Új Néplap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-28 / 23. szám

4 2015. JANUÁR 28., SZERDA TISZAZUG Húshibrid csirkét nevelnek, cserébe zöldséget kapnak a szelevényiek Ezt a házat egykori tulajdonosa felajánlotta az önkormányzatnak, remélhetőleg minél hamarabb hasznosítják - mondja Pintér László Bizottság a közrendért megoldás Az önkormányzat (is) vigyázna az üres ingatlanokra csere Háromszáz előnevelt fehér húshibrid csirkéket vásárol tavasszal Szelevény önkormányzata, hogy a szár­nyasokat aztán maguk nevel­jék fel. Pánczél Ferenc pol­gármester elmondta, tavaly is bevált ez a fajta, ezért próbál­koznak most is ezzel. A csir­kék két részletben érkeznek, miután az első „csoportot” eladják-levágják, újabb há­romszáz állatot szállítanak a településre. A csirkéket egy közeli majorban tartják majd és a közfoglalkoztatottak gon­dozzák őket. A felnőtt szár­nyasok nagy részét a lakosok között értékesítik, a többi Tiszasasra kerül.- Hivatalos „csereüzletet” kötöttünk ugyanis egymás­sal. Mivel Tiszasasnak első­sorban a zöldségtermesztése igen erős, ezért abban egyez­tünk meg, hogy az óvodánk és az iskolánk konyhájának szomszédaink adják a zöld­ségféléket, cserébe mi fel­pucolt csirkét viszünk nekik. Káposztát és paprikát min­den bizonyai fogunk kapni, hiszen azt egy-egy hektáron termeli a község. Természe­tesen megállapítjuk, mennyit ér a csirke, azaz egy kilónyi húsért mennyi zöldség jár - magyarázza a település­vezető. Tiszasasnak egyébként nem Szelevény az első „csere- partnere”, az elmúlt években remekül működött az ilyesfaj­ta „kereskedés” Tiszatenyővel is. A Törökszentmiklós mel­letti kisközség ugyancsak fel­pucolt csirkét adott káposztá­ért. Huszonöt mázsa káposzta akkor ötven csirkét ért. ■ Pánczél Ferenc településvezető Közrend- és környezetvédel­mi bizottság alakult Csépán. Céljuk, hogy az üresen ma­radt ingatlanok ne tűnjenek J el szőrén-szálán és környe­zetük is rendezett maradjon. Joó Zsuzsa- Ez egy elhagyott ház, meg ez is itt és ez is - mutatja Pintér László. A helyi önkormányzat­nál dolgozó férfivel járjuk kör­be a községet. Sétánk közben elmagyarázza, egyre több fiatal dönt úgy, hogy elköltözik a te­lepülésről, úgy vélik, nekik itt túl sok babér nem terem. A kör­nyéken kevés a munkalehető­ség, ráadásul egyesek szerint a lakosság összetétele átrende­ződött, a községben csaknem mindennaposak a kisebb-na- gyobb lopások. így miután a gyerekek elmennek Csépáról, I az idősek magukra maradnak, haláluk után a házuk üresen kong. Belakni a többségét nem is fogják, Csépán ugyanis rend­kívül nehéz ingatlant eladni.- Ráadásul mivel az örö­kösök nem tudják vagy nem is akarják ezen ingatlanokat karban tartani, az épületek az enyészeté lesznek. Rosszabb esetben viszont azoké a helyi lakosoké, akik úgy gondolják, aminek nincsen gazdája, az mindenkié - fűzi hozzá László.- Éppen emiatt a „megfiata­lodott” csépai képviselő-testü­let egy teljesen új közrend- és környezetvédelmi bizottságot hozott létre. Ez nem egy rend­védelmi szerv, a tagok nem jár- őröznek és nem is büntetnek - hangsúlyozza Fialka György polgármester. Amennyiben elhanyagolt, ga­zos portát látnak, megkeresik a sokszor távol élő tulajdonost, hogy felhívják a figyelmet a te­rület és az épület gondozására. I .я ц •' -< шш Fialka György polgármester Kompromisszumos megoldást keresnek közösen arra, hogyan lehetne megvédeni az ingatlant a tolvajoktól és a lakosokat a balesetveszélytől, az esetlege­sen kidőlő kerítéstől, falaktól.- Néhány tulajdonos felaján­lotta ingyenes tulajdonbavétel- be ingatlanját. Mi pedig ígére­tet tettünk, hogy az épületeket karbantartjuk és a jövőben hasznosítjuk - árulja el a pol­gármester, aki hozzáteszi, örö­kösök hiányában az ingatlanok a Magyar Nemzeti Vagyonke­zelő Zrt. tulajdonába kerülnek. Az önkormányzat jelenleg ar­ról tárgyal a vagyonkezelővel, hogy az ő tulajdonukba került ingatlanokat is elfogadná és hasznosítaná a község. csépa ötlete, miszerint az el­hagyott ingatlanokból szociális bérlakást lehetne kialakítani, nem egyedi. Sok esetben a kun­szenti háztulajdonosok örökös hiányában az önkormányzat­nak ajándékozzák ingatlanjai­kat, cserébe elhelyezést kap az idősek otthonában. Az épületet aztán a város felújítja és bérbe adja a szociálisan rászorulók­Hogy kik és miből tartanák rendben az önkormányzat tu­lajdonába került lakóingatla­nokat, már meg is van a terv. Csépának feltett szándéka, hogy a közmunkaprogramba bevonják ezt a tevékenysé­get. Egyelőre azonban ez nem lehetséges, a település most azért lobbizik a munkaügyi központnál, hogy ez megvaló­sulhasson.- Ha ez sikerülne, meg­oldódna a szociális bérlaká­sok hiányának problémája is, ugyanis a felújított házakból ezeket alakítanánk ki. Csé­pán egyébként rendkívül sok, csaknem száz üres, jobb sors­ra váró épület található - je­gyezte meg Fialka György. nak. Az önkormányzat szerint jó ez mindenkinék: az állam­nak azért, mert nem kell pénzt költenie olyan ház felújítására, melyet úgysem tudna használ­ni. Jó az önkormányzatnak, hi­szen gyarapodik vagyona, és jó a lakosoknak is, hiszen Kun­szenten több mint százan áll­nak sorba azért, hogy bérla­kásba költözhessenek. Nem páratlan a csépaiak terve HÍRSÁV Sokan használhatják az alapítványi buszt KILENCSZEMÉLYES mikrobUSZt vett nemrégiben a Csépa Köz­ségért Alapítvány. A jármű megvásárlására fordított 13 és fél millió forintot a Vidék- fejlesztési Minisztérium egyik pályázatán sikerült megnyerni. Fialka György polgármester elmondta, az önkormányzat és a helyi civil szervezetek között példaér­tékű a kapcsolat, több egye­sületet, klubot is támogat a község, például utaztatással. Az új mikrobuszt tehát a csé­pai néptáncosok, sportolók,, nyugdíjasok is használhatják. Földet vásároltak, munkát teremtenek ÚJABB MUNKAHELYTEREMTŐ beruházás kezdődik Kun- szentmártonban. Csaknem tízezer négyzetméter föld­területet vásárolt közel 15 millió forintért az önkor­mányzattól egy már évek óta az ipari parkban működő kft. - a cég most bővítkezni szeretne. Az adásvételt a na­pokban írta alá Wenner-Vár- konyi Attila polgármester és a cég gazdasági igazgatója. Hamarosan elkezdődik az építkezés, mely során a csar­nok és a raktár területe közel a duplájára bővül. A többmil­liárdos beruházás következő lépése a géppark fejlesztése lesz, mely munkahelybővítés­sel jár együtt. Fekete Istvánra emlékeztek száztizenöt éve született Fekete István író, aki az 1950-es években több évet töltött Kunszentmártonban, a Halászmesterképző Iskola tanáraként. A jeles évforduló alkalmából hétfőn felolvasó- estet tartottak az irodalomba­rátok a városi könyvtárban. Házaspárok újíthatják meg ígéretüket HÁZASPÁROKAT ÁLDANAK meg február közepén Kunszent­mártonban, a házasság heté­ben. Olyan párokat várnak a Szent Márton templomba, akik éppen idén jubilálnak, azaz 5-10-15 vagy éppen 60 évvel ezelőtt házasodtak ösz- sze. A misén a résztvevők kü­lön áldásban részesülhetnek. Babakortól lehet ismerkedni a tűzoltók munkájával lehetőség Bemutatókon, szakkörökön, táborozásokon, önkéntes munka során tanulhatnak Idén is folytatódik az ifjú tűz­oltók nevelése Tiszaföldváron. Oravecz Pál, a Tiszaföldvári Ön­kéntes Tűzoltóparancsnokság vezetője elmondta, nem titkolt céljuk, hogy „igazi” szakembe­reket neveljenek ki a helyi gye­rekekből.- Tizenegy esztendeje külö­nösen nagy figyelmet fordítunk az utánpótlásra. Nagyon kevés ugyanis térségünkben az ön­kéntes tűzoltó. Míg Pomázon pél­dául negyvenen öltötték maguk­ra a tűzoltó-egyenruhát, addig nálunk csak hatan dolgoznak a laktanyában. Főleg ismerősök, barátok csatlakoznak hozzánk, de ez a kör véges, ezért kell szé­lesebb körből toboroznunk leen­dő munkatársakat - magyaráz­za a laktanyaparancsnok. Talán furcsának tűnik, de a tűzoltók szerint nem lehet elég korán elkezdeni a lánglovagok munkájának megismertetését. A földvári egyenruhások már bölcsődéseknek is tartanak já­tékos bemutatókat, ahol a picik locsolhatnak, felvehetik a sisa­kokat, beülhetnek a tűzoltóautó­ba. Az iskolásoknak már külön tűzoltó szakkört szerveznek.- Ahol például tömlőket mos- hatnak-gurigathatnak, sőt, a | leglelkesebb fiatalok tűzoltó tá- I borba is ellátogathatnak. Ezek | a táborozások nem csak a nya- J ralásról szólnak, hiszen tudás- £ szint alapján csoportokban sajá­Szín Zoltán (balra) tűzoltó és Kovács Lajos gépjárművezető a gyerekrajzokkal títhatják el a gyerekek a tűzoltó­ság alapismereteit, majd a tábor végén szintvizsgát tesznek. Eze­ket a nyári oktatásokat (melyen átlagosan 4-6 földvári diák vesz részt) a helyi önkormányzat is segíti, 50-60 ezer forinttal - fűzi hozzá Oravecz Pál. Megtudjuk, a középiskolások a kötelező, 50 órás közszolgála­tot a tűzoltó-laktanyában is „le­dolgozhatják”, ezt a korosztályt (a katasztrófavédelmi verseny szervezésén túl) ezzel a lehető­séggel próbálják „megfogni”. A legfogékonyabb korosztály azonban az óvodáskorúak csa­pata, akik sokszor rajzokon is megörökítik a laktanyában lá­tottakat. ■ Hívja az Új Néplap újságíróját! JOÓ ZSUZSA I elsősorban a Tiszazugban élők hívását várja. Ha híre, ötlete, ész­revétele van, va^i egyszerűen panaszát még inkább örömét szeretné megosztani kollégánk­kal, ne habozzon, tárcsázza a 30/6474699-es telefonszámot hétköznapokon!

Next

/
Oldalképek
Tartalom