Új Néplap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-26 / 21. szám
6 2015. JANUÁR 26., HÉTFŐ INTERJÚ - KÜLFÖLD A lelkesedés minden kaput kinyit boldogság Oravecz Nórának a szó szoros értelmében felvágták a nyelvét Oravecz Nóra szerint nem lehet úgy hozzáállni az élethez, hogy csak mártírkodunk II. Erzsébet királynő a világ legidősebb uralkodója ÜKNAfinrMAMA a szaúd-arábiai király halála után II. Erzsébet királynő lett a világ legidősebb uralkodója. Abdalláh bin Ab- del-Azíz 90 évesen hunyt el, a brit uralkodó pedig április 21-én tölti be 89. életévét. II. Erzsébet ugyanakkor még nem a világ legrégebben uralkodó koronás fője: ezt a címet jelenleg Bhumibol Abduljadedzs, Thaiföld 87 esztendős királya tudhatja magáénak, ő 69 éve ül országa trónján. A brit uralkodó 63 éve lépett trónra. ■ II. Erzsébet királynő Volkswagen: nem elég csak nagynak lenni versenyfutás Új üzleti stratégiával készül az elkövetkező évtized kihívásaira a Volkswagen konszern. „Aki nem halad az idővel, azt az idő haladja meg” - idézi az Automobilwoche Martin Winterkorn elnöknek a konszern vezető beosztású dolgozóinak címzett körlevelét. „Ezentúl nem lesz elegendő pusztán nagyobbnak lenni, inkább a karcsúságra, gyorsaságra és a hatékonyságra kell majd törekedni” - hívta fel a figyelmet az elnök. ■ Martin Winterkorn megírta A belga királyi párral rajtolt a program kitörés Fülöp belga király és hitvese, Matild jelenlétében százezres tömeg részvételével kezdődött meg szombaton Monsban az az egy éven át tartó rendezvénysorozat, amely ahhoz kapcsolódik, hogy - a csehországi Plzennel együtt - idén Európa Kulturális Fővárosainak egyike. Mons szeretne kitörni a gazdasági válság okozta letargiából. Eddig csak arról volt ismert, hogy itt van a NATO európai erőinek főparancsnoksága. ■ Fülöp király is ünnepelt Huszonöt éves, de már négy könyve jelent meg, hét éve vezet motivációs blogot, s noha sokan közhelyes idézetgyárosnak tartják, a Facebookon több százezren olvassák a gondolatait, és hiszik, hogy Oravecz Nóra utat mutathat nekik. A rajongók számával vetekszik az ellentáboré, csakhogy míg korábban zavarták a kritikák, most már nem foglalkozik velük: azoknak akar segíteni, akik kíváncsiak rá. Ő a két lábon járó mosoly- és kedvességgenerátor. Rác Benedek Balázs /Nemzeti Sport .- A magyar futballválogatott szakadó esőben sorsdöntő mérkőzést játszik Románia ellen, s a szünetben kettő nullára vezet az ellenfél. Mit mondana a játékosoknak? Mosolyogjanak az esőcseppekre?- Inkább érdemes lenne kikapcsolniuk az agyukat, és nem arra gondolniuk, mi lesz az eredmény. Teljesen mindegy, csak játsszanak, próbálják jól érezni magukat meccs közben, mert úgyis annak lesz meg az eredménye. Az én életemben is mindig akkor van eredmény, ha nem arra koncentrálok, hogy ennek most muszáj jól sikerülnie.- Miként tudja elérni, hogy mindig jól érezze magát?- Most már belülről jön. Hét évvel ezelőtt nagyon depresszív lány voltam, semmivel sem voltam elégedett, nem voltam boldog, aztán rájöttem, rajtam áll, milyen életet élek. Mindig van választási lehetőség, én pedig mindig igyekszem pozitív lenni, mert az kapukat tud megnyitni. Jobbá tudom tenni a napomat, és ha egy napodat jobbá tudod tenni, az később az egész életeddel működik. Az interjú napján is elkéstem egy találkozóról, rossz metróra szálltam, de mit tudok tenni? Vagy azt, amit a magyarok többsége, hogy mogorva leszek, vagy kinevetem magamat, s akkor mások is nevetnek.- Sosem szokott ideges vagy önmarcangoló lenni?- Dehogynem, amikor valami nem jön öszsze, mert túlságosan rágörcsölök. De két félidő közt sem feltétlenül az a jó, ha idegeskedsz, mert utána még a labdában is hasra esel.- Vannak nyugtató praktikái? Például a saját idézeteinek olvasása?- Nem szoktam visszaolvasni a biogomat, az furcsa lenne - szerintem az előadók sem hallgatják magukat otthon. Egyébként is teljesen máshogy kezelek egy-egy helyzetet, mint mondjuk három hónappal korábban, hiszen valamit mindig tanulok.- Ha kicsit sarkosan, rosszindulatúan fogalmaznék, azt mondanám, hogy idézetekkel árasztja el az internetet, de egyébként mivel foglalkozik?- Ez nem rosszindulat, inkább szűklátókörűség. Minden héten írok két-három blogbe- jegyzést, de nyugodtan mondhatja így, már megszoktam. Kicsit mindig is furcsa ember voltam, más dobott fel, más adott erőt, és amikor láttam, hogy eredményes, arra gondoltam, ezt másokkal is meg kellene osztanom. Az emberek a Facebookon nem olvasnak sokat, csak könnyen befogadható, néhány soros dolgokat tudsz megosztani. Én általában egy-egy gondolatsort a blogbe- jegyzéseimből.- Mindig is utat akart mutatni az embereknek, elmondani, mi jó és mi rossz?- Ááá, négyéves koromig nem is tudtam rendesen beszélni. A nyelvem alatti hártya le volt nőve, nem tudtam szavakat formálni. Pontosabban beszéltem volna, de senki sem értette meg. Utána aztán felvágták a nyelvem, ami a szó összes értelmében igaz lett rám. Sohasem akartam megmondóember lenni, ismert sem, a mai napig furcsa, hogy odajönnek hozzám az emberek, és többet tudnak a magánéletemről, mint néhány barátom. Viszont mindig is jellemző volt rám, hogy sokat beszélek. Szeretek írni, ehhez értek, és amikor változtattam az életemen, az a cél vezérelt, hogy magamat helyre tegyem. Ezt nyilvánosan tettem meg, ennek eredménye a blog, amelyet már hét éve vezetek.- Azért volt könnyebb a nyilvánosság előtt, mert így nem lehet csalni?- Megértette, mi a lényeg. Ha leírtam például, hogy szeretném a könyvem megjelentetni, utána nem tehetem meg, hogy feladom. Gondoljon bele, én vagyok a fénysugár azon embereknek, akik hisznek bennem, és ha feladom, ők mit akarjanak?- Ezzel a teherrel mindennap meg lehet birkózni?- Nekem is vannak mélypontjaim, amikor nem bírom tovább, de mindig érkezik segítség, például egy-egy beszélgetés formájában. Az írás minden kaput megnyitott előttem, amit szerettem volna, azóta nincs okom panaszra. Mi mást csinálnék? Beülnék nyolc órában dolgozni? Megtehetném, de nem lennék boldog, inkább frusztrált és szomorú. Az pedig nem élet.- Önnek mi jelenti a boldogságot?- Amikor leülök írni, azt nagyon szeretem.- Boldog és sikeres. Utóbbi menynyire fontos?- Fontos a siker, de ez érdekes, mert például sportolóknál is látom, hogy világbajnokok akarnak lenni. Nem az a jó cél. A jó cél az, amitől jól érzed magad. Nemrégiben Szily Nóra beszélgetett Hosszú Katinkával, és kérdezte, mire költi azt a több mint százmillió forintot, amit keresett - egyáltalán ezt akarta? Erre azt válaszolta, dehogy számított a pénz, ő azért úszott, mert jól érezte magát.- De akkor mi a jó cél? Csak any- nyi, hogy élvezzük az egészet?- Az a jó, amikor ragyog a szeme, miközben csinál valamit. Önnek is ragyog, amikor kérdez, és ez tök jó.- Persze hogy ragyog, gyerekkorom óta újságíró akartam lenni.- Ez látszik is, és a sportolóknál is így van. Aki szupersikeres és boldog, annak ragyog a szeme játék közben. Amikor kiállók a színpadra, nekem is ragyog a szemem, mindenki látja, annak a lánynak ott a helye. Mindenkinek van ilyen sztorija, csak kérdés, mennyire nyomja el.- És csak az a jó, amit szeret az ember, vagy az is elég, ha örömét leli abban, amit csinál?- Nem várhatjuk el, hogy mindenki szeresse a munkáját, de ha van mellette hobbija, amivel a szabadidejét tölti, amit szenvedéllyel művel, máris egyensúlyi állapotba kerül. Sok ember pályát tévesztett, de fél változtatni.- Azért ebben a félelemben az anyagi bizonytalanság is közrejátszhat.- Én például két éve ott tartottam, hogy itt hagytam mindent, kimentem Hollandiába, mert szerelmes lettem...- ...de egy interjúban azt olvastam, hogy nem volt még szerelmes...- Igaz, mert én hetente másba tudok szenvedélyesen szerelmes lenni, ez ilyen gyerekes fellángolás, aztán elmúlik. És amikor hazajöttem Hollandiából, nem volt csak egy bőröndöm, még a laptopom is tönkrement. A szüleim nem tudtak támogatni, annyi pénzem maradt, hogy kaját vettem, de inkább a barátaim főztek rám, és mindig máshol laktam, amíg csak nem találtam munkát. Ha rá vagy kényszerülve, megteszed az szükséges lépéseket. De miért van az, hogy mindenki csak akkor lép, amikor nagy pofon éri? Kinéztem egy állást, mondtam a férfinak az interjún, hogy nincs diplomám, sem három év munkatapasztalatom, de többet tanulnék, és jobban akarom ez a munkát, mint bárki más. A lelkesedés minden kaput kinyit.- Az ön élete nyitott könyv, a Facebookon majdnem annyi követője van, mint Csernus Imrének - 154 és 156 ezer - és több mint a legnépszerűbb - 124 ezer- magyar futballistának, Szalai Ádámnak.- Ez hatalmas szám, és a rajongótábor még nagyobb, csak sokan nem mernek engem láj- kolni, mert ciki. Egyébként ha felfognám, mennyi ember olvas, talán nem is írnék semmit. Ezért inkább nem gondolok bele.- Tudja, hogy több ismert magyar sportoló is a rajongótáborát gyarapítja?- Tényleg?- Bizony. Többen világ- vagy Euró- pa-bajnoki érmesek.- Ne idegesítsen! Ha tudnám, hogy személyesen kik olvasnak, nem írnék.- A sportolóknak gyakran mondják, hogy nem érdemes olvasniuk a hozzászólásokat. Ön hogyan viseli a kritikákat?- Nekik edzeniük kell, nem azt nézni, hogy nevesincs emberek mit kommentelnek. De aki kiáll, vállalja a kritikát is, ez a mi munkánk része. Engem például most már nem támadnak annyira, mint korábban, hiszen bizonyítottam- manapság már kínos engem támadni. Pedig érthető a kritika, hiszen furcsa az állandó pozitív üzenet. Ha megnézi a biogomat, az elmúlt három hónap éppen arról szólt, hogyan szedd össze magad!- De akkor is, ön tudja a kiutat!- Legalábbis kutatom. Szeretem is, ha minél nagyobb mélységeket tapasztalok meg, mert abból is fel akarok állni. Nem lehet úgy hozzáállni az élethez, hogy csak mártírkodunk.- Melyik a nehezebb feladat? Mindennap kedveset, közhelyeset, világmegváltót, vigasztalót írni vagy beismerni, hogy igen, vannak hibáim?- A sebezhetőség vállalása nagyon fontos. Amíg hamis képet mutatsz magadról, nem téged ismernek. Ráadásul ez rohadt fárasztó. Attól szerethető az ember, hogy el meri mondani a hibáit. Egyébként az egész az iskolában kezdődik, hiszen mikor szeretnek mások? Ha jó tanuló vagy, színötös, viszont ha nem, kikiáltanak rossznak. Én világéletemben rossz voltam matekból és testnevelésből.- Nem is sportolt soha?- Ááá! Az a fajta ember vagyok, aki ha el is határozza, hogy lemegy edzeni, amikor ott van, elkezd beszélgetni a fiúkkal. És akkor ők sem edzenek meg én sem, majd kéthárom alkalom után rájövök, hogy nincs értelme, és abbahagyom. Esetleg személyi edzővel mozgok, azért az időnként elő szokott fordulni. De szerencsés alkat vagyok, mert vékony vagyok, nincs problémám a súlyommal.- És a mozgás öröme?- A futásnál két lépés után kiköpöm a tüdőmet, és ha nekem dobják a labdát, biztos elejtem. Úgy vagyok vele, hogy azért kaptam ilyen alkatot, hogy ne kelljen órákat töltenem az edzőteremben, hanem végezhessen a dolgomat, amiben jó vagyok.
