Új Néplap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-27 / 300. szám

2014. DECEMBER 27., SZOMBAT 5 GAZDASÁG - KÜLFÖLD Új idők a klímaváltozással agrárium Leginkább a mezőgazdaságot érinti a felmelegedés Romolhat a fehérborok minősége. A fehérborszőlőnél a jövő korábbi érést, nagyobb szárazságtűrést és ellenállóságot hozhat Sokba kerül telefonálni a cégnek EMELT DÍJAS Olvasónk telefonon akart elintézni egy céggel tá­madt vitát. A telefonálás sikerült- igen ám, csakhogy, mint utóbb kiderült, percenként több mint 200 forintért. Ezt az úr sokallta. levélírónk A fogyasztóvéde­lemhez fordult, ahol panaszá­ra azt a választ adta: minden cégnek joga van eldönteni, mennyiért hívható az ő szá­ma. A tájékoztatást ráadásul a kérdéses vállalkozás hon­lapján meg is adja a telefoná­lás tarifájáról. Ha tehát valaki felhívja ó'ket, akkor ezzel már elfogadta a körülményt. Ha pedig nem fogadja el, intézze az ügyet személyesen vagy postai, illetve elektronikus levélben. Egyébként például a közüzemi szolgáltatóknál a telefonon hívható szám, amin az ügyfelek bejelenthetik a mérőállást, hasonlóképpen magasabb díjjal működik az átlagnál. Olvasónk említette is, mennyire megrökönyödött, amikor a vártnál magasabb telefonszámláról kiderült, hogy a több száz forinttal na­gyobb havi költség mögött a fenti ok húzódik meg. Azóta- megfelelő megoldásként - e-mailben közli a mérőálláso­kat a szolgáltatókkal. de A különböző telefontár­saságok is különböző perc­díjakkal dolgoznak, amiről ügyfeleiket tájékoztatják is. A szerződéskötéskor az ember elfogadja ezt a feltételt, illet­ve amikor telefonszolgáltatót vált, lehet, hogy erre éppen a kisebb díj bírja rá. Az már kérdéses, joga van-e a cégnek, hogy a telefonálót, aki egy konkrét ügyet el akar intézni, kéretlen reklámokkal trak- tálnia, mielőtt az ügyintéző felveszi a kagylót. Ez ügyben érdemes kikérni a fogyasztó- védelem véleményét. ■ Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@mediaworks.hu Alaposan átalakíthatja az ag­rártermelés feltételeit a mind­inkább kézzelfoghatóvá váló klímaváltozás. A borászok egyik szeme sír, a másik nevet: negatív és pozitív hatá­sokat egyaránt hoz a klíma- változás. Egyre jobb borokat készítenek Angliában is. Braunmüller Lajos Megváltoztathatja a mezőgaz­dasági termelést a klímaválto­zás, amely a közhiedelemmel ellentétben nem csupán fel- melegedést jelent. A jelensé­get valóban az évek átlagában egyre melegebb időjárás kíséri, ám jellemzőek rá a szélsőséges megnyilvánulások is. Hihetet­len viharok, nagy jégesők, nyári aszályok, esős telek, tavaszias karácsonyok, vagy alföldi tor­nádók persze régebben is elő­fordultak, ám a klímaváltozás­sal ezek mind rendszeresebbé válnak. 2012-ben pusztító, több évti­zede nem látott szárazság tom­bolt Észak-Amerikában, Európa egyes részein, így hazánkban is, valamint a Fekete-tenger térségében. A világ legnagyobb kukoricatermesztőjének számí­tó USA-ban akkor 50 millió ton­na tengeri száradt ki - jóllehet arrafelé sok területet öntöznek. Emiatt és a világ többi részének gyenge termése miatt az egekbe emelkedtek az árak. Idén ennek az ellenkezője az igaz: világszer­te bő termés és alacsony árak jellemzik a piacot. Míg a szántóföldi növények­nél a terméshozamot, a megté­rülést veszélyezteti a módosuló és egyre szélsőségesebb idő­járás, addig más területeken, így például a borászatban en­nél jóval mélyebb, minőségi és szerkezeti változásokat is hoz. Nemzetközi szinteken erre az egyik legjobb példa, hogy ma már nem csupán Franciaország északi részén lehet jó bort ter­melni, hanem a La Manche csa­torna másik partján, Anglia déli részén is érdemben lehetséges ilyesmi. Nagy-Britannia legdé­lebbi vidékein a római idők óta borászkodnak, de mindeddig nemzetközi szinten is jónak számító eredményt nem sike­Délről jött betegség A szúnyogok által terjesztett kéknyelv-vírusra kizárólag a ké­rődző állatok - szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők-fogékonyak, az emberek egészségére ártalmat­lan. A betegség ugyanakkor ko­molygazdasági kárt okoz azzal, hogy az érintett körzetekben telje­rült elérni. Ma már azonban sikerrel próbálkoznak errefelé borászkodással, ahogy - egye­lőre vegyes eredményekkel - de van ilyenre példa az Egyesült Államok Kanadához közel eső határvidékein is. Az ilyen borá­szati vállalkozások még néhány évtizede is a versenyképtelen kategóriába tartoztak volna, ha­marosan azonban már jó angol borral is találkozhatunk a bol­tok polcain. Míg a klímaváltozás észa­kabbra lehetőséget teremt a bor­termelésre, délebbre haladva egyre több negatívumot okoz. Az időjárás változása feladja a leckét a magyar borászoknak is. Az éven belüli, és a több év átla­gában is magasabb átlaghőmér­séklet, ennek megfelelően az eltolódó, jobb cukor-sav arány, illetve a megemelkedett UV su­gárzás a színanyagok feldúsulá- sa miatt emeli a minőségi bor ér­sen korlátozza az élőállat-szállí­tást, ráadásul a hatóságok részé­ről is fokozottabb ellenőrzést kí­ván. A betegség legutóbb Görög­országból indult, ma már azon­ban Romániában, Bulgáriában is jelen van, valamint - bár hiva­talos adatok ezt nem erősítették meg - Szerbiában is felbukkant. tékét. így a fogyasztók mélyebb színű, lágyabb és harmoniku­sabb ízű vörösborokkal találkoz­hatnak a jövőben. Az egyébként sem rossz magyar vörösborter­mő vidékeknek jót tesz az egyre inkább mediterránba hajló nyári klíma - amennyiben a borászok a kiugró szélsőségektől, így a pusztító aszálytól vagy a jégve­réstől meg tudják óvni a szőlőt. Ez azonban feladatot jelent, és csak a vörösboroknál hozhat po­zitív eredményt. Ugyanez a ten­dencia ugyanis a fehérboroknál negatív, minőségrontó hatással jár, hiszen nem tipikus kesere- dési, öregedési folyamatok me­hetnek végbe a szőlőben, ami végül gyengébb savtartalomban jelenik meg. így romolhat a fe­hérborok minősége, és csökken­het ezen fajták eltarthatósága. A fehérborszőlőnél a jövő korábbi érést, nagyobb szárazságtűrést és ellenállóságot hozhat. A mediterrán éghajlat észa­kabbra tolódása más veszélye­ket is hordoz. Már most is meg­figyelhető, hogy az enyhe telek hatására a mediterrán térségből egyre feljebb vándorolnak egyes kártevők és vírusok. Szakértők szerint ez a jelenség a jövőben még kifejezettebb lesz. Á koráb­ban délebbi országokra jellemző kéknyelv betegség ezekben a hetekben is komoly gondot okoz Magyarországon. Az elsődleges bírói fórum a PBT lesz egyre több ügy zárul a pénzügyi szervezetek és a fogyasztók közti, a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) által elősegített egyezséggel, így az idén jelentősen csökkent a PBT által kiadott ajánlá­sok, kötelezések száma. Jö­vőre a legnagyobb kihívást az jelenti majd, hogy az elszámolási és a forintosí- tási törvény a PBT-t jelölte ki elsődleges jogorvoslati fórumként - nyilatkozta Ko­vács Erika, a testület elnöke. A testülethez akkor lehet kérelemmel fordulni, ha az ügyfél előzőleg nem tudta rendezni panaszügyét pénz­ügyi szolgáltatójánál. ■ MTI Az informatika lehet a fejlődés motorja az idén megvalósult infor­matikai projektek, a gyorsu­ló ütemben növekvő szoft­verexport, a hazai startup világ élénkülése mind arra utal, hogy rengeteg az in­formatikában kiaknázatlan lehetőség Magyarországon - mondta Major Gábor, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége főtitkára. Hozzá­tette: az infokommunikációs szektor nagyon hatékonyan tud előállítani nemzetkö­zi szinten is versenyképes megoldásokat, ezt mutatja az is, hogy szoftver- és szolgál­tatásexportja 2014-ben elér­te a 300 milliárd forintot, az évi 20 százalékos bővülést mellett ez reálisan 5 éven belül megduplázható. ■ MTI Kína tíz év múlva előzheti meg Amerikát VALÓSZÍNŰLEG MÁR tíz év múlva Kína lesz a világ leg­nagyobb gazdasága a GDP alapján, a második helyre utasítva az Egyesült Ál­lamokat - jósoltáktávlati előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők. A Centre for Economics and Business Research úgy látja: immár 2025-re várja az Egyesült Ál­lamok és Kína helycseréjét a legnagyobb gazdaságok globális ranglistájának első két helyén. A CEBR egy év­vel ezelőtti előrejelzésükben még 2028-ra valószínűsítet­ték ugyanezt. ■ MTI Moszkvában a hó volt az úr KÁOSZ Húszezren hiába tisztították a sugárutakat Ugrásra készek a miniszterek válság Nincs ukrán vasúti kapcsolat a Krímmel A havazáshoz szokott moszk­vaiakat is meglepte, hogy csü­törtökön egy nap alatt 22 centi hó esett, megbénítva a főváros közlekedését. Még a rendkívüli kormányülésre tartó miniszte­rek többsége sem érkezett meg időben a tanácskozásra, pedig akkor már Szergej Szobjanyin főpolgármester személyesen irányította a munkát. A köz­területekre 20 ezer hólapátoló munkást vezényeltek, akik 11 ezer hóekével igyekeztek meg­tisztítani a legfontosabb sugár­utakat, ám a kisebb utakra így sem maradt erő. Tegnap vala­mennyivel jobb volt a helyzet, de így is több száz koccanásos baleset történt. ■ MW Moszkvában egy nap alatt 22 centi hó esett. Csütörtökön megállt az élet Az orosz pénzügyminiszter már nyugodt, de a kormányfő így is készültségre szólított fel. Anton Sziluanov bejelentette, hogy végétért a rubel gyengü­lése, ám Dmitrij Medvegyev a csütörtöki rendkívüli kor­mányülésen így is arra szólí­totta fel a tárcavezetőket, hogy legyenek hadra foghatóak, amikor a pravoszláv ünnepek miatt január 1-12. között Orosz­országban gyakorlatilag megáll az élet. Bár hivatalos értékelés szerint az orosz nemzeti fizető- eszköz egyensúlyba került, ezt a lakosság másként értékeli, mert a nagymértékű felvásár­lást legfeljebb a szélsőséges időjárás lassította kissé. Dmtirij Medvegyev figyelmeztet Elképzelhető, hogy a kéthe­tes munkaszünet alatt a poli­tikusok nem pihenhetnek, bár elemzők kizártnak tartják, hogy a közeljövőben folytathat­ják Minszkben a béketárgya­lásokat Oroszország, Ukrajna, az EBESZ és a kelet-ukrajnai szakadár vezetők között. A ka­rácsony ugyanis nem hozott áttörést Minszkben, s bár a tanácskozásról sietve távozók nem nyilatkoztak, egyértelmű­vé vált, hogy nem értek el ered­ményt. Kijev mintegy válaszul teljesen megszakította a vasúti összeköttetést a Krím félsziget­tel, és nullára redukálta a má­jusban Oroszországhoz csatolt Krím energiaellátását. ■ MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom