Új Néplap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-13 / 37. szám

2015. FEBRUAR 13.. FENTEK MOZAIK Jó a vége. a hetedik évaddal befejeződik a Mentalista című sorozat, Simon Baker főszereplő ugyan nem árulta el. milyen meglepetés készül az Amerikában jövő hé­ten latható fináléra, de az tudható, hogy egy esküvői jelenettel maradéktalanul bol dog befejezést kap a nyomozós sorozat, amely itthon a hatodik évadban jár. Születésnapján ad koncerted a hetvenet elérő Földes László Ahol tél van, el is űzik hagyomány Maszkos, bundás rendbontókkal sokfelé találkozhatunk Földes László, vagy ahogy min­denki ismeri, Hobo Kossuth-dí- jas előadóművész, blues- és rockénekes ma ünnepli hetve­nedik születésnapját - derül ki az MTI összeállításából. A hatvanas évek végén dal­szövegek írásával kezdte, rövid ideig Rolling Stones-számokat játszó zenekara volt, de írásai is megjelentek. Saját zenekarát 1978-ban alapította meg Hobo Blues Band néven. A blues és a hard rock, a rock and roll és tradicionális blues elemeiből építkező HBB rövid idő után már ezrek előtt játszott, de a hivatalos nyilvánosságban nem kapott teret, a rendszer- váltásig „fekete báránynak” számítottak. Hobo később a zenekarral és szólóban félszáz lemezt készített, ezek közül ő maga a legfontosabbnak az irodalmi utalásokban gazdag 1984-es Vadászatot, a rend­szerváltás pillanatát bemutató Tábortűz mellett című koron­got és az erősen társadalom­kritikus, 2009-es Circus Hun- garicust tartja. A különböző műfajok - zene, film, színház, irodalom - kö­zött szabadon mozog, saját bevallása szerint ez függet­lenséget is jelent. Tavaly ok­tóberben indult Úton lenni a boldogság címmel a hét estből álló életműsorozata a Nemzeti Színházban, amelynek része­ként ma is koncertet ad A vén gazember áriája címmel. ■ A Nemzetiben ünnepli a 70-et Európa minden szegletében ismertek a miénkhez hason­ló télűző népszokások, ame­lyek közül sokat a modern korban is felidéznek. Nógrádi László A téltemetés messze nem csak nálunk divat, tucatnyi más or­szágban létezik a busójáráshoz hasonló összejövetel. A horvát tengerparton a ha­gyományt a zvoncari (kolom- posok) ápolják, a busókéhoz hasonló szőrös-démonfejes jel­mezekbe bújva. Hangoskodó és máglyagyújtó szokás él Csehor­szágban is, ez a horvát és ma­gyar farsangzáráshoz hason­lóan szintén az UNESCO szelle­mi világörökségi listájára nyert felvételt. Számos más bundás rémalak alakoskodása ismert: ilyen Romániában a Capra ne­vű kecsketánc, vagy Bulgáriá­ban a babugeri toronymagas, szőrös óriásainak felvonulása. Portugáliában a színes ron­gyokba öltözött, vasmaszkos Careto a „gonosztevő”, ami a borospincék fosztogatása és a hölgyekkel való incselkedés területén jeleskedik, Spanyol- országban a kövér szalmabáb­ra emlékeztető Juantramposo bontja a rendet. A francia Pi­reneusokban a medvéből fa­ragtak rémalakot, aki szintén a lányokat zargatja, hasonlóan a szalmából megalkotott német Strohbär alakjához. Dél-Tirol hegyei közt a két lábon járó vadállatot formázó Schnappvie- her állkapcsainak csattogása igyekszik elijeszteni a gonoszt és bőséget varázsolni a tél he­lyébe. A hagyományok több helyen rímelnek a mohácsi tradícióra: a legendák arról szólnak, hogy a rémisztő jelmezekkel egykor a megszállókat (például törökö­ket) is elűzték a bátor helyiek. A népi kultúra kutatói ugyanak­kor ezeknek az eredetmítoszok­nak kevés jelentőséget tulajdo­nítanak - sokkal valószínűbb, hogy a rituális beöltözések és megtisztulási, terpiékenységi varázslások a téli időszak ünne­pi lezárásaként működtek. Per­sze a hagyományok a modern korban nem maradtak fenn, de sok helyütt - turistalátványos­ságként, a népi kultúra értékei­nek átmentett alakjában - ma is megismerhetők. щ • ' Щ Felismeri a vendégeket a robothotel modern A csúcstechnológia harmadával olcsóbb szállodát eredményezhet Az emberi arcot is azonosítani képes robotokkal működik egy nyáron megnyíló szálloda Ja­pánban - írja az MTI. Robotok fogadják a vendégeket, takarít­ják a szobákat és szolgálják fel a kávét a Henn na Hotel, azaz „különös hotel" nevű futurisz­tikus szállodában, amely jú­liusban nyit Nagaszaki tarto­mányban, Szaszebóban, a Huis Ten Bosch holland tematikájú szabadidőpark területén. A hotel neve utal arra is, hogy a legmodernebb technológiákkal együtt változik majd - mond­ták az üzemeltetők. A henn a japánban ugyanis a változás szóban is szerepel. A robotokat elsősorban nem attrakciónak szánják, hanem a költségeket szeretnék csökken­teni velük. A tervek szerint a recepción például egy fiatal ja­pán nő képére formált android fogadja a vendégeket. A hotel első, 72 szobás épü­lete július 17-én nyílik, a máso­dik épület egy év múlva készül el. Az áramellátást energia­takarékos, napenergiát gyűjtő eszközökkel oldják meg. A kul­csok helyett pedig a vendégek arcfelismerő szoftver segítségé­vel juthatnak be szobáikba. A szakértők szerint a robot­személyzet és az energiata­karékos megoldások révén a szálloda üzemeltetési költsége nagyjából harmada lesz egy ha­gyományos szállodáénak. A hotelben egy egyszemé­lyes szoba hétezer jen (13 ezer forint) lesz éjszakánként, egy kétszemélyes pedig kilencezer jen (21 ezer forint). A tervek szerint aukción értékesítik a helyeket, ha a főszezonban túl­jelentkezés lesz a szobákra: aki a legtöbbet kínálja egy éjszaká­ért, az maradhat, bár a határ nem a csillagos ég, hanem pél­dául 14 ezer jen az’ egyszemé­lyes szoba esetében. A Huis Ten Bosch üzemel­tetői terveik szerint a jövőben a konténerhez hasonló szobák­kal rendelkező „okoshoteleket” a fejlődő országokba is expor­tálják. ■ A róka találkozik az erdőben a nyuszival:- Te nyúl! Neked mintha na­gyon rövid lenne a füled...- Igen, mert romantikus al­kat vagyok.- Hogy-hogy?- Tudod, annyira figyeltem a madarak csicsergését, hogy nem vettem észre a fűnyírót... ■ Egy férfi a tévé előtt üldögél, mikor hallja, hogy a felesége kiabál a konyhából:- Mit szeretnél vacsorára, drágám? Csirkét, marhát, vagy bárányt?- Csirkét, szívem, koszi! - ki­ált vissza a férj.- Te hallgass, te zsíros kenye­ret kapsz! - feleli az asszony.- A kutyát kérdeztem. ■ Két gengszter beszélget:- Haver, nekem van egy ál­mom...- És mi az?- Egyszer szeretnék úgy ban­kot rabolni, hogy az anyósom ujjlenyomatát hagyom a hely­színen. ■- Atyám, nekem nincs sem­mi bűnöm, nincs mit meg­gyónnom. Nem nőzök, nem kártyázok, nem iszom...- Igaz, fiam, de hamarosan szabadulsz... ■- Az orvosom azt ígérte, hogy két hét alatt lábra állhatok.- És tényleg így történt?- Igen, el kellett adnom a ko­csimat, hogy ki tudjam fizetni a gyógykezelést. ■ Két szomszédasszony azon vitatkozik, hogy melyikük kutyája az okosabb. Az egyik azt mondja:- Az én kutyám minden reg­gel kiül a kapuba és amikor jön a postás, átveszi tőle az újságot és behozza nekem.- Tudom - teszi hozzá a má­sik.- Honnan?- A kutyám mesélte. ■- Doktor úr, nagyon nagy a baj? - kérdezi a páciens az or­vos gondterhelt arcát látva.- Nem. Az lenne nagy baj, ha én lennék olyan állapotban, mint maga. Szigeten létezik Noé bárkája menedék Ragadozók és növényevők is élnek a parkban Több ezer, szabadon élő állat­ban gyönyörködhetnek a ter­mészetkedvelő turisták a Noé bárkájaként működő, egyesült arab emírségekben Szír-Be- ni-Iász-szigeten - írja az MTI. A sziklás domboldalak, fo­lyók, homokdűnék alkotta 87 hektáros területen nyársas an­tilopcsordák, számos sivatagi madárfaj, zsiráfok, szarvasok és leopárdok élnek a bioló­giai sokszínűség jegyében. A szigeten megcsodálhatok az Arab-öböl térségének legré­gebbi, az iszlám születése előtt épült keresztény kolostor rom­jai is. A néhai Ahmed bin Szultán an-Nahajan sejk, az Egyesült Arab Emírségek atyja kezde­ményezésére alakították át a szigetet 1971-ben nemzeti parkká, hogy egyfajta Noé bár­káját hozzanak létre a kihalás veszélyeztette fajok számára. Az állatok az évek múlá­sával elszaporodtak, számuk napjainkban mintegy 13500. A szigeten 25 emlősfaj és 170 madárfaj él, közöttük számos vándormadár. A szigeten él a világ egyik legnépesebb arab nyársasan- tilop-populációja, és a védett faj itt élő mintegy 500 egyede segítségével szaporítják a töb­bi rezervátum populációját is. A nyársas antilop az 1970-es években veszett ki a vadonból. Az Arab-félszigeten őshonos állatfajtát megtizedelte a va­dászat, és mostanra már csak fogságban élnek. A hegyi és sivatagi gazellák természetes élőhelyet találtak Szír-Beni-Jász-szigeten, zsirá­fokkal és gepárdokkal élnek itt együtt. A nagymacskákat a ter­mészetes egyensúly megőrzése céljából telepítették a szigetre. A rezervátumként működő sziget Abu-Dzabiban, a leggaz­dagabb arab emírségben talál­ható. Az államszövetség kőolaj- vagyonának 90 százaléka felett rendelkező emírség jelentős összegeket fordít természetvé­delemre és kulturális fejlesz­tésre. ■ Ritkaság. Az egész világon alig 60 példány él a ritka földimalacokból állatkertekben, ezért is örömteli, hogy a hazai négy állathoz új jövevény érkezett a győri Xantus János Állatkertben. A február elején született kicsi a 2009 óta itt élő szülőpár második kölyke, amikor felcseperedik, a fajmentő programban elcserélik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom