Új Néplap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-21 / 17. szám

2015. JANUAR 21., SZERDA 5 BELFÖLD - GAZDASÁG BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2015. január 19.) Dátum Új élsz. ér (Pt) Malmi búza 2015. márc. 54000 Malmi búza index 2015. márc. 54000 Takarmánybúza 2015. márc. 47 800 Takarmánykukorica 2015. márc. 42700 Takarmánykukorica-index 2015. márc. 42700 Takarmányárpa 2015. márc. 48000 Olajnapraforgó 2015. márc. 112 500 Olajnapraforgó index 2015. márc. 112 500 Repce 2015. márc. 108000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015. január 19.) El €/Ft 317,22-2,41 Ft □ $/Ft 274,47-0,21 Ft □ CHF/Ft 313,22-2,02 Ft □ €/$ 1,1563-0,0067 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. január 19.) Vételi Eladási Budapest Bank 310,34 329,54 CIBBank 307,50 333,12 Citibank 304,36 330,61 Erste Bank 310,94 328,86 FHB Bank 311,01 329,59 K&H Bank 310,72 328,62 MKB Bank 309,60 329,40 OTP Bank 308,73 326,52 Raiffeisen Bank 307,70 326,74 The Guardian: és a britek külföldön? felmérés Legalább 30 ezer brit munkanélküli vesz fel szociális juttatást az EU más tagorszá­gaiban - írta a The Guardian, miután a konzervatív kormány­fő a külföldiek munkavállalási megszigorításával kampányol. A baloldali brit napilap 23 EU-tag- államot vizsgált. Egyes társál­lamokban az ilyen ellátást kapó britek száma jóval meghaladja azokét, akik az adott országból mentek Nagy-Britanniába. Ír­országban több mint 11 ezer brit kap segélyt, álláskeresési támo­gatást. Nagy-Britann iában 2620 írnek folyósítanak ilyet. Német­országban hatezernél több brit, Nagy-Britanniában 1470 német; Franciaországban háromezer brit, Nagy-Britanniában 2800 francia kap támogatást. És egy brit állástalan a franciáknál több mint háromszoros pénzre számíthat, mint egy francia Nagy-Britanniában. «MW Az onkológiát is átszabják egészségügy Egyre többet költenek, mégsem javulnak a statisztikák Az onkológiai ellátásra fordított kiadások (2013, millió forint) PET-CT 2972 PCR (DNS)- vizsgálatok 806 Gyógyszer- támogatás 45488 -----­Kórházi gyógyszerek —— 21323 Kórházi ellátás 68 477 Szakrendelői Laboratóriumi ellátás ellátás 5 546 CT-MR 5927 Hatékonyabbá teszik a diagnosztikai ellátást is. Az országban sok helyen az onkológiai ágyak kihasználtsága a 40 százalékot sem éri el Tizenkét év alatt csaknem kétszeresére nőttek a kór­házak onkológiai betegekre fordított kiadásai, mégsem javulnak a halálozási statisz­tikák. A kivizsgálástól a gyó­gyításon át a betegek után- követéséig most mindenhez hozzá akar nyúlni az ágazat vezetése. Haiman Éva Az onkológiai betegek diagnó­zisára és kezelésére fordított kiadások 2013-ban megköze­lítették a 160 milliárd forin- I tot az Országos Egészségbiz- j tosítási Pénztár (OEP) adatai szerint. A kórházak csaknem kétszer annyit, majdnem 70 milliárdot fordítottak onkoló- I giai ellátásra, mint 2001-ben, ) a gyógyszer-támogatás ösz- I szege meghaladta az 54 mil­liárdot, a csak kórházban al­kalmazható rákgyógyszerek beszerzésére további 21,3 mil­liárdot költött az OEP. Mindez azonban szinte meg sem látszik a magyarok rák- j halálozási statisztikáján, ami a növekvő kiadások ellenére szinte jottányit sem javult az elmúlt évtizedekben. Sőt, az elmúlt ötven évben Magyaror­szágon 48 százalékkal nőtt a rákos megbetegedések miatti halálesetek száma: az Euró­pai Unióban 100 ezer lakosra 166,9 halálozás jutott 2010- ben, Magyarországon 238,8. Az egészségügyi állam- titkárság szerint a várólis­ta-csökkentés és a kórházi struktúra-átalakítás mellett ez is olyan terület, amelyen konkrét eredményeket kell és lehet is felmutatni. Ehhez azonban - mint Zombor Gá­bor a napokban újságírók előtt közölte -, központosítani kell az onkológiai ellátást, és el kell érni, hogy csak a meg­felelő diagnosztikai és terá­az onkológusok már régóta sürgetik a terület átszervezé­sét. Kásler Miklós professzor, az Országos Onkológiai Inté­zet főigazgatója emlékezte­tett: hiába mondják ki egy­értelműen a protokollok, hogy ha az adott intézmény­ben nincsenek meg a beteg teljes körű gyógyításához szükséges feltételek, akkora pácienst el kell küldeni oda, ahol ez rendelkezésre áll, a valóságban nem ez történik. Az egyik kórházban megcsi­nálják a CT-t, majd elküldik a beteget máshová molekulá­píás lehetőségekkel ellátott, akkreditált osztályok, részle­gek fogadhassanak dagana­tos betegeket. Az államtitkár szerint jelenleg 70 ilyen hely van az országban, de 145-ről jelentenek onkológiai ellátást. Az OEP adatai szerint 2013- ban 94 helyen működött on­kológiai szakrendelés, 88-ban onkológiai gondozó, 30 kór­házban folyt fekvőbeteg-el­látás és 12-ben sugárterápia. Ám amíg Heves, Nógrád, Veszprém, Pest, Fejér és Tol­na megyében az éves onko­lógiai ágyak kihasználtsága a 40 százalékot sem érte el, ris patológiára, egy harma­dik helyen elvégzik a PET-CT vizsgálatot, majd megoperál­ják, egy negyedik helyen pe­dig besugározzák. Az összes szükséges vizsgálat elvégzé­se akkor is időbe telik, ha egy helyen végzik el azokat, így viszont még több időt ve­szít a beteg. Ezért is fontos az onkológiai ellátás centra­lizálása, olyan központok kialakítása, amelyekben a beteg egy helyen kaphat di­agnózist, azután megoperál­ják, és ha kell, sugárkezelést vagy kemoterápiát is kap. Budapesten 60 százalék, Bor- sod-Abaúj-Zemplén és Békés megyében 70 százalék feletti volt az ágykihasználtság. Zombor Gábor szerint a központosítás a „közeli jövő­ben” megtörténik. Az onko­lógiai terápia sikerességét azzal is növelni szeretnék, hogy hatékonyabbá teszik a diagnosztikai ellátást, és biztosítják a betegek európai standardok szerinti nyomon követéét is. (Utóbbi azért nél­külözhetetlen, mert csak így lehet tudni, hogy az adott ke­moterápia még használ, vagy inkább már árt egy adott be­tegnél.) Ezért a CT, MR, il­letve PET-CT vizsgálatoknál, valamint a mammográfiánál a jelenleginél sokkal komo­lyabb betegirányító és kapa­citás-elosztó szerepet kap az OEP, amely annak érdekében, hogy ne szenvedjen késedel­met a rákgyanús esetek ki­vizsgálása, a „felesleges” drá­ga képalkotó vizsgálatokat korlátozni fogja - mondta az államtitkár. Nem elfogadható ugyanis, közölte, hogy míg például a közpénzből finan­szírozott mammográfiás ka­pacitások 50 százalékát nem veszik igénybe a nők, addig a daganatgyanús betegeknek akár fél-egy évet is várniuk kell mammográfiára. Kering a beteg a rendszerben Csak átmeneti volt a minimálbérhez kötött bér köznevelés Nem lesz kompenzáció a tanárok kiesett jövedelme miatt - Sztrájktárgyalások a PDSZ-szel Sztrájktárgyalások kezdődnek jövő hétfőn a Pedagógusok De­mokratikus Szakszervezete (PDSZ) kezdeményezésére az Emmi köznevelésért felelős ál­lamtitkárságával. Szeretnék el­érni, hogy a pedagógusok heti kötelezően iskolában töltött óra­száma ismét 22 legyen, miután ezt a kormány 32 órára emelte. Felmérést is követelnek a leter­heltségről is. Egy korábbi vizsgá­lat kiderítette: 40 órás munkahé­ten 51 órát dolgoznak (akkor 22 óra kötelező óraszám mellett); s azóta még nagyobb teher van a pedagógusokon. „Felháborító, hogy egy jogsza­bály módosítás nyomán három­heti pénzt vesznek ki a pedagó­gusok zsebéből” - hangoztatta a PDSZ vezetője. Mendrey László arra utalt, hogy eltörölték a ta­nárok bérének minimálbérhez való kötését, ami szerepelt az életpályamodellben is. A bérek orvoslását várják a kabinettől és 50 százalékos béremelést köve­telnek a nem pedagógusként dol­gozó iskolai munkatársaknak is! „A pedagógusok bérét a peda­gógus előmeneteli rendszer be­vezetésének részeként 2013-ban átmenetileg valóban a minimál­bérhez kötötte a kormányzat, azonban a pedagógus minősíté­si rendszer elindulása és a már megvalósult három, minden pedagógust érintő alapillet­mény-emelést követően a továb­Mendrey László: Hétfőn kezdjük biakban ez már nem indokolt” - közölte lapunkkal az Emmi államtitkársága. A pedagógusok bérének értékállóságára jelent szerintük „garanciát a további béremeléseket és fokozat-lépése­ket garantáló kormányrendelet, és legfőképp a kormány azon szándéka, hogy egységes alapon működő, a pedagógustevékeny­séget elismerő, értékálló és egy­re több pedagógusra kiterjedő új előmeneteli és bérezési rendszer valósuljon meg”. Az államtitkárság szerint nincs szükség a pedagógusok kompenzálására, miután a mi­nimálbéremelés már nem érvé­nyesült jövedelmükben az idén, mivel 2015-ben átlagosan leg­alább 3,4 százalékkal nő majd az alapilletmény szeptembertől a 2014. évi októberben kézhez ka­pott bérhez képest. A béremelés pedig 2016-ban, majd 2017-ben is folytatódik. aÉ. S. Vissza a jogokat! A PDSZ kormányhatározatot kért, hogy ne korlátozzák a középfokú képzést; ne a kormányfő és az iparkamara határozza meg, ki szerezhet érettségit. Követelik, az igazgatók kapják vissza a gazdál­kodói és munkáltatói jogokat, mi­vel úgy várnak el minőségi mun­kát tőlük, hogy nem dönthetnek érdemi kérdésekben. Ev végéig 25 ezer ingatlant tudnak megvenni a hiteladósoktól mérleg A Nemzeti Eszközke­zelő (NET) Zrt. működésének megkezdésétől számítva az idén év végéig 90-95 milliárd forint költségvetési forrást használ fel ingatlanvásárlásra, amivel 200 milliárd forint lakossági adóssá­got számol fel - ismertette Csil­lag Tamás vezérigazgató kedden egy háttérbeszélgetésen. Mint­egy 113,5 milliárd forint banki tartozást zártak le, az ügyfelek esetében átlagosan 8,2 millió fo­rint tartozás szűnt meg. Az eszközkezelőnek tavaly év végéig 24 273 ingatlant ajánlot­tak fel, mintegy 16 ezer igény­lést dolgoztak fel és közel 14 ezer ingatlant vásároltak már meg. Mintegy 8 ezer igénylés fel­dolgozása még folyamatban van. A társaság idén még mintegy 2500 kérelmet tud befogadni, és 2015 végére a kormányprogram keretének megfelelően meg tud­ja vásárolni a 25 ezer ingatlant. A NET egy-egy ingatlanért átlagosan 3,7 millió forintot fi­zetett, átlagos forgalmi értékük 7,9 millió forint volt, vagyis az átlagos tartozás ezt meghalad­ta. Az ingatlanok 26 százaléka társasházi, 74 százaléka önálló ingatlan volt, 6 százalékuk a fő­városban, 16 százalékuk megyei jogú városokban, 40 százalékuk kisebb városokban, 38 százalé­kuk községekben, egyéb telepü­léseken található. Csillag Tamás kiemelte a bér­lők jó fizetési készségét, akik a kiszámlázott bérleti díj 86 szá­zalékát fizették be (önkormány­zati, szociális bérlakásoknál a késedelmi arány 50 százalék). Akiknek hosszú időn át sok tar­tozásuk van, a jogszabály sze­rint fel kell mondani. 400-410 esetben került rá sor. De ők sem kerültek utcára, hosszabb távú szerződést kötöttek velük adós­ságtörlesztésre. bMTI Csillag Tamás: a modell jól működik Lakáscafeteria is segíthet 700 ezer iakáshitelesen több mint 700 ezer lakáshitele­sen segíthet a lakáscafeteria: a cégek 5 millió forintig adómen­tesen támogathatják dolgozóik lakáshitel-törlesztését, vagy lakásvásárlását - hívja fel a fi­gyelmet a Nemzetgazdasági Mi- nisztréium. Tavaly áprilistól ha­tályos az a miniszteri rendelet, amely lehetővé teszi a dolgozói lakáshitel-törlesztés, vagy lakás- vásárlás támogatását. Ily módon a munkáltató ötévente legfeljebb ötmillió forintot juttathat - a fi­zetésén kívül - a dolgozójának azért, hogy törlessze forint- vagy devizaalapú lakáshitelét, s ez azért is jelentős, mert átlagosan 7 miihó forint lkörül lehet a ma­gyar családok adóssága. ■ MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom