Új Néplap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-29 / 24. szám
5 2015. JANUÁR 29., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG - KÜLFÖLD BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2015. január 27.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2015. mára 55200 Malmi búza index 2015. márc. 55200 Takarmánybúza 2015. márc. 47800 Takarmánykukorica 2015. mára 42100 Takarmánykukorica-index 2015. mára 42100 Takarmányárpa 2015. mára 48000 Olajnapraforgó 2015. mára 110020 Olajnapraforgó index 2015. mára 110020 Repce 2015. mára 107 000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015. január 28.) €/Ft 312,50 1,73 Ft $/Ft 275,75 2,40 Ft CHF/Ft 304,86 1,78 Ft €/$ 1,1337-0,0037 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. január 28.) Vételi Eladási Budapest Bank 301,91 320,59 CIB Bank 298,84 323,74 Citibank 298,96 324,79 Erste Bank 302,54 319,97 FHB Bank 302,71 320,79 K&H Bank 302,59 320,03 MKB Bank 301,36 320,64 OTP Bank 302,93 320,38 Raiffeisen Bank 301,65 320,31 42 új vonatra is jut az európai uniós pénzből minőség Jóváhagyta szerdán az Európai Bizottság annak a projektnek a finanszírozását, amelynek révén a kohéziós alap 220 millió eurós (68,5 milliárd forintos) támogatásával korszerűsíthető a magyar vasúti személyszállító flotta - írta az MTI. A projekt teljes költsége 260 millió euró, amelynek jelentős hányadát az uniós pénzek fedezik, s amelyből a tervek szerint 42 új motorvonatot lehet forgalomba állítani. A bizottság megítélése szerint a beruházás javítja majd a vasúti szolgáltatás minőségét, és előmozdítja, hogy a közúti közlekedés egy része a vasútra tevődjön át. A jóváhagyáshoz azért volt szükség a brüsszeli testület hozzájárulására, mert a támogatás értéke meghaladja az 50 millió eurót. ■ Csapás a napelemekre forrás Kórházak, önkormányzatok az utólagos módosítás vesztesei z ■< Napelemes rendszerek fejlődése Magyarországon HÁLÓZATRA TÁPLÁLT NAPELEMES KAPACITÁS (kW) 2011 13283 2012 I 13285 2013 ИНИД 35950 MEGTERMELT VILLAMOS ENERGIA (kWh) 2011 1 2 137 440 2012 НИ 8283928 27847628 VG-GRAF1KA FORRÁS: MNNSZ ■■".: Egy kormányhatározat miatt több száz olyan uniós projekt sorsa pecsételődhet meg, amelyek révén napelemes rendszereket telepítettek volna kórházakra vagy ön- kormányzati épületekre. A módosítás miatt ugyanis a nyertes pályázóknak vagy a beruházóknak olyan pluszkiadásokat kellene vállalniuk, amelyre vélhetően csak kevesen lesznek képesek. Haiman Éva Hatvanegy pályázó összesen 9 milliárd forintot nyert még tavaly ősszel a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) költségvetési intézményeknek kiírt napelem pályázatán. Döntően kórházak kaptak jellemzően 100 és 200 millió forint közötti támogatást, de például a bajai, a gyulai a gyöngyösi, vagy a tatabányai kórház mellett a nyert még a szegedi fegy- ház és börtön, a Baranya Megyei Kormányhivatal, a Szent István Egyetem, a Nógrád megyei Rendőr-kapitányság vagy a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola és a Pécsi Tudomány- egyetem is. Ezek az intézmények most éppúgy gondban vannak, mint az a több mint 480 önkormányzat, amelyek között ló milliárd forintot osztottak szét egy másik KEOP-pályázaton. Ennek a két pályázatnak ugyanis tavaly december 29-én megjelent határozatában a kormány úgy módosította az egyik fontos kitételét, hogy amiatt akár több tízmillió forinttal is csökken a beruházások támogatása. Az új rendelkezés konkrétan a fajlagos bekerülési költséget állapítja meg az eredeti kiírásban szereplő 700 ezer forint/kW helyett 500 ezer forint/kW-ban. Úgy tudjuk, emiatt már több kórháznak is jelezték, hogy 10-20 millió forinttal mérsékelik a pályázati támogatást. Az érintett intézmények a fenntartó Gyemszi- hez fordultak, pótlólagos forrást kérve a beruházásokra, ám egy lapunk birtokába került válaszlevél szerint erre Mesterségesen leszorítva a legutolsó teljes évi, 2013-as adat szerint a hálózatra táplált napelemes kapacitás Magyar- országon elérte a 36 megawattot. A tavalyi beruházásokkal együtt ez 2014 végére az 50 megawattot is meghaladhatta. Számos 500 kilowattos kiserő- mű épült, közintézményekre, üzemekre, társasházakra és családi házakra kerültek napelemek, nem kis mértékben a különféle pályázatoknak könem számíthatnak. Ehelyett a Gyemszi azt javasolja, indítson új közbeszerzési eljárást az az intézmény, amelyik nem képes önerőből előteremteni az 500 ezer forint/kW feletti költségeket. A Gyemszi szerint a kormányhatározatot egy tavaly év végi európai bizottsági audit tette indokolttá, amely megállapította, hogy a pályázati kiírásban szereplő fajlagos nettó költségszint jóval meghaladja a reális piaci árakat. (A Miniszterelnökségtől is kértünk indoklást, de az lapzártánkig nem érkezett meg.) „A nettó 700 000 forint/kW beruházási költség valóban magasabb a nagyjából 500 ezer forint/kW körüli átlagos európai piaci árnál, jóllehet országonként eltérő, milyen szönhetően. Ezek azonban most elapadni látszanak, emellett a rezsicsökkentéssel mesterségesen csökkentett hagyományos villamosenergia-ár is kedvezőtlenül hat a szektorra: míg korábban 7-8 év alatt megtérült egy napelemes rendszer telepítése, ez most 10 évre tolódott ki. Ennek ellenére a szakemberek szerint még így is megéri, hiszen onnantól fogva nincs többé villanyszámla. pluszköltségekkel kell számolni - mondta érdeklődésünkre a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke. Magyarországon ilyen például a januártól a napelemekre és inverterekre kivetett termékdíj, valamint az országos tűzvédelmi szabályzat hatályba lépésétől, március 5-től kötelező tűzvédelmi kapcsolók - sorolta Kiss Ernő. Már ez a két tétel alaposan, egy főiskola vagy közepes kórház 50 kW-os kiserőműve esetében mintegy 3-4 millió forinttal megdrágítja a napelemes rendszereket kiépítését. A kivitelezők is igyekezni fognak, hogy ezek a beruházások sikeresek legyenek, de ekkora pluszterhet sok esetben nem tudnak vállalni - közölte Kiss Ernő. Mivel pedig egy ilyen helyzetre a megrendelők sem készültek fel, felbonthatók a vállalkozási szerződések. így viszont számos beruházás eshet kútba - vélekedett. Az MNNSZ elnöke szerint ez a lépés jól illeszkedik a kormány idejétmúlt energiatermelő politikájába, amely nem veszi figyelembe sem a nemzetközi tendenciákat, sem azt, hogy a napelemes rendszerek Magyarországon is népszerűek: számuk az utóbbi időben évente megháromszorozódott, hiszen már támogatás nélkül is megtérültek. HfHSÁV KSH: 4,1 milliónál több a foglalkoztatott A múlt év negyedik negyedévében 4 millió 142 ezren dolgoztak, a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 172 ezerrel nőtt az egy évvel korábbival összevetve - jelentette szerdán a KSH. A 15-64 éves korosztályban 4 millió 110 ezren dolgoztak. ■ MTI Hezbollah-támadás az izraeli konvoj ellen meghalt tegnap két izraeli katona a Hezbollah libanoni síita szervezet támadásában, amikor páncéltörő rakétát lőttek a határ túloldalán járőröző katonai konvojra. Az éjszakai órák kritikusak lehettek, ekkor dőlt el, hogy határincidensről van-e szó, vagy háborúvá szélesedik a konfliktus. ■ MTI Török Áramlat 660 kilométeren át kijelölték A Török Áramlat nevű gázvezeték útvonalát - közölte a Gazprom azt követően, hogy Alekszej Miller, az orosz állami energetikai cég vezérigazgatója Ankarában tárgyalt. A Törökországba tartó gázvezeték 660 kilométer hosszan - a tavaly december elején leállított, eredetileg Bulgária felé tervezett - Déli Áramlat vezeték nyomvonalán halad, majd 250 kilométer hosszúságban az új nyomvonalon, Törökország európai része felé vezet. ■ MW Közbeszerzés a 3-as metró felújítására KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁST írnak ki 60 milliárd forintos kölcsönfelvételre a 3-as metróvonal felújításának finanszírozásához - döntött a Fővárosi Közgyűlés. ■ MTI Ráfér a felújítás a 3-as metróra Elszánt az új görög kormány Döntés Visszaállítják a minimálbér 2012-es szintjét Putyin olvasta Porosenkót Válság Hat hónappal meghosszabbíthatják a szankciókat Az új görög kormány első lépései azt mutatják, hogy nem lesz egyszerű az élet. A minimálbért havi 680 euróról 750 euróra (240 ezer forintra) emelik, visszavonják a közszférában tervezett elbocsátásokat, leállítják a pireuszi kikötők privatizációját. A vasárnapi választásokon nyertes radikális baloldali tömörülés, a Sziriza egyik leghangzatosabb ígérete volt a minimálbér emelése. Ezt 2012-ben csökkentették a mostani szintre az uniós megszorító csomag részeként. Ugyancsak a megszorítás eleme volt a privatizálás, amelynek felfüggesztését a hitelezők nem feltétlenül tolerálnak. Napok óta tart az eufória Athén Brüsszellel a jelek szerint nem csak gazdasági, hanem politikai/diplomáciai kérdésekben is csatára készül. Alekszisz Ciprasz miniszter- elnök rosszallását fejezte ki amiatt, hogy az Európai Unió állam- és kormányfőinek nevében Oroszprszágot elmarasztaló nyilatkozatot tett közzé. Ciprasz hivatala még az új görög kormány beiktatása előtt közölte: az új athéni vezetéssel nem konzultáltak a közös nyilatkozatról, és annak tartalmához Görögország nem adta egyetértését. Ciprasz szerint az unió megkerülte az ügymenetet. Brüsszel állítja, hogy minden országgal konzultált. ■ Vlagyimir Putyin megkapta és tanulmányozta Petro Porosen- ko levelét1 jelentette be tegnap az orosz államfő sajtófőnöke, Dmitrij Peszkov. Az ukrán elnök még január 16-án javasolta, hogy vonják vissza a nehéztüzérséget Donyeck környékéről, ám Peszkov nem közölte, hogy mi volt erre Moszkva reakciója. Az orosz kormány tegnap megtette az első lépéseket a Putyin által jóváhagyott válságellenes csomag elindítására. A honvédelem, a mezőgazdaság és a nemzetközi kötelezettségek kivételével valamennyi ágazatot várhatóan 10 százalékos kiadáscsökkentésre kényszerítik. Kapott választ Porosenko? Az intézkedésekre részben azért is sor kerülhet, mert Oroszország ellen változatlanul érvényben vannak az európai uniós szankciók. Brüsszelben senki nem vonja kétségbe, hogy azok továbbra is életben maradnak,. Erről ma a külügyminiszterek ülésén dönthetnek. A határozattervezet azt indítványozza, hogy a 2014. márciusában hozott büntető intézkedéseket decemberig hosz- szabbítsák meg, az indoklás szerint a helyzet romlása miatt. Arról nincs hír, hogy újabb szigorítások is várhatóak, ugyanis néhány ország közölte, hogy a további szankciók senkinek sem lennének hasznosak. ■
