Új Néplap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-08 / 285. szám
6 2014. DECEMBER 8., HÉTFŐ GAZDASÁG Jövőre újabb áfacsökkentés agrárium Szakmai szervezetek az áfacsökkentés kiterjesztését sürgetik Az állattartók az anyajuh után egyedenként 3000 ezer forintos támogatásra jogosultak, jövőre fizetnek Putyin Orbánnal egyeztetett az energetikai együttműködésről deli-áramlat Vasárnap délelőtt telefonon egyeztetett Orbán Viktor kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz államfő a kétoldalú kapcsolatok lehetőségeiről és a magyar-orosz energetikai együttműködés jövőjéről annak fényében, hogy a közelmúltban lezárult a Déli Áramlat projekt - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A Kreml tegnap azt írta, hogy Putyin a szerb elnökkel is egyeztetett. Putyin, Orbán és Tomislav Nikolic az energetika mellett a kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseiről is szót váltott. Alekszej Miller, a beruházó orosz állami energetikai cég, a Gazprom vezér- igazgatója közölte, hogy a Déli Áramlat projektet lezárták Megerősítette, az európai uniós szolgáltatóknak ezentúl maguknak kell gondoskodniuk a földgázt a fogyasztókhoz eljuttató vezetékek megépítéséről, mert a Gazprom nem foglalkozik azzal, hogy vezetéket építsen az EU számára. Putyin még hétfőn, Ankarában jelentette be, hogy Oroszország eláll a Déli Áramlat gázvezeték megvalósításától és Törökország felé vezető szállítási útvonalat épít ki. Az orosz elnök ezt azzal indokolta, hogy az unió nem támogatja a beruházást, és Bulgáriától sem kapták meg az engedélyt az építésre. Az Ukrajna megkerülésével tervezett Déli Áramlat európai gázvezeték Oroszország fekete-tengeri partvidékétől indult volna, és Dél- és Közép-Európa országaiba, így Szerbiába és Magyarországra is szállította volna az orosz földgázt. ■ MTI Putyin telefonált Orbánnal A gabona fordított áfája, valamint az élő- és félsertés csökkentett forgalmi adója után jövőre a kérődzők áfája is 27 százalékról 5 százalékra csökken. A lépés a fogyasztói árakat nem érinti, de tisztulást hozhat a piacon. Az eddigi tapasztalatok szerint az áfa mérséklése komoly gátat szab a feke- tézésnek, igaz, amíg nem általános, addig a csalók találnak maguknak más termékeket. Braunmüller Lajos januártól már nem csak az élősertés és félsertés, hanem a marha-, juh- és kecske áfája is 5 százalékra csökken - döntött a kormány nemrégiben. A csökkenés a fogyasztói árakat nem befolyásolja, mivel csak az élőállatra és a darabolt testre vonatkozik. A cél nem is a végső árak mérséklése, hanem a feke- tézés visszaszorítása, és ezzel a becsületes szereplők helyzetbe hozása. ,v intézkedés nem előzmény nélküli: öt százalékra csökkent idén január elsejétől az élő- és a félsertés áfakulcsa - ezt még tavaly novemberben jelentette be Fazekas Sándor. Az akkori vidékfejlesztési miniszter azt mondta: a kormány célja a feketegazdaság kifehérítése, az érintett vállalkozások verseny- képességének növelése, így munkahelyek és beruházások megőrzése. A csökkentés mellett ugyanakkor az is fontos érv lehetett, hogy a 22 százalék- pontos mérséklése az áfabevételt csak kis mértékben befolyásolta. Akkori számítások szerint a csökkentés mindössze 600 millió s bevételkieséssel jár, amit ráadásul kompenzálhat a szektor fehéredésének hatása. Várhatóan a szarvasmarha, a juh és a kecske esetében a költségvetési kiesés még ennél is kevesebb lesz. A KORMÁNY korábban a sertés esetében először a fordított áfa alkalmazásáról döntött, ám ezt a lépést az Európai Bizottság akkor elutasította. Az EU - a bizottság javaslata alapján - bármely tagállamot felhatalmazhat arra, hogy az irányelvben foglalt áfarendelkezésektől eltérjen a csalások visszaszorítása érdekében. Korábban Magyarország felhatalmazást kapott a fordított áfa bevezetésére a gabonafélék, olajos magvak, és egyes fehérjenövények esetében. Ez az érintett terményeknél látványos eredményeket hozott, ám Brüsszel a sertések esetében már nem engedélyezte ugyanezt, mivel úgy találta, hogy Magyarország nem tett eleget az áfacsalások visszaszorítására az ellenőrzések terén. Ezt követően került sor az élő- és a félsertés esetében az áfacsökkentésre. pedig a fordított áfa a növényi termékeknél bevált. Az intézkedést a gabonafélék, az olajosmagvak valamint egyes fehérjenövények esetében veérezhető hatást gyakorolt az élő- és félsertés áfájának tavalyi csökkentése az állatok forgalmára, a fehéredés látható, ugyanakkor a feketézés sem szűnt meg - figyelmeztetnek ágazati szakértők. A csalók az élőállatról a darabolt húsok és készítmények irányába mozdultak el. Korábban hasonló történt a gabonafélék esetében is. Az ott bevezetett fordított áfa miatt a bűnözői körök a lisztre, zették be még 2012 júliusában, és már abban a hónapban látványos eredményeket hozott. Az Észak-Alföldi régiónkban lévő két határátkelőhelyen a gabonaszállítmány forgalom csaknem 70 százalékkal esett vissza júliusban - derült ki akkor egy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Észak-alföldi Regionális Főigazgatósága által készített jelentésből. AZ AKKORI ÁRAKAT alapul véve csak ezen a két vizsgálati ponton 1 milliárd forintos forgalomcsökkenés következett be azzal, hogy a korábbi év gyanús kiszállítói, vásárlói szinte kivétel nélkül eltűntek. A mostani, kérődzőkre vonatkozó áfacsökkentést ugyanakkor üdvözli a szakma. „A sertéságazat volumenét nem éri el a most cukorra és étolajra tértek át. A hazai agrárium és élelmiszer- ipar számos szereplője ezért régóta sürgeti, hogy a teljes termékpályán, vagyis az élőállattól a késztermékig valósuljon meg egy radikális áfacsökkentés, legalább az alapvető élelmiszerek esetében. A mostani, uniós szinten is rekordmagas, 27 százalékos áfa túl nagy csábítás az adószabályok kijátszására. érintett állatok forgalma, így várhatóan kisebb lesz a fehéredés hatása is. A lépés ugyanakkor mindenképpen pozitív, amelyet a szereplők üdvözölnek” - nyilatkozta lapunknak Németh Antal. A Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke hozzátette: mindez a jövőre növekvő támogatásokkal együtt érdemi segítségnyújtás a szarvasmarhát, kecskét vagy juhot tartó termelőknek. AZ ÁFACSÖKKENTÉSSEL párhuzamosan ugyanis november végén megjelentek azok a miniszteri rendeletek is, amelyek a juh- és kecskeágazat részére nyújtható idei csekély összegű (de minimis) támogatás feltételeit tartalmazzák. A támogatást a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 2015. első félévében fizeti ki. A szaktárca rendeletéi szerint 2014-ben, 870 ezer darab anyajuh után jogosultak az állattartók egyedenként 3 ezer forintos támogatásra, ami 500 forinttal több az elmúlt évinél. A kecsketartók 20 ezer darab anyakecske után állatonként jelentős, ötezer forintos támogatást igényelhetnek. Ez 1500 forinttal magasabb, mint a tavalyi összeg. Egy termelő a két jogcím bármelyikén legfeljebb 5000 euró támogatást igényelhet. Devizahitelesek: újra módosult a végrehajtási törvény december 6-án lépett hatályba a végrehajtási törvény újabb módosítása, amely kimondja: nem akad meg a devizahiteles lakással kapcsolatos végrehajtás akkor, ha a végrehajtást helyi önkormányzat, illetve az önkormányzat vagy az állam kizárólagos tulajdonában lévő cég kéri, vállalva az ingatlan felújítását és munkaerő-piaci célú bérbeadását. a törvényjavaslatot szeptember végén beterjesztő fideszes Csöbör Katalin azzal indokolta a végrehajtási törvény ilyen kiegészítését, hogy ezzel kikerülhető a devizahiteles törvényben megfogalmazott végrehajtási, illetve kilakoltatási moratórium ezekben a speciális esetekben, amikor az önkormányzat, Uletve állami cég indítana végrehajtást. A javaslat alkotmányos indoka az, hogy a jogalkotó minden eszközzel segítse a munkahelyek létesítését. RÉpássy RÓBERT, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára korábban az mondta, hogy az új szabály célja: a településeken az önkormányzatok bérlakások biztosításával tudják segíteni a munkahelyek, vállalkozások létesítését. A mostani módosítás szorosan kapcsolódik az első devizahiteles törvényhez, amely a devizahiteles ügyekben a végrehajtás szüneteltetését rendelte el. Ez alapján folytak - folynak - a bankok által indított perek, amelyekben a szerződési feltételeik tisztességtelenségének törvényi vélelmét kívánják megdönteni. Azokban az esetekben, amikor a lakást már a devizahiteles törvény hatályba lépése - július 26.- előtt értékesítették, a kiürítés (kilakoltatás) elmarad. A VÉGREHAJTÁSI TÖRVÉNY nyári módosítása azt mondta ki, hogy a küakoltatási moratórium nem alkalmazható, ha a lakást - még a moratórium elrendelése előtt- helyi önkormányzat, illetve az önkormányzat vagy az állam kizárólagos tulajdonában lévő cég vásárolta meg az árverésen. A TOVÁBBI MEGKÖTÉSEK szerint a vásárló önkormányzatnak, köztulajdonú cégnek vállalnia kellett, hogy a lakás birtokbavételétől számítva 2 éven belül felújítja azt, és pályázatot ír ki a lakás bérbeadására, a településen munkát vállalóknak. «MTI A feketézés nem szűnt meg A büdzsé bevételeiről és kiadásairól döntenek Jóval drágább lesz az olívaolaj BAKTÉRIUMFERTÓZÉs A csapadékosabb nyár miatt elszaporodtak a kártevők ÚJABB HÁROMNAPOS üléssel folytatja munkáját az Országgyűlés a jövő héten, ma a keddi záró- szavazásokat készíthetik elő az elfogadni tervezett indítványok összegző módosító javaslatainak vitáival. A házelnök előzetes napirendi javaslata alapján az Országgyűlés így kedden ösz- szesen négy javaslatot fogadhat el, továbbá rögzítheti a jövő évi költségvetés főösszegeit. A 2015-ÖS BÜDZSÉT érintően a költségvetési bizottság legutóbbi ülésén azt javasolta, hogy a jövő évi költségvetés teljes bevételét le EZER 312 MILLIÁRD forintban, kiadását 17 EZER 190 milliárd forintban, hiányát pedig 877,4 MILLIÁRD forintban állapítsa meg. Ez alapján a teljes bevétel 67,7 milliárd, míg a kiadás 67,9 milliárd forinttal lenne kisebb Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter eredeti javaslatánál, a hiány pedig mintegy 198 millió forinttal csökkenne. A parlament a fő számok elfogadását követően kizárólag a fejezeteken belüli átcsoportosításokat tárgyalhat. A KORMÁNY eredeti javaslatában 2,5 százalékos GDP-növekedés- sel és 1,8 százalékos inflációval számolt, a költségvetési hiányt a GDP 2,4 százalékára becsülte. Szavazás várható arról is, amelyben a kormány a nem nyereséges nagyvállalatoknak 2018-tól megtiltaná a napi fogyasztási cikkek értékesítését. ■ MTI Idén katasztrofális volt az olajbogyószüret Olaszországban és Dél-Európa nagy részén, így az olívaolaj nem csak kevés, hanem drága is lesz - írta az AFP. Olaszországban elsősorban Toszkáná- ban és Umbriában pusztított az időjárás: ezúttal nem aszály, épp az ellenkezője. A szokásosnál hűvösebb, esős nyár akadályozta az érést, és kedvezett a kártevők elszaporodásának. Olaszország déli részén baktériumfertőzés is ártott. A termelők szerint a termés- kiesés átlagosan 35 százalékos. SPANYOLORSZÁGBAN préselték tavaly a világ olívaolaj-termelésének a felét. Ott viszont a szárazság és a baktériumfertőzés miatt várhatóan felére csökkent Az olívaolaj fogyasztói ára akár 60 százalékkal is magasabb lehet az előállítható étolaj mennyisége. A Nemzetközi Olívaolaj Tanács szerint az olívaolaj nagykereskedelmi ára átlagosan 37 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor. Az olasz termelők szerint a fogyasztói árak rövidesen 60 százalékkal is magasabbak lehetnek, mint egy éve. GÖRÖGORSZÁGBAN és Tunéziában viszont jó volt a termés. Ott a termelők abban reménykednek, hogy nagyobb részt szerezhetnek a legjobb minőségű olívaolajok piacából. A nagy drágulás távolabbi, eddig a piacon nem szereplő vidékek nagyobb szerepe kaphatnak, hamarosan jelentős olívaolaj-exportőrré válhat Ausztrália. «MTI
