Új Néplap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-29 / 301. szám
2014. DECEMBER 29., HÉTFŐ 5 GAZDASÁG - KÜLFÖLD ■ ••/// a ■ / fl //■ Jovo ev elejetol pályázati kiírások több százmilliárdos nagyságrendben Moszkva árnyékában Baltikum Lettország lesz az Európai Unió soros elnöke január elsejétől Nem élhetnek az ingyenes készpénzfelvétellel a külhoniak operatív programok „Már a jövő év elejétől nagy számban jelennek meg uniós pályázati kiírások, miután a magyar operatív programok többsége várhatóan még ebben az évben megkapja a szakmai jóváhagyást az Európai Bizottságtól”- mondta tegnap a Miniszter- elnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. Csepreg- hy Nándor jelezte, hogy a hogy a brüsszeli észrevételek után a tíz operatív program közül nyolcat már novemberben benyújtott a kormány az Európai Bizottságnak. A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programot már elfogadták, a többi program többsége még az idén szakmai jóváhagyást kap az uniótól. A 2014-2020 között érkező uniós források felhasználásának keretében a jövő év elején két operatív programot kell még benyújtani. A Vidékfejlesztési Program esetében szinte minden tagállam január-februárban teszi meg ezt a kötelezettségét, a halgazdálkodási programnál pedig még hiányzik az európai uniós jogszabálycsomag, ami lehetővé tenné a beadást. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program szakmai elfogadása még az idén megtörténhet. Az első kilenc pályázatot az operatív programok jóváhagyása előtt, a magyar költségvetés kockázatára kiírták. Olyan pályázók nyerhetnek támogatást, amelyek az ipari termelés növelésével, exportképest termékek piacra juttatásával, illetve új munkahelyek létrehozásával hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez. Az operatív programok véglegesítése után, 2015 elejétől több százmilliárd forint értékben írnak ki pályázatokat az illetékes minisztériumok. Várhatóan az elsők között írják majd ki a kis- és középvállalkozások (kkv) technológiai fejlesztéseihez, illetve beruházásaihoz kapcsolódó pályázatokat, az energetikai pályázatokat, amelyek a megújuló energiaforrások térnyerését támogatják, az infokommunikációs pályázatokat, valamint a kutatás-fejlesztési és az innovációs pályázatokat. ■ MTL Hadgyakorlat Lettországban. A Baltikumban attól tartanak, Moszkva az orosz kisebbség védelmére hivatkozva megismétli az ukrajnai forgatókönyvet Január 1-jén első ízben veszi át Lettország az EU soros elnöki tisztét. Riga arra számít, hogy az ukrán helyzet miatt fenyegetővé vált Oroszország az elnökség indulására időzítve újabb légtérsértéseket hajt végre vele szemben. Fontos év elé néz egy másik balti ország is: Litvánia az év első napján vezeti be az eurót. Tar Gábor Kis ország, nagy feladatok - ezzel a címmel harangozta be a European Voice című brüsszeli hetilap azt, hogy az alig kétmilliós Lettország január 1-jén első ízben átveszi az EU féléves soros elnöki posztját. Az októberi választásokon ismét bizalmat kapó jobbközép rigai kormánynak nem kevesebb feladattal kell megbirkóznia, mint hogy levezényelje az Európai Stratégiai Beruházási Alap felállítására vonatkozó tárgyalásokat a többi 27 tagállam között. A Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök javaslata alapján kidolgozott, és a december 18-i uniós csúcson a tagállamok vezetői által jóváhagyott terv szerint az alap 21 milliárd eurónyi közpénz felhasználásával, illetve további magántőke mozgósításával, tőkeáttétellel 315 milliárd euró értékben fog főként infrastrukturális beruházási projekteket finanszírozni, amelyek célja az európai gazdaság beindítása. Az alapnak a tervek szerint 2015 közepétől már működnie kell. Az Európai Bizottság januárban nyújtja be az ehhez szükséges jogszabály-javaslatokat, vagyis a lett elnökségnek igen rövid alatt kell majd az alap elindulásához szükséges tárgyalásokat levezényelnie. A lett elnökség egyik fő esemény a keleti partnerségi csúcstalálkozó megrendezése lesz. A május 21-22-i rigai Lettország mellett egy másik balti állam esetében is fontos évnek számít majd 2015. Litvánia ugyanis január l-jén vezeti be az eurót, így valójában létrejön a balti eurózóna, miután Észtország még 2011- ben, míg Lettország idén vezette be a közös európai fizetőeszközt. Az euróra való áttérés szükségességét nemcsak gazdasági előnyökkel, hanem politikai okokkal is magyarázzák Litvániában, amely az eurózóna 19. tagja lesz. Az csúcsra az EU hat keleti partnerét (Ukrajna, Moldova, Fehéroroszország, Azerbajdzsán, Örményország, Grúzia) hívják meg, közülük a legnagyobb figyelem mindenképpen Ukrajnára, illetve a vele kapcsolatban megfogalmazott uniós álláspontra irányul majd az országot ért orosz intervenció miatt. Az uniós tagállamok között az ukrán-orosz konfliktus kapcsán a leginkább fenyegetve Lettország, illetve a másik két balti állam, Litvánia és Észtország érzi magát. A Szovjetunió felbomlása során 1991-ben függetlenné vált országok ugyanis közvetlenül országban azt remélik, hogy az euró egyfajta szimbolikus védelmet nyújt majd az ukrán helyzet miatt fenyegetővé vált Oroszországgal szemben. „Minél közelebb vagyunk a Nyugathoz, annál messzebbre kerülünk a Kelettől” - emelte ki a múlt héten az ország központi bankjának elnöke. Vitas Vasiliauskas hozzátette: „jegybankelnökként nem kellene geopolitikai kérdésekkel foglalkoznom, azonban mostanában ez a helyzet”. határosak Oroszországgal (Litvánia a kalinyingrádi enklávé- val), és mindhárom államban jelentősnek tekinthető orosz kisebbség él (Litvániában 6, Észtországban 25, míg Lettországban 27 százalék az arányuk). Ez amiatt számít fontos tényezőnek, mert Moszkva az orosz kisebbség érdekeire hivatkozva avatkozott be az ukrajnai konfliktusba, és foglalta el a Krímet. A három balti országban így attól tartanak, hogy Moszkva az orosz kisebbség védelmére hivatkozva megismételheti az ukrajnai forgatókönyvet. Ebből a szempontból aggodalomra adott okot, hogy az utóbbi időszakban fokozódott az orosz katonai tevékenység a határ menti területeken, illetve decemberben rendszeressé váltak az orosz harci repülőgépek légtérsértései Baltikumban. A NATO térségben állomásozó vadászgépeinek az idén már több mint 150 alkalommal kellett felszállniuk az orosz gépek „kikísérése” miatt. Ez a szám háromszorosa a 2013-s adatnak. Raimonds Vejonis lett védelmi miniszter pedig mintegy két hete úgy nyilatkozott: arra számít, hogy országát újabb orosz provokációk fogják érni január 1-jétől, amikor átveszik a soros uniós elnökséget. Euróra vált Litvánia, szimbolikus védelem folyószámla „Miért nem élhetnek a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével a Magyarországon folyószámlát vezető külhoni magyar állampolgárok?” - kérdezte írásbeli kérdésben a kormányzatot Szávay István. A jobbikos képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a probléma több Magyarországon tanuló erdélyi diákot is érint. Romániában például a különböző bankok csomagjaitól függ, hogy van-e készpénzfelvételi díj, vagy sem, további gátat nem támasztva a számlatulajdonos irányába, így a román állampolgárság igazolását sem kérve. „A pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggésben a havi kétszeres ingyenes készpénz- felvétel lehetővé tételének célja mindenekelőtt az volt, hogy a jövedelemhez való készpénzben történő hozzáférést egy meghatározott összeghatárig fogyasztói jogként biztosítsák”- közölte a nemzetgazdasági tárca adó és pénzügyekért felelős államtitkára. Orbán Gábor közölte, hogy ezen célból adódóan elsődlegesen a Magyarország területén életvitelszerűen tartózkodó, magyarországi jövedelemmel rendelkező személyek esetében volt indokolható az ingyenes készpénzfelvétel törvényi garantálása. Szerinte ez természetesen nem zárja ki, hogy egy pénzforgalmi szolgáltató üzletpolitikai megfontolásból - adott feltételek teljesítése esetén - a külhoni állampolgároknak is jelentős kedvezményeket biztosítson, mint ahogy jelenleg is mód van kedvező számlavezetési konstrukciót találni. Orbán arra hívta fel a figyelmet, hogy 2016 szeptemberéig valamennyi tagállamnak át kell ültetnie a 2014 augusztusában kihirdetett, a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról szóló uniós irányelvet, amelynek célja- többek között - a tagállamok közötti számlanyitás megköny- nyítése, valamint a díjmentes vagy ésszerű díj felszámításával igénybe vehető alapszintű fize- tésiszámla-szolgáltatások megvalósítása. ■ É. S. Emelkedhet jövő év végéig a használt lakások értéke ingatlanpiac A családi házak iránti kereslet stagnálhat a következő egy évben, a térségben itt a legalacsonyabb az átlagár Az új lakások építése ugyan még mindig a negatív csúcs közelében van, de a használtlakás-piac már emelkedő pályára állt, ami az új lakások iránti kereslet élénkülését vetíti előre ingatlanpiaci szakértők szerint. Az Otthon Centrum becslése szerint az idén 105 ezer lakás cserélt gazdát, 2,3 százalékkal, több mint tavaly. A forgalom 2003-ban 270 ezer adásvétellel tetőzött, az idén legfeljebb 9 ezer új lakás épül, szemben a tavalyi 7293 lakással, ami negatív rekord volt. „A kormány célja, hogy újra évi 40 ezer lakás épüljön” - hangoztatta korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Jövőre már egy gyermek után is jár 500 ezer forint szocpol támogatás, ami használt lakás vásárlására is igénybe vehető. A tárcavezető szerint a használt lakások forgalmának növelésével élénkíthető a lakáspiac, ami majd kihat az új lakások építésére is. Az új lakások vásárlásához, építéséhez stabil jövedelem és megfizethető hitel szükséges - állítják a szakértők. Azt javasolják, a hitel kamata ne legyen magasabb 2-3 százaléknál, a felvevője legyen biztos abban, hogy lesz munkahelye és elegendő jövedelme a futamidő alatt. A szakértők továbbá vagy a lakásépítés áfájának drasztikus lecsökkentését, vagy a magas áfa állami ellensúlyozását javasolják. ÉÉÉÉisif Ж F 1 I S3 *•- ж A —-* " - ' /, Ж JB Щ J 1 - Щ Pg Jövőre átlagosan 1,1 százalékkal emelkedhet a használt lakások ára Az ingatlanos cégek fellendülést várnak a fővárosi panellakásoknál, stagnálást a családi házak iránti keresletnél a következő 12 hónapban. A GKI tavaszi felmérésben ezer háztartásból 9 válaszolta azt, hogy biztosan épít vagy vásárol lakást egy éven belül. Októberben ez a szám ó-ra csökkent. A felújításnál-bővítés- nél 22-ről 23 százalékra emelkedett az ezt biztosan tervezők aránya. A használt lakások ára várhatóan 1,1 százalékkal, míg az újaké 1 százalékkal fog emelkedni egy év alatt. A használt lakások árait a 2,2 százalékos Nyugat-magyarországi áremelkedés húzza fel. Budapesten a használt téglalakások átlagos ára jelenleg 289 ezer forint négyzetméterenként, a használt paneleseké 180 ezer, a családi házaké 218 ezer forint, fajlagosan. Kelet-Magyar- országon a fajlagos ár - az előbbi sorrendben - 174 ezer, 128 ezer, illetve 141 ezer forint. Ugyanez Nyugat-Magyarországon: 175 ezer, 142 ezer illetve 129 ezer forint négyzetméterenként. Az idei áremelkedés 2,5 százalékos volt. A Deloitte Zrt. szerint Kö- zép-Európában a lakások átlagára Magyarországon a legalacsonyabb, a négyzetméterenkénti ár 917 euró, a legmagasabb Csehországban, ahol egy négyzetméter 1186 euróba kerül. ■ MTI
