Új Néplap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-18 / 294. szám
2014. DECEMBER 18., CSÜTÖRTÖK Magyar Gazdaságért Díj dr. Béres Józsefnek DECEMBER 17-én Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Magyar Gazdaságért Díjat adott át dr. Béres Józsefnek, az idén 25 éves fennállását köszöntő Béres Gyógyszergyár elnökének, a gazdaság érdekében végzett kimagasló, példamutató tevékenységéért. ■ Martfűi klubok ünnepeltek AZ ADVENTI készülődés és az ünnepi hagyományok jegyében közösen ünnepeltek decemberben a martfűi Városi Művelődési Központ és Könyvtár intézményében évek óta működő közösségek. így találkoztak egymással az idei esztendőt lezárva a könyvtár különféel kiscsoportjai, a Rejtvényfejtő Klub, a Lapozó Olvasókör és a Filmklub tagjai. Köszöntésekben bővelkedett a Martfűi Mozgássérültek Egyesületének találkozója, fenyőünnepre gyűltek össze a Martfűi Városi Nyugdíjas Egyesület tagjai. ■ В. B. Kábítószergyanús növényeket találtak RENDŐRÖK JELENTEK meg egy fegyverneki családi háznál múlt szombaton. A nyomozók az ingatlan egyik szobájában több mint 200 tő, kábítószergyanús növényt, valamint a növények termesztéséhez, előállításához szükséges speciális berendezéseket, felszereléseket találtak és foglaltak le. Az elsőd: leges szakértői vélemény alapján a lakásban talált növény indiai kender, mely kábítószernek minősül. A rendőrök a helyszínen elfogtak és a rendőrségre előállítottak egy 39 éves férfit. A fegyverneki férfi gyanúsított kihallgatásakor elismerte, hogy értékesítési szándékkal ültette és nevelte az otthonában talált jelentős mennyiségű indiai kendert. A rendőrök a gyanúsítottat őrizetbe vették. A Szolnoki Járás- bíróság kedden előzetes letartóztatásba helyezte a férfit. ■ MEGYEI KÖRKÉP Kislányáért küzd az anya sors A hideg garázsban élve is mindent elkövet álma megvalósításáért Zsuzsa már játékokat is gyűjt nevelőszülőknél élő gyermekének. Reméli, egyszer majd közös fedél alatt, együtt játszhatnak vele. A fiatal édesanya egy garázsban tölti mindennapjait, itt él. Nincs sok vagyona: két szatyornyi ruha, pár szekrény, vidám plüssjáték és egy macska. Két valami azonban égetően hiányzik e furcsa otthonból: egy meleget adó kályha és a boldogságot nyújtó kislánya. Joó Zsuzsa A városszéli garázssor furcsa lakótelep. Itt is, ott is kályhacsövek nyújtózkodnak felfelé a deszka ajtókból, szürke füst kanyarog az ég felé. Zajos az élet, van, ahová éppen költözködnek, máshonnan tányércsörgést hallani, ott már az ebédre készülnek. Az utolsó előtti garázsba kopogunk be, a háziasz- szony beinvitál hideg „lakásába”.- Itt élek... - mondja szemlesütve. Az alig 15 négyzetméter a lehetőségekhez képest otthonosan van berendezve: ágy, komód, tűzhely, szőnyeg, ruhás- szekrény, vitrines tároló - benne dísztárgyak és plüssjátékok.- Gyerekotthonban nőttem fel, 24 éves voltam, amikor kikerültem a „nagyvilágba” - mesél életéről Mecznerné Szászi Zsuzsa. Az intézet után nem is reméltem, hogy valaha rám talál a boldogság, mígnem egy baleset folytán megismerkedtem egy férfivel, egy mentő-ápolóval, ő szállított be a kórházba. Egymásba szerettünk, lakásába költöztem, férjhez mentem hozzá. Egy év múlva már temettem, tüdőembóliában ment el, én pedig az utcára kerültem. Soha nem feledem azt a percet: egy csupasz fa alatt álltam, rám szakadt az élet, a fejemben pedig három kérdés zakatolt: hová, minek, miért? Zsuzsa ekkortájt akadt erre a garázssorra. Külön kis világ tárult elé, a maga szabályaival, törvényeivel, kapcsolataival... A fiatal nő kibérelt egy garázst özvegyi nyugdíjából és újrakezdte életét. Mígnem...- Megismertem Attilát. S bár nem terveztünk gyermeket, mégis megfogant. Először kétségbe estem, Istenem, ide nem szülhetek gyereket! Kerestünk hát egy albérletet, kifizettük a díját és beköltöztünk. Hamarosan kiderült, a „tulaj” feltörte más lakását és úgy adta bérbe nekünk. Visszaköltöztünk hát ide, közben a hasam egyre kerekedett. Én pedig egyre jobban ragaszkodtam meg sem született gyermekemhez, akit tudtam, biztosan elvesznek tőlem. Aztán megszületett pici lányom, Zoé Boglárka, akit a kórházból Tisza- örsre vittek nevelőszülőkhöz. Attila pedig új társ után nézett. Az édesanya előveszi mobiltelefonját, ami tele van fotókkal a bájos, most 9 hónapos csöppségről. Zoét kéthetente látja, akkor, amikor elhozzák őt Szolnokra. Ilyenkor soha nem megy üres kézzel a láthatásra, napokig készül arra a boldog egyetlen órára...- Mégis, hétről hétre nő a köztünk lévő távolság. A ritka találkozások miatt Zoé nem ismer meg, ha meglát, sír és nyújtja kezeit a nevelőszülő felé. Egy anyának ez a poklok pokla. De tudom, ide nem hozhatom. Nincsen fürdőszobám, nincsen vécém, még kályhám se. Egyetlen hősugárzó adja a meleget és ez a paplan itt - a fiatalasszony ágya bevetve, de még igazít rajta egy kicsit. Közben elmeséli, áprilisban végre meg tudja venni azt a rékasi házat, melyet kinézett magának, maguknak. Pont any- nyiért adnák oda neki, amennyi pénz jár neki otthonteremtési támogatásként mint egykori állami gondozottnak. És akkor talán visszakaphatná lányát is...- De addig még kemény hónapok várnak rám, csak túléljem a telet ebben a garázsban... egy kályha, az bizony nagyon jól jönne. A Jóistentől viszont egyetlen dolgot kérek csak: erőt magamnak, hogy kitartsak addig, amíg nem lehetek együtt a lányommal. Szeretné gyermekét sokáig ölelni A 28 éves Zsuzsával nyilván valamiféle terve lehet Istennek, legalábbis az özvegy fiatalasszony így gondolja. Rövid élete váratlan örömökkel és még nagyobb tragédiákkal tarkított. Leghőbb vágya, hogy kislánya, Zoé szerető és élhető környezetben nőjön fel.- hétéves lehettem, amikora nevelőotthonban egy karácsony alkalmával elkapott a magányosság. Szorító gombóc volt a torkomban. Odabújtam egy nevelőhöz, átöleltem őt. Lefejtette karomat magáról, eltolt és elmagyarázta, ő dolgozik. Én viszont szeretném gyermekemet sokáig magamhoz szorítani, sokáig... egy életen keresztül. Vajon lesz rá lehetőségem? - kérdezi Zsuzsa, miközben pillantása garázsa nyitott ajtajára szegeződik. 3 Kifacsart gyermekeink csak ezt a hetet bírjátok ki!- biztatom mostanában kis elsős lányaimat, akik nyűgösen ébrednek, kedvetlenül indulnak iskolába, délután pedig csak vánszorognak hazafelé táskájukkal a hátukon. Lóg kezük-lábuk, morognak és mérgeskednek, az ételben turkálnak, tovatűnt felszabadult jókedvük. Már nem érdekli őket az új betű, az új szám, pedig nincsen megállás, még a péntek is „munkanap” lesz nekik. a nagyobbak még nehezebb helyzetben vannak, dolgozat dolgozat hátán, a pedagógusok úgy érzik, muszáj még a téli szünet előtt lezárni a tananyagot, persze, felmérővel. A diákok pedig mindennap késő estig tanulnak és készülnek a másnapi megméretésre, hétfőn biológiából, kedden matekból, majd jön az angol, a fizika és a magyar, egyszerre akár több is. Egyre feszültebben és nehezebben megy a memorizálás, már az agy is kihagy néha, kihullanak a dátumok, a kétszer kettő is öt lesz. De nincs megállás, nincs lazítás, tanulni, készülni, bizonyítani - muszáj. pedig ezek a diákok (kicsik és nagyobbak) még gyerekek, akiknek kell(ene) a pihenés, a játék, a vidám beszélgetés. És a közös, nyugodt vacsorák is, amikor végre kifújhatják a gőzt, mesélhetnek napi élményeikről. Hol van már a szlogenné vált 8 óra munka, 8 óra pihenés és szórakozás? Messze nem tartható be mindez, az iskolára és a tanulásra ezekben a napokban lassan 12 óra is kevés... leterhelt, kifacsart gyermekeinket mi, szülők ilyenkor csak biztatni tudjuk és ami még fontosabb: türelemmel viseltetni irántuk. Csak ezt a hetet bírd ki! Már csak két nap, és itt a téli szünet, mely tényleg szinte „megváltás” lesz gyereknek és szülőnek egyaránt. Gyermekek karácsonya. A megyei intézményfenntartó központ az állami gondoskodásban lévő gyermekeknek rendezett karácsonyi ünnepséget tegnap. A megyeháza dísztermében a műsort követően minden meghívott ajándékot kapott. Korcsolyáznak. Kunhegyes főterén már üzemel a műjégpálya, melyen január elejéig korcsolyázhatnak az érdeklődők. Műsort adtak. A szolnoki Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium aulájában karácsonyi partit rendeztek tegnap. A németül és angolul tanuló osztályok léptek fel az ünnepségen. Felvételünk az alsósok bemutatójának egy pillanatát örökítette meg. Ismét a családkutatás a középpontban kötet Megjelent a Kis füzetben nagy segítség a család- kutatáshoz füzetsorozat 2. című kiadvány. A módszertani füzetek megjelentetése azért született, hogy a családkutató klubfoglalkozásokon elhangzott tartalmas előadások ne szánjanak el a levegőbe - árulta el Molnár Lajos Milán, a szolnoki Aba-Novák Agóra ügyvezető igazgatója. Az első kötet, mely a családkutatás fázisait és módszertanát taglalta, olyannyira népszerű volt, hogy pár hónap alatt elkapkodták. A most megjelenő második kötet a különböző társadalmi csoportok kutatásáról szól. ■ M. K.
