Új Néplap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-19 / 295. szám
6 2014. DECEMBER 19., PENTEK GAZDASÁG BET-áruszekció (forint/tonna, 2014. december 17.) Dátum Új élsz. ár (FI) Malmi búza 2015. márc. 52000 Malmi búza index 2015. márc. 52000 Takarmánybúza 2015. márc. 45 000 Takarmánykukorica 2015. márc. 41450 Takaimánykukorica 2015. május 42 350 Takarmánykukorica 2015.július 42 500 Takarmánykukorica index 2015. mára. 41450 Takarmánykukorica index 2015. május 42 350 Takaimányárpa 2015. márc. 45000 Olajnapraforgó 2015. márc. 103 500 Olajnapraforgó index 2015. márc. 103500 Repce 2015. márc. 101000 Repce 2015. aug 102 000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2014. december 18.) Q«/Ft 313,40 0,21 Ft □ $/Ft 255,31 2,82 Ft JJ CHF/Ft 258,89-0,02 Ft El €/$ 1,2278-0,0129 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2014. december 18.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 304,89 323,75 CIB Bank 301,76 326,90 Citibank 301,64 326,87 Erste Bank 305,44 323,04 FHB Bank 304,51 322,69 K&H Bank 304,80 322,36 MKB Bank 305,02 324,54 OTP Bank 305,88 323,51 Raiffeisen Bank 304,57 323,41 Brüsszel felfüggesztette a kifizetési blokkot aszfaltügy Az Európai Bizottság értesítette tegnap a magyar kormányt, hogy az aszfaltügy miatt leállított kifizetések kapcsán feloldja a teljes kifizetési blokkot, és az elszámolások újraindulhatnak minden olyan számla tekintetében, amelyek nem érintettek az ügyben - közölte Vitályos Eszter Zsuzsanna, a Miniszterelnökség államtitkára. Brüsszel szerint versenykorlátozó volt a közbeszerzési kiírásokban, hogy a pályázóknak bizonyos távolságon belül aszfaltkeverő teleppel kell rendelkezniük. ■ Tarolnak a kormányhivatalok átszervezés A lakás- és családtámogatások is új szervezethez kerülnek Kevesebb mint három hónap alatt le kell vezényelni az átállást Március elsejétől a kormány- hivatalok hatáskörébe kerül egy sor, eddig önálló állami szervekhez delegált feladatnak, így például a család- és lakástámogatások kifizetésének a megoldása. Az új terv egy sor szervezeti és informatikai átalakítást igényel, igen rövid idő alatt, miköz- I ben a költségei feltehetően milliárdos nagyságrendűek. Barát Mihály Nagyon komoly mértékben megnöveli a kormányhivatalok ( hatáskörét az a kormányhatározat, amelyet a napokban alkotott meg a kabinet: eszerint a jövő év márciusától a kormányhivatalok felelnek majd egy sor, eddig önálló szervezethez tartozó támogatás szétosztásáért, illetve egyéb feladatok elvégzéséért. A hétfőre datált jogszabály alapján például az országszerte működő kormányhivatalok intézik majd az eddig a Magyar Államkincstárhoz tartozó család- és lakás- támogatások szétosztását, de hozzájuk tartoznak majd egyebek mellett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal anyakönyvezéssel összefüggő feladatai, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalainak baleseti megtérítési eljárásai is. A kormányhatározat egyáltalán nem kertel az új felállásra vonatkozó tervek indíttatását illetően: az abban foglaltak szerint ugyanis „a kormány a területi államigazgatás hatékony szervezeti kereteinek kialakítása érdekében szükségesnek tartja a megyei kormányhivatalok bővítését”, illetve „a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek átalakítását”. Minderre a jogszabály szerint a hatékonyabb, takarékosabb és átláthatóbb államigazgatási működés elérése érdekében van szükség. A felvázolt célok Nagyok a tételek A lövő Évi költségvetés előirányzatai szerint 2015-re lakástámogatásokból 144,8 milliárd, családtámogatásokból pedig 422,8 milliárd forintnyit tervez kifizetni a kormány. Mindezek alapján csak e két tétel miatt közel 570 milliárd forint szétosztásának feladata kerül majd az ország területén működő kormányhivataeléréséhez az érintett minisztériumoknak azonnali intézkedéseket kell hozniuk az átalakítás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében, a végrehajtásért pedig a Miniszterelnökséget vezető miniszter az első számú felelős. (Információink szerint voltak előzetes egyeztetések az érintett szervezetek képviselőivel, ám az ő véleményüket végül szinte sehol sem vették figyelembe.) Bár az indoklás egyértelmű, fő motivációként nehéz nem arra gondolni, hogy a kabinet egyszerűen csak a kormányhivatalok hatáskörét kívánja jelentős mértékben megnövelni, és mindezt egy sor feladat további központosításával akarja elérni. Az átvett feladatok köre ugyanis lökhöz. A feladat pedig nem könnyű, hiszen a kifizetéseken túl egy sor egyéb feladattal is együtt jár. A támogatások folyósításáért jelenleg felelős Kincstár ugyanis nem csak magát a kiutalást oldja meg, hanem - sok esetben együttműködve a bankokkal - a támogatások igénylésének jogszerűségét is ellenőrzi. igen széles: így - ha a terv nem változik - a kormányhivatalok felelnek majd egyebek mellett a lakásépítési támogatás („szoc- pol”) szétosztásáért, az állami támogatású lakáshitelek után járó pénz kifizetéséért, a családtámogatások kiutalásáért, és egy sor adminisztrációs feladat végrehajtásáért. Az átalakítás nyomán már első látásra több kérdés is felmerül. így például nem lehet tudni, hogy a rendelkezésre álló, nagyjából két és fél hónap alatt hogyan oldják meg a feladatok átvételéhez szükséges nyilvántartási és informatikai rendszerek átvételét, illetve felállítását. Azt is nehéz elképzelni, hogyan lehet ennyi idő alatt megfelelő számú szakembert találni - hiszen fővárosi és megyei mellett a járási és kerületi kormányhivatalokat is bevonják a rendszerbe -, és biztosítani a zökkenőmentes átadás-átvételt úgy, hogy ebből az érintett ügyfelek semmit se vegyenek észre. Az sem világos, mi lesz a sorsuk azoknak az államigazgatási dolgozóknak, akik eddig ezeket az ügyeket intézték, illetve nehéz felmérni az átalakítás költségvonzatát is, bár az óvatos becslések is több milliárdos kiadásról szólnak. Bankos témák terítéken: MKB, Széchenyi, Budapest KÁRENYHÍTÉS Átveszi az irányítást a jegybank az állami MKB felett Orbán Viktor miniszterelnök Matolcsy György jegybankelnökkel közös sajtótájékoztatón tegnap bejelentette, hogy a szanálási törvény szabályai szerint az állam átadja az irányítást az Magyar Nemzeti Banknak, amely előbb megtisztítja a portfoliót, rendbe teszi a bankot, majd tőzsdére viszi. A bank mögé az MNB áll, vagyis mindenki garantáltan a pénzéhez jut. Orbán azt is bejelentette, hogy a kormány kárenyhítési alapot állít fel a kormány a Széchenyi Bank betéteseinek. I Az alapot a Nemzetgazdasági Minisztérium kezeli majd, any- nyi pénzt tesznek bele, ameny- nyi a Széchenyi Bankban lévő állami tulajdon felelősségének megfelel. Orbán szerint az alap 5-5,5 milliárd forintot jelent majd. A kormányfő a vártnál kissé hosszabb procedúrának nevezte az állam által megvásárolt Budapest Bank átvételét. Az j állam mint tulajdonos május-jú- , nius környékén léphet be teljes I hatáskörrel a bankba. ■ MTI Az államháztartás hiánya az idén 2,5 százalék lesz jelentés A Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön közzétett inflációs jelentése szerint idén 2,5 százalék, jövőre 2,4 százalék lesz az állam- háztartás hiánya a GDP-hez képest. A folyó fizetési mérleg többlete idén a GDP-hez mérten 4,2 százalék, jövőre 5,1 százalék lesz az MNB szakértői szerint. A monetáris tanács a keddi kamatdöntéssel párhuzamosan foglalkozott az MNB legfrissebb inflációs jelentésé- I vei is, amelyben a jegybank jelentősen csökkentette inflációs prognózisát az idei és a jövő évre is. Az új előrejelzés szerint a fogyasztói árak színvonala az I idén 0,2 százalékkal csökken, I jövőre az infláció 0,9 százalék lesz. A GDP az idén 3,3 százalékkal, jövőre 2,3 százalékkal bővülhet. Az MNB szeptemberi jelentése 0,1 százalékos idei inflációt várt. ■ MTI Anyagi szempontból aggasztóbb az újév a karácsonynál KUTATÁS A családoknak az a legfontosabb, hogy együtt tölthetik szeretteikkel az ünnepeket, fontos az örömszerzés Az országos karácsonyi kutatásban megkérdezettek háromnegyede úgy gondolja, hogy a családdal együtt töltött idő a legfontosabb a karácsony során, az ajándék egyáltalán nem lényeges az ünnepi hangulathoz. Mégis szinte mindenki készül valamilyen meglepetéssel a szűk családnak, a legtöbben maximum 20 ezer forint értékben. A Provident Pénzügyi Zrt. kutatása szerint a válaszadók több mint kétharmada önerőből oldja meg az ünnepi kiadásokat, harmaduk viszont a januári kiadásokon igyekszik majd megspórolni a decemberben elköltött pluszpénzt. Csak minden ötödik magyar tesz pénzügyi fogadalmat az újévre, és a legtöbben kiszámíthatóbb, biztosabb megélhetést várnak a 2015-ös esztendőtől. A karácsonyi szezon hagyományosan a legerősebb időszak a kiskereskedelem számára minden évben. Szakértők szerint az ajándék- és ünnepi élelmiszervásárlás miatt körülbelül 30 százalékkal nő ilyenkor a forgalom és csaknem 800 milliárd forintot hagyunk a boltokban. És, bár a kereskedelmi számok önmagukért beszélnek, a Provident ügyfelei körében telefonon végzett országos karácsonyi kutatás szerint az emberek 74 százaléka szerint mégsem maga az ajándékozás, hanem a családdal együtt töltött idő adja meg az ünnep hangulatát. A második legfontosabb az örömszerzés szeretteinknek, és csak ezt követi a tárgyi ajándék. Ettől függetlenül a válaszadók 6 százalékának kivételével szinte mindenki tervez valamilyen ajándékot vásárolni a szeretteinek, a döntő többség (85 százalék) kizárólag a szűk családtagjainak, míg a távolabbi rokonok és a barátok szinte teljesen háttérbe szorulnak e tekintetben. A megkérdezettek 40 százaléka 20 ezer forintnál kevesebbet, minden negyedik magyar (28 százalék) 20 és 50 ezer forint között tervez meglepetésekre költeni. Ennél többet mindöszSzinte mindenki vásárol ajándékot sze 8 százalék jelölt meg, igaz az emberek negyede még december elején sem tudta megsaccol- ni mekkora lesz az ajándékokra szánt végösszeg. A Provident kutatásban résztvevők közel 70 százaléka tudatosan készülve a pluszkiadásokra önerőből finanszírozza az ünnepi kiadásokat, közel harmaduk viszont valamilyen kölcsönre vagy hitelre támaszkodik ebben az átmeneti időszakban. Az emberek több mint fele (54 százalék) úgy számol, hogy a decemberi túlköltekezés miatt januárban nem kell lemondania semmiről, míg minden harmadik válaszadó a januári kiadásokon igyekszik majd megspórolni az ünnepekre elköltött pluszpénzt. December elején sokan ebben a kérdésben is bizonytalanok voltak még: 15 százalék nem tudta megmondani, hogy áll majd a családi kassza az újév első hónapjában. A kutatás a jövő évvel kapcsolatos elvárásainkra is kíváncsi volt. Annak ellenére, hogy az emberek háromnegyede nem tesz pénzügyi fogadalmat az újévre vonatkozóan, és nem is tervez előre, a legtöbben (51 százalék) mégis kiszámíthatóbb, biztosabb megélhetést várnak a 2015-ös esztendőtől. A kívánság- listán csak ezt követi az egészség (19 százalék), és a boldog békés élet (13 százalék). ■ MW
