Új Néplap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-17 / 293. szám

5 2014. DECEMBER 17., SZERDA BELFÖLD - KÜLFÖLD BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2014. december 15.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2015, márc. 52 000 Malmi búza index 2015. márc. 52 000 Takarmánybúza 2015. márc. 45 000 Takarmánykukorica 2015. márc. 41050 Takarmánykukorica-index 2015. márc. 41050 Takarmányárpa 2015. márc. 45000 Olajnapraforgó 2015. márc. 103 500 Olajnapraforgó index 2015. márc. 103 500 Repce 2015. márc. 101000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2014. december 16.) □ €/Ft 313,26 4,42 Ft □ $/Ft 250,51 2,25 Ft В CHF/Ft 258,91 1,84 Ft в €/$ 1,2502 0,0063 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2014. december 16.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 303,53 322,31 CIB Bank_____________296,20 320,88 Citibank______________300,55 326,11 Erste Bank____________300,40 317,70 FHB Bank _________299,94 317,86 K&H Bank____________299,98 317,26 MKB Bank____________301,84 321,16 OTP Bank_____________303,88 321,38 Raiffeisen Bank 310,40 316,68 Varga: akár csökkenhet is majd a bankadó hitelezés A társasági adó egy­kulcsossá tételét 2016-2017-re valószínűsítette Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában tegnap azt is kö­zölte, hogy a vállalkozásoknak hitelekre van szükségük, ezért új keretben kell megállapodni a hazai pénzintézetekkel. Akár a bankadó csökkentése is föl­merülhet abban az esetben, ha nő a hitelezés. ■ Varga Mihály: kell a hitelezés! Záróra március 15-től vasárnap A KDNP végigvitte a törvényjavaslatot a parlamenten Aranyvasárnap előtt döntött az Országgyűlés: március 15-től nem lehet dolgoztatni a kereskedelemben. Kivéte­lek persze maradtak. Mediaworks-összeállítás Ami korábban nem sikerült a kisebbik kormánypártnak, a KDNP-nek, az második nekifu­tásra tegnap megvalósult. Meg­szavazta a parlament kedden a vasárnapi pihenőnap beveze­tését, így jövő március 15-étől a hét utolsó napján nem lehet majd dolgoztatni a kereskede­lemben. A KDNP szabad vasárnap néven ismert javaslatát - ame­lyet fideszes kezdeményezésre a tárgyalás során több ponton is átírtak - 119 igen szavazat­tal, 40 nem ellenében, 25 tar­tózkodás mellett fogadták el a képviselők. A jogszabályban kivételként rögzítették, hogy az adventi időszakban és az év egy szabadon választható va­sárnapján nyitva lehetnek az üzletek. A törvény azzal kap­csolatban is több kivételt tartal­maz, hogy mely boltok lehetnek nyitva vasárnaponként. így például a 200 négyzetméternél kisebb üzletek kinyithatnak a hét utolsó napján, de csak a tu­lajdonos vagy családtagja dol­gozhat benne. Igaz, a tegnapi utolsó szava­zás után Harrach Péter szeré­nyen értékelt, azt mondta: nem KDNP, hanem a magyar embe­rek sikere a törvény elfogadása. A KDNP frakcióvezetője kiemel­te: a törvényben rögzített kivé­telekkel biztosítani tudják azt is, hogy aki akar, vasárnap is vásárolhasson. A dolgozó szü­lőknek ugyanakkor lehetősé­gük lesz a gyermekeikkel tölte­ni a vasárnapot, ezt szolgálja a családok érdeke is. Harrach cá­folta, hogy a javaslat a CBA-nak kedvező lenne, mert szerinte a lánc üzleteinek 95 százaléka zárva lesz. Kitért arra is, hogy törvényjavaslatot nyújtottak be Szatmáry Kristóf fideszes kép­viselőtársával, amely a Munka törvénykönyvében a vasárnapi munkavégzés bérpótlékát 50 százalékról 100 százalékra nö­velné. Arról, hogy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szö­vetségé népszavazást helyezett kilátásba és ehhez a Demokra­tikus Koalíció csatlakozott, azt mondta: a nagyvállalkozók és a párt összefonódása nyilván­való. Úgy gondolja, nem kell fél­niük egy ilyen népszavazástól, előbb-utóbb mindenki számára bebizonyosodik, hogy ez egy jó törvény és jó intézkedés. A ma­gyar lakosság többsége szolida­ritást fog vállalni azon munka- vállalókkal, akik kénytelenek voltak eddig dolgozni, és most szabad vasárnapjuk van. Az MSZP januárban törvény- módosítást nyújt be a munka törvénykönyvéhez, hogy kom­penzálják azt a kárt, amit a munkavállalóknak a vasárnapi zárva tartásról szóló törvénnyel a kormánypártok okoznak - kö­zölte az ellenzéki párt frakció­vezető-helyettese kedden Buda­pesten. Lukács Zoltán módosító csomagjukról azt mondta, felül­vizsgálják a kötelező pihenőna­pok rendszerét, illetve azokat a részeket, amelyek a szabad- és pihenőnapokra vonatkozó több­letbérezést szabályozzák. Meg­emeltetnék a szombati béreket, valamint azokat a többlettámo­gatásokat, amelyeket a munka- vállalók kaphatnak. Ha a kér­désről lesz népszavazás, azt az MSZP is támogatja. Lukács Zoltán szerint nem azért dol­goznak az emberek vasárnap, mert ez a hobbijuk, vagy mert nem tiltja a törvény, hanem azért, mert kénytelenek vasár­nap dolgozni ahhoz, hogy meg­éljenek. Értékelése szerint a parlament kormánypárti több­ség néhány nappal karácsony előtt arról döntött, hogy 15-20 ezer munkavállalónak szűnjön meg a munkahelye. Rágót is lehet majd trafikban árulni Valóságos szavazási dömping jellemezte az országgyűlés teg­napi munkanapját. A képvise­lők voksoltak a dohánycégek extra egészségügyi hozzájáru­lásáról. A hozzájárulás alapja a kötelezett 2014-es adóévben el­ért nettó árbevétele. A fizeten­dő hozzájárulás mértékét sávo­san határozták meg: az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2 százalék - de legalább 30 millió forint -, az adóalap 30 és 60 milliárd fo­rint közötti része után 2,5 szá­zalék, az adóalap 60 milliárd forint feletti része után pedig 4,5 százalék. Szavaztak a trafiktörvény újabb módosításáról: így lehet például buszjegyet vagy rágó­gumit is árulni a nemzeti do­hányboltban, de akár a mobil- telefon egyenlegét is fel lehet tölteni. Annak érdekében, hogy lehetőség legyen a dohánybol­tok számának fokozatos csök­kentésére, a korábban 2000 lakos után kiírt egy dohány­termék-kiskereskedelmi jogo­sultság helyett a küszöb 3000 lakos lesz. Szintén szavaztak a közne­velési törvényről, a kormány felhatalmazást kapott, hogy részletesen meghatározza, mely tanulókat veszélyeztet le­morzsolódás és az érdekükben milyen jelző- és támogatórend­szerre van szükség. A kabinet emellett a vallási és nemzetisé­gi iskoláknál rendeletben ha­tározhatja meg az esélyegyen­lőség előmozdításának sajátos feltételeit. A parlament ezen pont alkalmazásánál külön kimondta, hogy a kabinetnek tekintettel kell lennie a jogelle­nes elkülönítés tilalmára. Döntöttek volna arról a javas­latról is, amellyel a képviselők gyakorlatilag ingyen autópá­lya-használatot biztosítanak maguknak, azonban az utolsó pillanatban ezt mégis levették a napirendről. ■ MW HÍRSÁV NGM: megszűnik a munkaügyi hivatal döntött A kormány a mun­kaerő-piaci intézményrend­szer átalakításáról, melynek részeként a Nemzeti Munka­ügyi Hivatal (NMH) feladat­köreit 2015. január 1-jétől részben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), rész­ben az Országos Tisztifőor­vosi Hivatal veszi át - közöl­te a minisztérium. ■ MTI NGM: megszűnik a tervezési hivatal jogutód nélkül megszűnik a Nemzetgazdasági Terve­zési Hivatal (NTH) decem­ber 31-ével, megmaradó feladatait a Nemzetgazda­sági Minisztérium (NGM) szervezeti egységei veszik át - közölte a tárca kedden. A hivatal megszüntetése évi egymilliárd forintos megtakarítást jelent a költ­ségvetésben. A 2011-ben létrehozott hivatal általános feladata egyebek mellett a gazdaságpolitikát megala­pozó előrejelzések, elemzé­sek elkészítése, tervezésben való részvétel, szakmai módszertanok kidolgozása volt. ■ MTI Lázár János: új életpályamodell jön 2016 júliusában bevezetik a közszolgálati életpályamo- dellt, és 30-40 százalékkal emelkedik a járási hivatalok­ban dolgozók bére - mondta Lázár János Miniszterelnök­séget vezető miniszter kedd reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A mi­niszter közölte: jelenleg 925 ezer közszolgálatban dolgozó embernek utalnak fizetést. Hárommillió adófizető eltart 925 ezer közalkalmazottat, ez az arány körülbelül 20-22 százalék. ■ MTI Maradt 2,1 százalékon az alapkamat A magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2,10 szá­zalékon tartotta a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. Előzetesen jelképes, 10 bá­zispontos kamatcsökkentést is el tudtak volna képzelni a Royal Bank of Scotland közgazdászai, de nem lett igazuk. ■ MW A korkedvezmény a legkritikusabb kérdés Pánik Oroszország miatt hatások A magyar cégek is megsínylik a válságot Uj ítélet jön az elmozdított magyar főbíró ügyében folytatják A korkedvezmé­nyes nyugdíj megszüntetése a legkritikusabb pontja a a kor­mány és a munkáltatók közötti bértárgyalások során - mond­ta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szö­vetsége elnöke, miután tegnap sem született megállapodás a vitás kérdésekről. Hozzátette: szerda reggel újabb kísérletet tesznek a megállapodásra. A szakszervezetek a jövő évi bérekről szóló tárgyalásokba bevonták a korkedvezményes nyugdíj ügyét, a sztrájk- törvény és a Munka törvény- könyvének módosítását, valamint ellenzik a cafeteria többlet adóterheit is. ■ MTI Valószínűleg elkésett az orosz jegybank a tegnap éjszaka végrehajtott rendkívüli, 6,50 százalékpontos kamatemelés­sel - vélik londoni gazdasági elemzők. Egybehangzó citybeli vélemények szerint a meredek kamatemelés és az olajárak zu­hanása együtt mély recesszi­óba sodorhatja jövőre az orosz gazdaságot. Moszkvában még egy hete is optimistán nyilat­koztak a kilátásokról, bár nem tagadták, hogy az Oroszország ellen hozott büntető intézkedé­sek érzékenyen érintik, de ab­ban bíznak, hogy az ázsiai pia­cok kisegítik. Európa érzékenyen reagált az orosz fejleményekre, Ma­Vlagyimir Putyinnak főhet a feje gyarország sem volt kivétel. A Richter Gedeon Nyrt. tegnap a budapesti tőzsde honlapján közzétette, hogy a rubel leér­tékelődése várhatóan negatív hatással lesz a gyógyszercég negyedik negyedéves ered­ményeire. A rubel jelentős értékvesztése az oroszországi árbevétel euróbán számított értékét és az üzleti eredmény csökkenését okozhatja. A rubel árfolyam fennmaradása súlyos egyszeri pénzügyi veszteséget okoz a vevőkövetelések év végi átértékelésekor - írta közlemé­nyében a társaság. A Richter árfolyama tegnap 4,73 száza­lékot esett, az OTP-é 6,97-et, a Mólé 3,52 százalékot. ■ MW STRASBOURG Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) nagykamarája a magyar kor­mány kérésére úgy döntött, hogy másodfokon is ítéletet mond Baka András, a Legfel­sőbb Bíróság volt elnökének ügyével kapcsolatban. Május­ban elsőfokon a bíróság úgy ítélkezett, hogy a magyar ható­ságok megsértették Baka And­rásnak a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát, és a volt főbírót emberi jogi jog­sérelem érte azzal is, ahogyan- jogszabály meghozatalával- idő előtt elmozdították állásá­ból. Az EJEB keddi közleménye szerint a nagykamarán belül kijelölt ötfős bírói testület hét­főn döntött: helyt ad a kormány kérelmének. A közleményből nem derül ki, mikorra várható a másodfokú ítélet. A volt főbíró azért fordult a bírósághoz, mert szerinte a vé­leménynyilvánításai miatt kel­lett távoznia. Baka kritizálta a semmisségi törvényt és a bírói kényszernyugdíjazást. A Leg­felsőbb Bíróság akkori vezetője a parlamenti viták alatt is éle­sen támadta a tervezeteket. A Népszava szerint Baka jogsérel­meiért több mint hétszázezer euró kártérítést - 224 millió fo­rint vagyoni és hatmillió forint nem vagyoni kárpótlást és 46 millió forint ügyvédi munka­díjat - kért. ■ ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom