem véletlenül. Szintén háborús emlék, s a Róth Dezső által kiadott színes lapot, elmosódott bélyegzője alapján, 1915-ben adták fel tábori postával Hamburgba. Felirata elmondja, hogy a dr. Papp Gábor-féle szanatóriumot ábrázolja, melynek külső for­mája ugyan hasonlít a mostani­ra, csak sokkal szebb nála. A terasz még hiányzik előle, későbbi toldás lehet, falának tagolását ellenben fehér, szürke és amennyire a régi nyomaton kivehető, rózsaszín vakolat emeli ki. Ami a legfontosabb, tágas, virágágyásokkal ékes kicsiny tér húzódik előtte, ahogy egy szanatóriumnak dukál. Annak helyén terpesz­kedik most kéretlen szomszéd­ja. A lap és Bojtos Gábor levél­táros közlése szerint a szanató­rium már az első világháború idején is létezett, működési engedélyét 1911-ben adták ki. Tulajdonosa - a Scheftsik György vármegyei főlevéltáros által szerkesztett Jász- Nagykün-Szolnok vármegye múltja és jelene című kötet sze­rint - Óvári dr. Papp Gábor vár­megyei kórházi főorvos volt, aki 1867-ben született Tordán, orvosi oklevelét 1891-ben Kolozsvárott szerezte és ugyan­A szanatórium egy első világháborús képeslapon/Óvári dr. Papp Gábor ott volt 1896-ig tanársegéd. 1897-től volt a szolnoki megyei kórház főorvosa, 1934-ben vonult nyugalomba. A szolnoki sebészeti tartalékkórház veze­tőjeként végzett első világhábo­rús szolgálatáért az uralkodó 1916-ban „óvári” előnéwel nemesi rangra emelte, s a hábo­rú alatt megkapta a II. osztályú vöröskereszt díszjelvényt, illet­ve a Ferenc József Rend lovag­keresztjét a hadi ékítmények­kel. Az utóbbit különösen nem osztogatták könnyen, és dr. Papp Gábort olyan személyisé­gekkel emelte egy sorba, mint Erkel Ferenc, a zeneszerző. Az egyik 1923-as minisztertanácsi jegyzőkönyv meg arról szól, hogy abban az évben kapott magyar királyi egészségügyi főtanácsosi címet. Kósa Károly helytörténész közlése szerint ő volt az elhíresült tiszazugi mér­gezési büntetőügy egyik orvos­szakértője is. Emellett ellátta az Országos Orvosszövetség vár­megyei fiókjának elnöki tisztét. Feleségétől, Tamási Teréztől három gyermeke született. Gábor fia követségi titkár, Zoltán nemzeti banktisztviselő lett. Ő írta „A magyar deviza- gazdálkodás fejlődése és jelen állása 1936. végén” című szak­könyvet. Leánya, Ella vitéz Haász Sándorhoz ment felesé­gül, de hamar megözvegyült. Dr. Óvári Papp Gábor 1945- ben hunyt el. Szerteágazó, tiszteletre méltó munkássá­gán kívül emlékét a Sóház, régebben Kálvin utcai, ma szerényen meghúzódó épület is őrzi, melyben egykori tulaj­donosa szellemét követve később is számos egészség- ügyi intézmény működött. Szathmáry István l A J J A megemlékezők virágokat dobtak a mérgezést túlélt folyóba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom