Új Néplap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-01 / 279. szám
2014. DECEMBER 1., HÉTFŐ 5 MEZŐTÚR ÉS KÖRNYÉKE Csángóföldre látogattak a refis diákok kapcsolat Példaértékű, hogy a határon túli magyar diákokkal miként tartanak élő kapcsolatot a mezőtúri református iskolában tanuló fiatalok.- Iskolánk életébe szervesen illeszkedik a testvér- iskolái kapcsolatok építése és ápolása - emelte ki az intézmény fontos sajátosságát Vasas István a Mezőtúri Református Kollégium főigazgatója.- A Kárpát-medence több iskolájával - elsősorban erdélyiekkel - kapcsolatban állunk, évek óta három település, Arad, Kézdivásár- hely és Nagyvárad egy-egy iskolájával van kölcsönös kapcsolatunk. Célunk az, hogy testközelbe hozzuk, és megismertessük diákjainkkal a határon túl élő magyarság sorsát. Diákjaink a kölcsönös látogatások során más minőségben érezhetik meg azt, hogy milyen érzés is magyarnak lenni, egyfajta missziónknak tekintjük a határokon átívelő, kulturális nemzetegyesítés elősegítését. Az intézményekben tanuló diákokat többször is vendégül látjuk a tanév folyamán, s természetesen mi is látogatást teszünk náluk. Emellett 2010 óta szervezünk gyűjtéseket csángó magyar gyermekek számára, illetve egyre szélesebb körben kívánjuk megrendezni a Márai Sándor Irodalmi Versenyt. Csángóföldre épp a napokban utazott ki néhány diákunk és tanárunk, akik a hagyományoknak megfelelően a könyv- és ruha- dományok mellett pénzbeni segítséget is vittek a külhoni magyar testvéreinknek. ■ Vasas István főigazgató Barna Géza édesapjától tanulta a gazdálkodást. Mára már legkisebb fia is bebizonyította, hogy „traktorra született”. Az árpa éve volt az idei mezőgazdaság Az időjárás keresztülhúzta a gazdák számításait A mezőgazdaság már csak olyan, hogy sosem ideálisak a körülmények. Vagy rossz az idő és kevés a termés, bár jó az ára, vagy kedvezően alakul ugyan az időjárás, de akkor meg mindenhol sok terem, így olcsón kell túladni rajta. Szilvási Zsuzsa * I ( Mesterszállás térsége kimonI dottan mezőgazdasági vidék. Adottságainak köszönhetően lakói elsősorban ebből élnek. Az európai hírű Mezőhéki Tsz megszűnésével, felaprózódá- sával azonban beszűkültek a lehetőségek, az ott élők körülményei egyre nehezednek. Ám az arrafelé lakók számára még mindig a föld adja az életet. Az idei esztendőben azonban még a legjobb minőségű táblák is csak módjával termettek. Az ősz meglehetősen mozgalmas időjárást hozott a térségben. Október második felében nagy mennyiségű csapadék hullott, amit a talaj már nehezen tudott befogadni, ezért lassultak a vetési és betakarítási munkálatok. Többnapos állás után folytatódott a kukorica aratása és a búza vetése. Ugyanakkor jelentős területeken az átázott talajra rá sem lehetett menni egy ideig. Az elvetett gabonára és repcére ugyanakkor jótékony hatással volt a csapadék: robbanásszerű gyorsasággal kelt a búza, árpa és megerősödtek a repcék.- Meglehetősen vegyes képet mutat idén a határ - mondja Barna Géza mesterszállási gazdálkodó. - A búza minősége gyengébb lett, inkább azt mondhatom, hogy az árpa éve volt az idei. Mi már végefelé jáRepcét kisebb területen vetettünk - mutatja a gazda runk a munkáknak, de tudom, hogy sok gazdálkodótársam még most sem tudott mindent learatni. Jómagam is háromszor futottam neki egy kis darab napraforgónak, s közel félhektárnyi valószínűleg már lábon is marad. Sokan vannak azonban, akik jóval nagyobb területet nem tudnak rendesen művelni a sok csapadék miatt, így az őszi vetésekkel is elmaradtak. Pedig ahogy mondani szoktuk, még a rossz őszi vetés is jobb, mint a jó tavaszi. A jórészt saját földet, de emellett bérelt területet is művelő- EREDETILEG NÖVÉNYVÉDŐ agrármérnök a végzettségem, a családi gazdaságunkban dolgozom közel 200 hektáron - meséli. - Gyakorlatilag belenőttem a gazdálkodásba, hiszen sokáig édesapám mellett végeztem a mindennapi teendőket. Remélem, tőlem is öröklik majd a gyermekeim a föld szeretetét, mindenesetre a legjobb úton haladunk efelé. Nagy fiam már igazi segítséget jelent, ha kijön velem a földre, de a legkisebb, gazda panaszkodhatna ugyan az idei időjárásra, de inkább nem teszi. Ahogy mondja, az árpa igazán jól termett, a búza lehetett volna jobb is, a napraforgó közepes termést hozott. Annak viszont örül, hogy viszonylag kevés kukoricát vetett. Idén az időjárás mellett ráadásul kártevők is keserítették a gazdák életét, hiszen régen látott pocokinvázió volt tapasztalható a nyáron. Ahogy Barna Géza mondja, ők viszonylag kevés kárral megúszták, de bizony előfordult olyan hely a környéken, ahol tarra rágták a vetést. Tomi is „traktorra született”. Bár Barna Géza elsősorban hagyományos növényeket - árpa, búza, napraforgó, kukorica - termel, olykor némi újításra is kapható. így előfordult, hogy mustárt vetett egy kisebb területen. Ez azonban nem hozta a várt hasznot, ezért a helyére gyorsan repce került. A későbbiekben azonban elképzelhető, hogy újabb és újabb, ritkának számító haszonnövények termesztésébe is belefog majd. Beleszületett a gazdálkodásba HÍRSÁV Luca-napra készül a múzeum LUCA-NAPi vásárt rendeznek a mezőtúri fazekasmúzeumban december 13-án. A rendezvényre nemcsak a kézművesek egyedi portékái, hanem a kísérőprogramok miatt is érdemes kilátogatni, így többek között lesz néprajzi előadás, kézműves-foglalkozás, forraltbor- és kará- csonyitea-készítés. Kilencven éve volt az első istentisztelet immár kilencven esztendeje működik az evangélikus egyházközség Mezőtúron. 1924. november 16-án tartották az első istentiszteletet a városban. Erre emlékeztek a napokban, s az ünnep alkalmával Gáncs Péter evangélikus püspök hirdetett igét. Gyűjtenek a rászoruló gyermekek javára a tavalyi sikeres akciót követően idén is karácsonyi jótékonysági gyűjtést szerveznek Mezőtúron. A kezdeményezéssel a városban élő hátrányos helyzetű gyermekeknek szeretnének segíteni a szervezők, akik december 15-ig várják a játékokat, könyveket, ruhákat és tartós élelmiszereket. Újra a megszokott rend az uszodában ismét teljes üzemben működik a mezőtúri uszoda. A néhány héttel ezelőtti tűzesetet követően megtörtént a szükséges átvizsgálás és karbantartás, így a korábban megszokott rend szerint folyhatnak a foglalkozások. Visszatért az élet az uszodába Egyre többen járnak a kisiskolába oktatás Rövid idő alatt már húszfősre bővült a mesterszállási alsó tagozat Szociális szövetkezetben dolgoznak Kuncsorbán Egyre több kisdiák jár a mesterszállási kisiskolába. Két éve még csupán 12 fővel működött a helyi alsó tagozat, így két összevont osztályba (1-3. és 2-4. évfolyam) jártak a gyerekek, a felső tagozatosok pedig Mezőtúrra ingáztak. Mostanra azonban már húszfősre bővült a létszám. A picinyke iskola nemcsak rendkívül családias hangulatú, de emellett igen jól felszerelt is. Tágas tornaterem, korszerű számítógépek, interaktív tábla éppógy rendelkezésre áll, mint a nagyvárosi intézményekben. Mezőtúron és Mesterszálláson még 2007-ben indult meg az óvodák, az általános iskolák és a közművelődési intézmények integrálása. A közoktatási törvény módosítása a nyolcnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolák esetében kötelezővé tette a tagintézménnyé válást. A mesterszállási iskola 2007-ben a kötelezetti kategóriába tartozott, így az intézmény betagozódott a mezőtúri általános iskolák szervezetébe. Azóta folyamatosan bővül az integráció, és mára kialakult a mezőtúri önkormányzati általános iskolákat, a mesterszállási alsó tagozattal működő iskolát, a mezőtúri alapfokú művészet- oktatási intézményt, a városi óvodákat és a városi könyvtárat is magában foglaló, sokoldalú intézmény. ■ Családias légkörben tanulhatnak a mesterszállási kisdiákok foglalkoztatás Nem könnyű manapság munkát találni a kistelepüléseken. Kuncsorbán - csakúgy, mint a környező településeken - rendkívül nehéz munkát találni. Helyben szinte kizárólag az önkormányzat számít foglalkoztatónak, a hivatali munka mellett a közfoglalkoztatás nyújt lehetőséget. Ám erre sem számíthat mindenki, képtelenség egyszerre minden rászorulónak munkát biztosítani. így azután a többiek legfeljebb az ingázást vállalva máshol dolgozhatnak. Ez azonban főként a kisgyermekes édesanyák számára nem megfelelő lehetőség. Őket szociális szövetkezeti formában segítik Kuncsorbán. Egyelőre hét fő dolgozik, korábban mindannyian tartós munkanélküliek voltak, számukra mindenképpen nagy segítség, hogy ebben a formában folyamatos munkájuk van. A tagok előbb képzésen vettek részt, most pedig elsősorban tarisznyák, tésztászsákok, törölközők varrásával foglalkoznak. Bár egyelőre még keresik a felvevőpiacot, remélhetőleg hamarosan keresetté válnak a kézművesműhely által készített darabok. A legfontosabb cél ugyanakkor az, hogy az ön- fenntartáshoz nyújtsanak út- ravalót, s a későbbiekben saját lábukon is megálljának a munkavállalók. ■ v