Új Néplap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-24 / 299. szám
2 2014. DECEMBER 24., SZERDA MEGYEI TÜKÖR JEGYZET VAJDA PIROSKA Időutazás az illatokkal GYAKRAN ELŐFORDUL velem - főként ünnepi hangulatban -, hogy időutazásra hívnak az illatok. A bejgli, a sült alma, a sült tök, a tökmag, a pattogatott kukorica jellegzetesen finom illata nagyszü- leim tanyájába röpít vissza. Látom és újra átélem a karácsonyi várakozás egyszerű, szeretettel átszőtt pillanatait. GONDOSAN ÖSSZERAKOTT tűzifa a sparhelt mellett. Szerényen feldíszített apró karácsonyfa a sarokban. Duruzsol a tűz, a remben sül a tök és pirul a magja. Nagymamám a foszlós kalácsot szeleteli. Nagypapám kukoricát pattogtat. Várják az unokákat. Mire megérkezünk, szinte megtelik friss, ropogós hópelyhekkel a nagy piros vájling. Szerencsére nem teljesen, így élvezettel nézhettük és hallgattuk még, hogyan lesz az apró kukoricaszemekből hófehér gyerekcsemege. Nagypapám - megelőzve a korát - maga fabrikálta a kukoricapattogtatót. A konyhából leselejtezett fazekat és a fedelét gondosan kilyuggatta. Hosszú nyelet erősített a megkopott zomán- cú edényre, így nem kellett a forró tűzhely mellett álldogálnia. A távolból kényelmesen rázogatta a fazekat, hogy ne égjenek meg a szemek. A vájlingból gyorsan fogyott a kukorica. Nagypapám pedig kipirult arccal, fáradhatatlanul sütötte nekünk. nem kaptuk ám ingyen a finomságot. Cserébe nótáz- nunk és szavalnunk kellett. „Eltörött a kávéscsésze, édesanyám megvert érte. Nem ért annyit az a csésze, amennyit én kaptam érte.” Ez a néhány soros dal volt nagypapám kedvence. Egymás után többször is elénekeltette velünk. Ültünk hárman a sezlony végében, és hősiesen előadtuk minden tudományunk. így telt nagyszüleimnél a karácsony, díszcsomagolás nélküli sze- retetben. Elkészült 3 torony. Tegnap délelőtt daruval emelték helyére a tiszainokai református templom új tornyát. Az 1800-as évek végén épült templom eredeti tornyát a II. világháborúban lebombázták és csak egy egyszerűt építettek helyette. Az eredeti tervek alapján a földön állították össze a nyolctonnás építményt, melyet egy különleges daru emelt a helyére. A település lakosai közül sokan nézték a toronyállítást (képünkön) és a végén megtapsolták a beemelési műveletet. Falun kevésbé ijedősek a náthától betegség Influenza még nincs, de idén sok a tüdőgyulladás-szövődmény ► Folytatás az 1. oldalról Faluhelyen még jobban emlékeznek az olyan házi praktikákra, mint a vöröshagyma vagy a kamilla alkalmazása, de általános tendencia, hogy ezekeket már mindinkább elfelejtik az emberek, a média is azt erősíti, hogy mindjárt a gyógyszerhez nyúljanak - fejtette ki a doktornő. - Most az enyhe időben itt is nagyon sokan kapnak el elsősorban felsőlégúti megbetegedéseket, több a beteg, mint ilyentájt lenni szokott. Több hullámban érkezett, de szerintem az egész falu végigfertőződött már. Nem mindenki fordult meg a rendelőben, de látom olyanokon is, hogy náthásak, akikkel az utcán találkozom, és falun a pletykák is jobban terjednek, mesélik, hogy ez is beteg, az is elkapta. A tüdőgyulladás is gyakoribb. Dr. Kiss Péter szolnoki háziorvos régebben sokszor helyettesített vidéken és dolgozott is ott; ő úgy tapasztalta, körülbelül hasonló az orvoshoz fordulók aránya városon és falun is, ilyen szempontból nem érzékelt különbséget.- Inkább az a szembetűnő, hogy régebben jobban tudták az emberek, hogyan lehet kezelni az influenzás tüneteket. Nagyanyáink még ismerték a lázcsillapítási módszereket, a hűtőfürdőt vagy a priznicet, tudták, hogy a hideg borogatás az egész testfelületen alkalmazható, nemcsak a végtagokon. Azzal is tisztában voltak, hogy rendszeresen szellőztetni kell és nem jó, ha harminc fokra úgy felfűtik a lakást, hogy az orvos is majd hőgutát kap, ha a láz miatt fáznak. Manapság láz esetén rögtön orvoshoz szaladnak, akkor is, ha nem lenne feltétlenül szükséges, mert két-há- rom nap múlva csökkennének a panaszok. Láz, derék- és végtagfájdalom, fejfájás, orrfolyás, ezek azok az influenzára utaló tünetek, amivel leggyakrabban jelentkeznek az orvosnál.- Az is megesik, bár ritkán - folytatta dr. Kiss Péter- huszonkét éves pályafutásom alatt nem láttam egyszerre ennyi tüdőgyulladásos beteget - erősítette meg dr. Orosz Ágnes szolnoki gyermekháziorvos is, aki azt tanácsolja a szülőknek, hogyha elhúzódik a köhögés, vagy ha annak jellege megváltozik, vigyék orvoshoz a kis beteget.- magas láz, végtagfájdalom, torokszárazság, -fájás utalhat legtöbbször az influenzára, gyerekkorban ehhez hányinger is-, hogy nem az influenza a baja valakinek, mégis ehhez a diagnózishoz ragaszkodna. Gyakoribb viszont, hogy azt nem hiszik el, hogy csak influenzásak, sokkal komolyabb bajra gyanakodnak és mellkasröntgenre, a fejfájással CT-re, MR-re akarnak menni társulhat - mondta a doktornő. - A kicsiknél nagyon változó, hogy miről lehet észrevenni, hogy a gyerek beteg. Szülőtől függ, hogy milyen hamar látja orvos a gyereket, van, aki nagyon hamar elhozza, ha észrevesz valamilyen tünetet, de az is megesik, hogy csak olyankor, ha már több napja 39-40fokos láza van. Igazából legtöbbször a láz és a hányás hajtja orvoshoz a szülőket a kicsivel. mindenáron; alig lehet lebeszélni őket. Hozzátette, az embereket az influenza elleni védőoltás be- adatására is nehéz rávenni.- A tévében persze lehoznak olyat, hogy az oltástól kapott valaki súlyos betegséget, meghalt és hasonlók. De ez nem magának az oltásnak a hatása, hanem egyes ritka esetekben a burokfehérje vált ki egyes embereknél allergiás reakciót. Valójában az erre érzékeny szervezetben akár maga a vírusfertőzés is kiválthat ilyen allergiás reakciót. Mindenesetre jobb lenne a megbetegedési arány, ha többen be- oltatnák magukat. Az influenzát január második felére, februárra várjuk, mostanában a legtöbben köhögéssel, felső légúti megbetegedésekkel és azok szövődményeivel fordulnak orvoshoz. Egy hónappal ezelőtt elég sok tüdő- gyulladás szövődmény volt. Soha nem látott ennyi tüdőgyulladásos gyereket Tart-e most az influenzajárványtól? megkérdeztük A válaszadók egyelőre nem számítanak komoly betegségre nagy károly, Szolnok: - Jelenleg egyáltalán nem aggódom influenzajárvány miatt, mert szerencsére nem szoktam beteg lenni. Azzal védem magam, hogy a téli időszakban vitaminokat eszek és sok savanyú káposztát. A feleségem viszont beoltotta magát az influenza elleni védőoltással, mert ő tart attól, hogy majd megbetegszik. PALCSÓ TAMARA, SZOLNOK: Nem tartok egyáltalán az influenzajárványtól, mert nem szoktam megbetegedni. Persze, ez annak is köszönhető, hogy ilyenkor, télen rendszeresen szedem a C-vitamint, sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztok, valamint hogy a mozgás is meglegyen, eljárok úszni. Gondolom, hogy ezek fontosak az egészség- megőrzés szempontjából. KOVÁCS SÁNDOR, KARCAG: -Mivel több betegségem is van, fontos, hogy ne kapjam meg az influenzát. Épp ezért minden évben be is oltatom magam influenza elleni injekcióval. Emellett télen sok savanyú káposztát és C-vitamin- ban gazdag gyümölcsöket eszem, hogy megerősítsem magam, és nem megyek nagy tömegbe sem ilyenkor. KONKOLY NORBERT, JÁSZBERÉNY:- Nem különösebben tulajdonítok nagy jelentőséget az influenzaszerű megbetegedéseknek, az influenzajárványnak, nem tartok tőle. Amennyiben megérkezik a járvány, és nem kerüli el családunkat sem, akkor próbálunk ellene tenni a hagyományos eszközökkel, illetve lázcsillapítóval. Egyáltalán nem mondanám, hogy tartok tőle. Szavazatát a Szoljon.hu liírportálon adhatja le! ön szerint mi a család alapja: 1. Egy férfi és egy nő házassági közössége a magyar alkotmány szerint. fr \ \ ' 2. Egynemű párok is alkothatnak családot, ugyanúgy minden jog megilleti őket. •f ti, 3. A család alapja a szeretet. % 4. A család alapja az anyagi javak.
