Új Néplap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-16 / 13. szám
2015. JANUÁR 16., PÉNTEK KÜLFÖLD 7 Új idők jönnek Európára terror Az EU másképp reagál mint Amerika 2001 után Párizsban továbbra is érvényben van a legmagasabb készültségi fokozat. A franciák hozzászokhatnak a még több fegyveres látványához Hollandé: a muzulmánok a fanatizmus legfőbb áldozatai demokrácia A muzulmánok a fanatizmus, a fundamentalizmus és az intolerancia legfőbb áldozatai - mondta csütörtökön Francois Hollandé francia államfő. „A radikális iszlamiz- mus valamennyi ellentmondásból, hatásból, nyomorból, egyenlőtlenségből és a hosszú ideje nem rendezett valameny- nyi konfliktusból táplálkozik”- fogalmazott a francia elnök a párizsi Arab Világ Intézetében egy konferencia megnyitóján. „Az iszlám összeegyeztethető a demokráciával, el kell utasítanunk a csúsztatásokat és egybemosásokat” - hangsúlyozta Hollandé egy héttel a 17 halálos áldozatot követelő, az iszlám nevében elkövetett párizsi terrortámadások után, amelyeket az Arab-félsziget al-Kaidája (AOAP) nevű jemeni terrorszervezet vállalt magára. A franciaországi arabok legjelentősebb intézményén a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztősége ellen elkövetett merénylet óta a Charlie-k vagyunk felirat látható hatalmas vörös betűkkel, francia és arab nyelven. Az elnök beszédében megerősítette, hogy „a muzulmán vallású franciák ugyanazokkal a jogokkal és kötelességekkel rendelkeznek, mint a többi állampolgár”. „Meg kell őket védenünk. A szekularizációnak van ebben szerepe, amely tiszteletben tartja mindegyik vallást” - folytatta, utalva arra, hogy a múlt heti néma gyászpercet mintegy kétszáz iskolában megzavarták muzulmán tanulók. Hollandé szerint ezért nagyon fontos a vallások történetének tanítása. „A köztársaság iskolája a felvilágosodás és a tudás háza. Ott tanítják a történelmet, a vallások történetét is, hogy tudjuk, honnan jövünk" - mondta. ■ Francois Hollandé Érezhetően átalakítja a mindennapokat a közeljövőben Európa terrorizmus elleni harca, ám ez biztosan különbözni fog az Egyesült Államok korábbi hasonló cselekvéssorozatától. Tennivaló bőven akad: a több tízmillió európai muszlim biztosan nem jelent terrorveszélyt, több tízezer európai harcol ugyanakkor az Iszlám Állam oldalán. Braunmüller Lajos „Különleges helyzetre különleges válaszokat kell adni. De ugyanazzal a hévvel azt is kimondom: soha nem lesznek olyan különleges intézkedések, amelyek felfüggesztik az értékek és a jog elvét” - jelentette ki Manuel Valis. A francia miniszterelnök akkor beszélt erről, amikor bejelentette: országa cselekvési tervet dolgoz ki a terrorizmus elleni fellépésre. Valis hangsúlyozta: az ellenség nem az iszlám vallás vagy annak követői, hanem a dzsihádizmus. A miniszterelnök szerint az anyagi és emberi eszközök nagyon jelentős megerősítése nélkül nem lehetséges a tevékenység kibővítése, ám egyúttal hangsúlyozta: a kormány elő fogja teremteni a „szükséges eszközöket”. A titkosszolgálatok létszámát informatikusokkal, elemzőkkel, kutatókkal, tolmácsokkal bővítenék. Ezen felül 2015-re kiépítik Franciaországban a légitársaságok utasainak adatait gyűjtő, úgynevezett PNR-rend- szert. A börtönökben pedig még idén „különleges körzeteket” hoznak létre, ahol elszigetelve fogják őrizni a radikálisnak tartott dzsihadista elítélteket. A program nem csupán Franciaország belügye lesz, az Európai Unió közösen is fellép a szélsőségesek ellen. Hogy pontosan miként alakul Európa harca, ma még nem egyértelmű. Jogvédő szervezetek ugyanakkor a több mint egy évtizedes amerikai fellépést több ponton bírálták. A WORLD TRADE CENTER elleni 2001-es támadás után hamar felmerült az igény az amerikaiakban, hogy a jogalkotás szintjén is nagyobb védelmet biztosítsanak maguknak. A szeptemberi terrortámadást követően már október 26-án aláírta George W. Bush akkori elnök a Patriot Act, vagyis „Hazafias Törvény” néven ismertté vált jogszabályt. A törvény korábban nem ismert, széleskörű jogo„Az USA a 2001-es támadások után a biztonságot fontosabbnak tartotta, mint az emberi jogokat. Ezt azonban Európa soha nem fogadta el” - jelentette ki lapunknak Nógrádi György, aki szerint a harc valóban nem az iszlám, hanem a terrorizmus ellen zajlik. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: Európa egyelőre az események után kullog, és nehezíti a helyzetet az is, hogy az egyes tagállamok helyzete különböző. Merkel kijelentette: mindenkit befogadnak, aki megtanul németül, és betartja a törvényeket. Ráadásul míg a Németországban élők közül 6-700-an harcolnak az Iszlám Állam oldalán, Franciaországban a múlt heti terrorcselekményeken túl az is pánikot okozott, kát adott a bűnüldöző szerveknek, amelyekkel akkor is élhettek, ha a megfigyelni, kihallgatni kívánt személyekkel szemben konkrét gyanú nem merült fel. 2006-ban másik törvény is született, a Military Comission Act, amely a kihallgató tiszteknek, és a katonai bíróságoknak gyakoriatilag szabad kezet adott. A jogszabály nagyon súlyos jogsértésekhez, a képbe került személyek kínvallatásához vezetett. hogy már 1400 ilyen emberről tudnak. Az angol titkosszolgálat, az MI5 szerint az itt harci és idológiai kiképzést kapott személyek nem kevesebb mint 10 százaléka terrorcselekményt próbál majd elkövetni, ha visszatér Európába. Nógrádi ugyanakkor utalt rá: nem lehet pontosan tudni, hány olyan ember van Európában, aki az Iszlám Állam oldalán harcol. Nógrádi György szerint Európának új bevándorlási szabályokra van szüksége, ez ugyan szigorítást jelent, de hogy milyen formában, az ma még kétséges. „A huszonnyolc uniós tagállamnak huszonnyolcféle véleménye van a kérdésről, a megegyezésre ugyanakkor rá van kényszerülve az EU” - jelentette ki. A biztonság- politikai szakértő szerint az új szabályok, a terrorra adott válasz a hétköznapokat is átalakítja majd. „A schengeni külső határok ellenőrzésében, a repülőterek biztonságának fokozásában és a pénzmozgás egyes szabályaiban biztosan érezhető lesz a változás” - fogalmazott Nógrádi. Hangsúlyozta ugyanakkor: Európa nem Amerika, egészen biztos, hogy nem olyan szabályokat vezetnek be az itteni tagállamok, mint 2001 után az USA. HÍRSÁV Az EP elítélte a török kormány lépéseit AZ EURÓPAI PARLAMENT egy tegnap elfogadott állásfoglalásban elítélte az újságírók elleni decemberi rendőri fellépést Törökországban. A török kormányt a média szabadságának fenntartására szólították fel, emlékeztetve, hogy az e téren szükséges reformok az előcsatlakozás pénzügyi támogatásnak is feltételei. ■ MW Szerbia veszi át az EBESZ-elnökséget igen nehéz időszakban veszi át Szerbia az EBESZ-elnökséget - mondta Ivica Dacic szerb külügyminiszter csütörtökön Bécsben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) konferenciáján. Elítélte az incidenst, amelyben civileket szállító buszt talált el egy tüzérségi lövedék Kelet-Ukraj- nában. Tegnap Donyeckben lőttek rá rakétával munkásokat szállító buszra, hárman meghaltak. ■ MTI Moszkvának nem kell lengyel alma Oroszország a napokban 97 tonna lengyel almát küldött vissza a feladó országnak, mivel továbbra is érvényben van az agrár termékek importjára vonatkozó moszkvai rendelkezés. ■ MW Boszniai horvátoknak nem jó választani? semmi hasznot nem hoz a bosznia-hercegovinai horvátoknak, ha részt vesznek a horvátországi parlamenti választásokon, sőt, emiatt rosszindulatú megjegyzések céltábláivá válhatnak - írta csütörtökön a Jutarnji List horvát napilap. ■ MTI Kevesebbet exportált tavaly a Gazprom az előzetes adatok szerint az orosz energetikai óriás- vállalat, a Gazprom tavalyi gázexportja 9,6 százalékkal 147,2 milliárd köbméterre csökkent az egy évvel korábbi adatokkal összehasonlítva. Ebben szerepet játszhatott az Oroszország elleni gazdasági szankciók bevezetése. ■ MW A hazafiságtól a kínvallatásig Vereséget mérnek a barbár gyilkosokra ÉRTÉKEK Barack Obama és David Cameron közös cikket írt Ismét vihet haza amerikai kubai szivarokat Közös cikkben tett hitet csütörtökön a szólásszabadság mellett David Cameron brit miniszterelnök és Barack Obama amerikai elnök. A brit kormányfő hivatalos washingtoni látogatásának kezdetére időzített cikkben, amelyet a The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap közölt, a két politikus leszögezi: Nagy-Britannia és az Egyesült Államok továbbra is együtt száll szembe azokkal, akik fenyegetik a két ország életformáját és az általuk vallott értékeket. A múlt heti párizsi vérengzésre, illetve az utóbbi időszak más terrorcselekményeire utalva Cameron és Obama hangsúlyozza: a nemzetközi közösség vereséget fog mérni „a barbár gyilkosokra és torz ideológiájukra”, amely pakisztáni iskolás gyerekek vagy öngyilkos merényletre kény- szerített nigériai kislányok lemészárlását próbálja igazolni. „Akik erőszakkal akarják elnyomni a szólás szabadságát, azok számára világossá tettük, hogy szavunk egyre hangosabban hallatszik majd”. Leszögezik azt is, hogy továbbra is szembeszállnak Oroszország agresszív ukrajnai fellépésével. “Ha nem vetünk gátat a nemzetközi jog megsértésének, mindannyian megszenvedjük az ebből eredő instabilitást” - áll a cikkben. ■ Cameron és Obama közösen fogalmazták meg követeléseiket oldás Az Egyesült Államok kormánya péntektől enyhít a Kuba elleni kereskedelmi embargón és az amerikai állampolgároknak a karibi szigetországba való kíutazási tilalmán. Az amerikaiak ezután használhatják hitelkártyájukat Kubában, az amerikai cégek pedig bizonyos berendezéseket exportálhatnak oda. A látogatásra jogosult amerikaiaknak ezentúl nem kell külön engedélyért folyamodniuk, emellett hazatérőben, 100 dolláros határértékig, bevihetnek magukkal az Egyesült Államokba szeszesitalt és dohánytermékeket. Ez ténylegesen a kubai szivarokra vonatkozó beviteli tilalom vége. Az enyhítés elsősorban a távközléssel foglalkozó cégek helyzetén segít. A CNN hírtelevízió szerint mostantól könnyebben lehet majd Kubába mobil telefonokat, szoftevereket exportálni, és az internet szolgáltatóknak is javulnak a pozícióin. A félévszázadps embargót teljes mértékben csak az amerikai kongresszus oldhatja fel. A tegnap bejelentett lépéseket hosz- szas diplomáciai egyeztetések előzték meg, amelyekbe még a Vatikán is bekapcsolódott. A diplomaták most azon dől goznak, hogy Barack Obama amerikai elnök és Raul Castro kubai vezető között találkozót szervezzenek. ■