Új Néplap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-17 / 14. szám

2015. JANUAR 17., SZOMBAT MEGYEI TŰKOR •• 15 HIRDETÉS A 20150S JASZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI • • • t TERÜLETI PRIMA DÍJ JELÖLTJEI Demján Sándor 2003-ban hozta létre a Príma Primissima Alapítványt. Azóta a különböző kategóriákban országos díja­kat adnak át az adott terület legjobbjának megválasztott személyeknek. A VOSZ me­gyei elnöksége idén is szeretné megszer­vezni immár tizenegyedik alkalommal a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Prima Díjak átadását. Az alábbi harminc személy került be az úgynevezett közép­döntőbe. A nyertesek nettó egymillió forintot kapnak. Voksolni csak az Új Néplapban megjelent szavazószelvénnyel lehet. A szavazólapokat a VOSZ-hoz (5000 Szolnok, Óvoda út 2.) vagy lapunk szer­kesztőségébe (5000 Szolnok, Mészáros L. u. 2.) kell eljuttatni. Szavazni 2015. ápri­lis 27-éig, hétfőig lehet. A szavazólap az Új Néplapban addig többször megjelenik majd. A beérkező voksok alapján dől el a közönségdíj sorsa. Az itt bemutatott har­minc jelölt közül a már döntőbe jutott tízről, illetve később a Prima díjasokról a tanácsadó testület dönt. Magyar irodalom LAKATOS LÁSZLÓ cigány szárma­zását felvállaló író-költő, tizen­négy éve költö­zött Jász-Nagy­kun-Szolnok me­gyébe. Csataszögön él családjá­val. Két önálló kötete a Faluról, városról, emberekről, valamint a Jajongó szél. Utóbbi külön­legessége, hogy a magyaron kívül cigány nyelven is meg­jelent. Antológiákban jelennek meg írásai, illetve számos or­szágos irodalmi műhely felké­résére publikál. LUKÁCS! LÁSZLÓ helytörténész, ny. tanár. Az 1970-es években népmű­velő-könyvtáros­ként kapcsolódott be a honismereti mozgalomba. Helytörténeti gyűjteményt hozott létre Jász- alsószentgyörgyön, honismereti klubot vezetett. Évtizedek óta szülőfaluja elkötelezett lokálpat­riótája, helytörténeti kutatója. Az 1986-ban megjelent község­történet egyik szerzője. Szerepe volt a tájház létrehozásában is. MÉSZÁROS ILDIKÓ fegyverneki költő az Irodalmi Rádió tagja, szerzője, a rádió megyei ba­ráti körének ve­zetője. Verseiben ’ mély érzelmeit hozza felszínre, melyet már tolmácsolt Szabó Sípos Barnabás és Reviczky Gá­bor színművész is. A Cseh Ta­más Napra pedig dalszövege ka­pott meghívást. Munkásságáról számos antológia mellett három önálló verseskötete és három mesekönyve tanúskodik. Magyar színház- és filmművészet GOMBOS JUDIT ki­váló színésznő, nagyszerű karak­terszínész. Ami­óta a pályán van, a Szigligeti Szín­ház társulatának tagja, második szülővárosának tartja Szolnokot. Kiváló kollé­ga, az ifjabb generációk istápo­lója, rendkívüli temperamentu­ma egy társulatot képes össze­tartani. Kifogyhatatlan jókedve a munkának is lendületet ad, jelenléte nélkülözhetetlen, em­bersége megrendíthetetlen. Dajka Margit örököse. MÉSZÁROS ISTVÁN rendkívüli karak- terizáló képessé­gekkel megáldott színész, 1966-ban született. Szol­nokon dolgozik, ^4». mióta elvégezte a szentesi gim­názium dráma tagozatát. Be­skatulyázhatatlan unikum. Végtelen alázattal bújik kisebb epizódszerepek bőrébe is. Szí­nészi feladatain túl drámaírói képességeiről is többször adott tanúbizonyságot. 2000-ben ér­demelte ki a Jászai Mari-díjat. SIMON erika a szolnoki Szigligeti Színház ének-kor- repetítora. Az új- szászi származású “1 művész a szol no- Як. Wmi ki Varga Katalin Gimnáziumban érettségizett, s Molnár Éva, a Bartók Béla Kamarakórus vezetője biztatá­sára választotta a zenei pályát. Szegeden diplomázott ének sza­kon, a Szigligeti Színházban pe- dig„ 1991 -től.dolgpzi k. 2Q12-ben Újszász város kulturális díjával ismerték el tevékenységét. Magyar képzőművészet erdős Hanna mes­tercukrász több világbajnoki cím birtokosa, sikerei elismeréseként tavaly megkapta a Magyar Gaz­daságért díjat. A 2014-es no­vemberi luxemburgi kulináris világbajnokságon két arany­éremmel öregbítette megyéjét és szülővárosát, Tiszaföldvárt, ezzel a legeredményesebb ma­gyar versenyző lett. A herendi étkészletes munkájával a világ- ranglista 11. helyére került. VARGA ERIK (Riki) festőművész,basz- szusgitáros, tanár és népművelő, boldogságkutató. Mindent lelkese­désből, egész lé­nyéből és inspirációból csinál. Úgy fest, ahogy zenél, úgy ze­nél, ahogy fest. Mindent ügy szervez, mintha saját magának csinálná, hogy érdekes legyen, és jól érezze magát mindenki. A szolnoki származású mű­vésznek számos önálló kiállí­tása és koncertje volt az elmúlt évtizedek során. VEREBES GYÖRGY 1965-ben szüle­tett a vajdasági Zentán. 1989-ben szerzett diplo­mát, majd 1992- ig művészképzős hallgató ugyanitt. Festészettel 1988 óta foglalkozik. Több mint ötven önálló kiállítása volt és több száz csoportos kiállításon vett részt itthon és külföldön. 2002 óta él a Szolnoki Művész­telepen, 2003-tól a művészeti vezetője annak. Kitalálója és alapítója a Szolnoki Képzőmű­vészeti Társaságnak. mai napig is tanít. Település-, család- és oktatásszociológiai kutatásokkal foglalkozik. A hu­szonkét év óta megjelenő Jász­ság Évkönyv alapító-szerkesz­tője. Számos kötete után tavaly jelent meg Jászberény története a kezdetektől a reformkorig cí­mű munkája. I DR. TÚRÓCZI IMRE I közgazdász, ok- I leveles könyv- 1 vizsgáló és nem- 1 zetközi adószak- I értő. A Szolnoki I Főiskola rektora, kis kata rádi­ós műsorvezető. Amikor 2002-ben először ült mik­rofon mögé, elég volt egyetlen perc, hogy rájöjjön: ez az, amit akar. Tizenkét évvel ez­előtt kezdett rádiózni Szegeden, és azóta csak egyetlen egyszer volt csöndben, mikor kivették a manduláját. Szolnokra, az Ama­deus Rádióhoz 2011-ben került - azóta minden reggel igyekszik az első napsugarakkal együtt ébreszteni a Tisza-parti várost. Magyar tudomány DR. BENCZÚR BÉLA belgyógyász-kar- diológus-klinikai farmakológus, a szolnoki Heté- nyi Géza kórház kardiológiai osz­tályán az akut szívrohamok ellátásával, míg hypertonia-, vérzsír- és elhízásspecialista­ként a Hypertonia-Lipid-Obezi- tás Ambulancián prevencióval foglalkozik. A Magyar Artériás Stiffness Társaság elnöke. Pre­ventív szemléletének mottója: „Mindenki annyi idős, amilye­nek az artériái”. DR. KR ASZNAI GÉZA a megyei Heté- nyi Géza kórház osztályvezető prológusa 1977- 2011 között, cím­zetes egyetemi Debreceni Orvos- tudományi Egyetemen kezd­te pályafutását, 1976-tól az orvostudományok kandidátu­sa. Laki Kálmán- és Batthy- ány-Strattmann László-díjas. Számos tudományos közle­mény fűződik nevéhez. DR. VERMES PÁL okleveles gépész- mérnök, ny. fő­iskolai tanár, professor emeri­tus ipari jellegű munkahelyek után a mezőtúri főiskolai karon és annak jogutódjánál oktató­ként, emellett különféle vezető beosztásokban dolgozott. Dok­tor (Ph. D.) fokozatot szerzett (1998) műszaki tudományte­rületen. Több jegyzet, könyv- részlet és számos tanulmány, szakcikk szerzője, konferenci­ák rendszeres előadója. Magyar oktatás és köznevelés DR. PATAKI MIHÁLY a törökszentmik­lósi Bercsényi Miklós Gimná­ziumban kezdett tanítani, majd 1971-től a szolno­ki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskolában dolgozott. 1971-től a tanügyigazgatásban tevékenykedett, majd 1988-tól 21 éven át a Tiszaparti Gimná­zium igazgatója volt, jelenleg címzetes igazgató. Tiszteletbeli tagként folytatja munkáját az uniós Oktatásügyi Munkálta­tók Európai Szövetségében. DR. PETHŐ LÁSZLÓ habilitált egyete­mi docens, Jászbe­rényben élő szo­ciológus. Az ELTE Pedagógia és Pszi­chológiai Karán a ИШ W/hmkI főiskolai tanár, a veszprémi Pannon Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem címze­tes egyetemi tanára. 2010-ben Év Tanára kitüntető címet ka­pott, 2013-ban Szolnok Város Pedagógiai Díjában részesült. A Szolnoki Főiskola az ő vezeté­sével nyerhette el az Ezüst Peli­kán díjat 2014-ben. Magyar építészet és építőművészet dombi Gábor mű­emlékvédelmi szakmérnök, a megyei építészek kamarájának eti­kai elnöke. A Pre- mitervben, csalá­di tervező irodájukban a me­gyében és több nagyvárosban számos középületet tervezett, így például a szolnoki Galé­ria, gyulai, kunszentmártoni, szegedi ügyészségi épületeket, monori és nyírbátori tűzoltósá­got, a szikszói, nyírbátori és új­pesti bíróság épületét. PATAKI FERENC 1993-tól Szolnok város főépítésze. A BME építész- mérnöki karán szerzett diplomát, majd urbaniszti­kai szakmérnök, illetve felső­fokú ingatlanbecslő- és szakér- tő-képesítést is szerzett. Mun­kássága döntően befolyásolta Szolnok város arculatának alakulását, ennek elismerése, hogy 2012-ben a Tiszai hajósok terét a legszebb közterületnek választották. TEKSE ANDRÁS húsz éve építész tervezőként dol­gozik különböző vállalkozásokban. A tervezés mellett Jászapáti város fő­építésze. Díjai: - Országos Tudo­mányos Diákköri konferencia, I. díj - 1979, - ÁÉV diploma­díj - 1980, - Törökszentmiklós Város Fejlesztéséért kitüntetés- 2014, - Régió Architecht díj- 2014. A Jászapátiban megkez­dett városfejlesztési célok ve­zérlik Törökszentmiklóson is. Magyar sajtó BOZSÓ ISTVÁN 1964. július 18-án született Szolnokon. Két gyermek büszke édesapja. Főisko­lai végzettséggel rendelkezik. Immár húsz esz­tendeje, 1995-óta a Szolnok megyei Aktív Rádió ügyveze­tő-igazgatója. Emellett hat éve tagja a Helyi Rádiók Országos Egyesülete elnökségének is. VARGA CSABA 1954. október 4-én született Sárváron. Nős, három gyermek édesapja. Újság­író-pályafutása 1991-ben, gyakornokként a MR Szolnoki stúdiójában kezdő­dött. Később 1993-tól 1997-ig a Jászkun Krónika sportrova­tánál dolgozott, majd 1997-óta az Új Néplap főállású munka­társa, sportszerkesztője. Magyar népművészet és közművelődés cseh magi a Me­zőtúri Fazekas Szövetkezetben sajátította el a mesterség forté­lyait, nyaranta pe­dig bejárta a ma­gyarországi és erdélyi fazekas­központokat. Iskolája elvégzése után Mezőtúron és Budapesten dolgozott, majd önálló műhelyt nyitott. Mindig visszavágyott szülővárosába, Mezőtúrra, ahol jelenleg is él és alkot. A túri né­pi fazekasság hagyományaiból indulva fejlesztette ki egyéni stílusát. A JÁSZSÁGI HAGYO­MÁNYŐRZŐ EGYLET 2008 májusában alakult a jászbe­rényi Jász Mú­zeumban, jelenleg negyvenöt tagja van, művészeti vezetője Hortiné dr. Bathó Edit (képünkön). Eddi­gi működésük nagy vállalkozása volt a jász lakodalmas felelevení­tése, az Imádok élni! című zenés vagdalt és a Zacc - Jelenetek egy békebeli kávéház életéből. Rend­szeresen szerepelnek jászsági rendezvényeken és külföldön is. A SZŰCS CSALÁD Szűcs Imre (ké­pünkön) az egyet­len Kossuth-díjas fazekas, Kántor Sándor tanítványa. Évtizedek óta fele­ségével, illetve most már lányai­val dolgozik együtt. A tiszafüre­di műhelyt 1972-ben alapították. Szűcs Imre a népművészet mes­tere, munkásságát a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el. Szűcsné Nagy Erzsé­bet szintén népi iparművész, két lányuk, Andrea és Judit a nép­művészet ifjú mesterei. Magyar zeneművészet BOZORÁD! JÁNOS nyugalmazott ének-zene peda­gógus, karnagy 1945-ben szüle­tett Jászdózsán. Pályája Martfű­höz köti, ahol több évtizedes kiváló pedagógusi munkája so­rán generációk nőttek fel a ke­zei között. Számos gyermekkó­rus szerepelt országos eredmé­nyeket elérve az irányításával. Évtizedek óta segíti a szolnoki Ádám Jenő Zeneiskola művé­szetoktatási tevékenységét. KESKENY RiCHÁRD zongorista 1996- ban született Jász­berényben. 2006- ban kezdte zenei tanulmányait a jászberényi Palotá- sy János Zeneiskolában. Három­szor is elnyerte a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola Kiemelkedő Főtárgyi Elismeré­sét. Tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián foly­tatná. Célja, hogy kitartásával, szorgalmával erőt adjon a kis­települések hátrányos helyzetű, kisebbségben élő tehetségeinek. LÓRINCZ JUDIT a szolnoki Kassai úti Általános Is­kola ének-zene tagozatából jutott Frankfurtig, ahol az ottani zene- akadémián operaszakon dip­lomázott. Pályafutása elején a frankfurti La Stagione együt­tessel régizenében „utazott”, majd Ausztráliába és az Egye­sült Államokba vetette a sorsa. 2008- ban hazatért Szolnokra, 2009- től a Magyar Állami Ope­raház szólistája. Magyar sport PETRÓCZKI MAG­DOLNA 1968. janu­ár 4-én született Tiszaföldváron. A Szolnoki Hon­véd SE verseny­zője, sportága az erőemelés, melyben sokszoros magyar bajnok, felnőtt Euró- pa-bajnoki ezüst- és bronzérmes, valamint a masters kategóriában világ- és kontinensbajnoki címe­ket szerzett. Civilben szerződé­ses katona az MH. 86. Szolnok Helikopter Bázis állományában. REZÁK LÁSZLÓ 1949. szeptem­ber 10-én szüle­tett Budapesten. Testnevelő tanári, kosárlabda szak­edzői végzettsége van. Egyik legnagyobb edzői sikerét 1991-ben a Szolnoki Olajbányász csapatával érte el, mellyel bajnoki címet szerzett. A szolnoki Tiszaparti Gimná­ziumban testnevelő tanárként dolgozik, a Magyar Kosárlabdá­zók Országos Szövetségében pe­dig az utánpótlást koordinálja. A SZOLNOKI DÓ­zsa-közgép ví­zilabdacsapata 1950-ben jutott fel az első osztályba, többszöri névvál­toztatás után azóta is folyamatosan résztvevője az OB I küzdelmeinek. 1954-ben el­ső vidéki csapatként magyar baj­nokságot nyert, amelyet további öt első hely követett. Négyszeres kupagyőztes. A csapat jelenleg a Bajnokok Ligája főtábláján szere­pel világ- és olimpiai bajnokok­kal a soraiban, Cseh Sándor veze­tőedző (képünkön) irányításával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom