Új Néplap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-13 / 290. szám
GAZDASAG 2014. DECEMBER 13., SZOMBAT 6 Jön a fuvarozási káosz? áfaellenőrzés Kisebb autókra 200 kiló terméktől kötelező engedély Nincs már „háromnapos szabály” SZAKSZERŰ TANÁCSOK Olvasóink figyelmét a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület szeretné felhívni, hogyan kerülhetnek el néhány buktatót, amelyek a karácsonyi ajándékozásból könnyen kellemetlenséget csinálhatnak. NÉMELY VÁLLALKOZÁSOK sokszor próbálják a fogyasztók jogait mondvacsinált okokra való hivatkozással korlátozni. Egy kereskedő például azzal utasította el egy tönkrement laptop cseréje iránti kérést, hogy azt „csak az eredeti csomagolás megléte esetén kötelessége teljesíteni.” A tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormány- rendelet szerint azonban, ha a termék a vásárlástól számított három munkanapon belül meghibásodik, a kereskedő köteles kicserélni az adott terméket. Van egy fogyasztói tévhit, amelyet csak „3 napos szabályként” emlegetnek. Ez alapján a vásárlók azt hiszik, hogy bármilyen terméket három napon belül minden további nélkül visszavihetnek. E régi szabály már régen nem él, azt tévesen keverik az előbb említett rendelkezéssel. A fogyasztó csak minőségi kifogás esetén léphet fel jogai érvényesítéséért. Ha tehát a megajándékozottnak nem tetszik az árucikk, vagy nem jó a méret, de a termék nem hibás, akkor nem kérhető annak cseréje, sem pedig a vételár leszállítását vagy annak visszatérítése. Egyes kereskedők az ünnepekre való tekintettel mégis azzal biztatják a vásárlót, hogy az ajándékot mindenképpen kicserélik. Ez fogyasztóbarát magatartást mutat, mégis célszerű az ígéretet ráíratni a vételár ellenében kapott szám- lára-nyugtára. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@mediaworks. hu Alig három hetük maradt az áruszállító vállalkozásoknak, hogy felkészüljenek a néhány napja bejelentett új online árukövetési rendszerre, amelynek részleteiről egyelőre nem sokat tudni, ám január elsejétől életbe lép. A cél az áfacsalások visz- szaszorítása, amellyel a piaci szereplők egyet is értenek, de lehetetlennek tartják az átállást az ünnepek idején. Braunmüller Lajos December 10-én, szerdán délelőtt tette közzé honlapján a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az online árukövetési rendszer két végrehajtási rendeletének tervezetét, amelyhez véleményt kértek. A társadalmi vita csütörtök délután négy órakor le is zárult. Január elsejétől elindítanák az elektronikus közúti árumozgásokat ellenőrző rendszert (ekáer), amely segítené a fuvarok nyomon követését, január 15-től pedig már büntetné is a NAV a mulasztókat. A Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap közölte: a határidőt január 31-ig meghosszabbítják, lövőre minden fuvar előtt a szállítónak engedélyszámot kellene kérnie az adóhatóságtól - egyelőre nem tisztázott, hogyan. A NAV által kiadott szám alapján azonosítani lehetne minden szállítmány útját, tulajdonosát, mennyiségét és a szállított termékeket. A rendelkezés a termékek széles körére érvényes, az úgynevezett kockázatos termékekre már abban az esetben is, ha 3,5 tonnát el nem érő járművel szállítják, amennyiben 200 kilogrammot meghaladja a szállítmány tömege, vagy 250 ezer forintot annak értéke. A kockázatos termékek körébe főleg élelmiszerek tartoznak, a húsoktól a cukron és olajokon át a zöldség-gyümölcsig több száz termék, de a rendelet ide sorolja a ruházati és egyéb cikkeket is. Egyes kőolajszármazékok, ipari alapanyagok, kenőanyagok jelentenek kivételt a jogszabály szerint. A kockázatos termékek szállítása esetén ráadásul előzőleg biztosítékot is kellene letennie a szállítónak, hogy mennyit és milyen módon, az egyelőre nem ismert. A rendelkezés célja, hogy visszaszorítsák az áfacsalásokat és egyéb visszaéléseket. A fuvarozási engedélyszámok, az elektronikus útdíjfizetés, és a vállalkozások által befizetett áfa összenézése - megfelelő informatikai és ellenőrzési háttérrel - hatékonyabb fellépést eredményezhetne a csalások esetében. Ezzel alapvetően egyet is ért mindenki, ám a megvalósítást a szakmai szervezetek gyorsnak, a tájékoztatást elégtelennek tartják. „A részleteket nem ismerjük, de minden olyan lépést üdvözlünk, amely a csalások visszaszorítását, és a piac tisztulását célozza” - nyilatkozta lapunknak Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok gi Szövetsége (Agrya) szerint az a komoly baj az ekaerrel jelenleg, hogy a tervezetek nem veszik figyelembe a megtermelt saját áru, saját járművel, saját telephelyre történő beszállítását, a zöldség-gyümölcs ágazat értékesítési sajáSzövetségének elnöke hozzátette: fontos lenne, hogy az új rendszernek csak reális mértékű adminisztrációs teherrel szabad együtt járnia, és úgy kell kialakítani azt, hogy ne a legális szereplőknek legyen több feladatuk, és ebből fakadóan újabb hátrányuk. Éder Tamás egyben jelezte: reméli, hogy a rendkívül rövid felkészülési idő miatt az első időkben az adóhatóság ellenőrei megfelelő toleranciát mutatnak a jóhiszemű, de még nem kellően felkészült szereplőkre. Hasonló toleranciát tartana célravezetőnek a Baromfi Terméktanács elnöke is. Csorbái Attila lapunknak elmondta: fontos lenne, hogy az elején ne büntessék az érintetteket minden hibáért, hanem megfelelő visszacsatolás legyen egy darabig. „Körülbelül két hónap alatt egy együttműkötosságait, vagy a kistermelők, őstermelők kisértékű értékesítéseit. Nincs tisztázva az első adóköteles termékértékesítés és a végfelhasználó fogalma, és a biztosítékadási kötelezettség komoly likviditási gondokat is okozhat termelőknél, írta azt MTI. dő hatóság és megfelelő tájékoztatás segítségével tökéletesíthető lenne a rendszer” - tette hozzá az elnök, a jogalkotó szándékával egyetért, és a csalások elleni küzdelmet fontosnak tartja. A probléma azonban így is jelentős lehet. „Valószínűleg nagyon nagy adminisztrációs terhet róna a rendszer bevezetése a vállalkozásokra, a karácsony előtti napokban ismertetett űj szisztémát ráadásul lehetetlen lenne január elsejétől bevezetni” - nyilatkozta lapunknak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára hozzátette: félő, hogy ebben az esetben megismétlődne az elektronikus pénztárgépek és a használatarányos útdíj bevezetésekor történt fiaskó. A főtitkár szerint átmeneti időre van szükség, annál is inkább, mert „két hónapot várhat még a rendszer bevezetése.” A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége kezdeményezésére, a teljes magyar logisztikai szakmát tömörítő Logisztikai Egyeztető Fórum javaslatot nyújtott be az NGM-nek, amelyben az elektronikus közúti árumozgásokat ellenőrző rendszer bevezetésének kéthónapos halasztását kérik. EKB: 68 milliárd forintos fejlesztési hitelkeret magyar projektekre szerződés Két hitelszerződést írtak alá a magyar állam és az Európai Beruházási Bank képviselői tegnap - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az összesen 67,4 milliárd forintos forrásból uniós beruházások önrészét fogja finanszírozni Magyarország. A két hitelszerződés vasúti beruházásokhoz és a Szegedi Lézerkutató Központ fejlesztéséhez járul hozzá. A Közlekedés Operatív Program keretében megvalósuló egyes vasúti nagyprojektek uniós támogatásához 65 milliárd forint költségvetési forrást kell biztosítania Magyar- országnak önrészként, ehhez nyújt az Európai Beruházási Bank 57 milliárd forint hitelt. Az összeget várhatóan 2017 végéig hívják le és 25 év alatt kell törleszteni. A Szegedi Lézerkutató Központ tervezéséhez, építéséhez és kutatási nagyberendezéseinek beszerzéséhez uniós támogatáshoz kapcsolódó hazai önrész 10,4 milliárd forint, ezt teljes mértékben fedezi az ElB-től kapott forrás. Ezt az összeget is várhatóan lehívják 2017 végéig. ■ A Richter sokat költ kutatásra, fejlesztésre topon A Richter Gedeon Nyrt. a magyarországi székhelyű vállalatok közül egyedüliként felkerült Európai Bizottság által összeállított EU Top 1000-es K+F listára - közölte a gyógyszeripari cég pénteken. Az Európai Bizottság december elején állította össze azoknak a gazdasági társaságoknak a rangsorát, amelyek az Európai Unióban a legtöbb pénzt költik kutatási és fejlesztési programokra. A Richter - 2013-ban mintegy 42 milliárd forintot, éves árbevételének a 12 százalékát költötte kutatás-fejlesztésre - a 166. helyen áll az összesített listán, a gyógyszer- ipari vállalatok rangsorában a 19. A lista élén három autóipari társaság áll, a közép-kelet európai régióból a Richteren kívül egyetlen cég sem került be az első kétszázba. ■ Tiltakoznak a Fiatal Gazdák is a FIATAL GAZDÁK MagyarorszáEzermilliárdos adósság az önkormányzati cégeknél HIÁNYA belügyminiszter szerint a települések vezetői vannak leginkább kitéve a korrupció veszélyének „Tévedtek, amikor abban bíztak, hogy az adósságkonszolidáció után sikerült megállítani az önkormányzatok eladósodását” - hangoztatta tegnap a belügyminiszter az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) az önkormányzatok ellenőrzésének tapasztalatairól, a jó gyakorlatokról szervezett rendezvényén. Pintér Sándor arra emlékeztetett, hogy 2078 önkormányzat adósságát vállalta át az állam a közelmúltban több lépcsőben, 1368 milliárd forint értékben. A tárcavezető kiemelte, hogy az adósságátvállalás után az önkormányzatok, ha magukat nem tudják, akkor eladósítják vállalataikat. A 100 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő vállalatoknál 620 milliárd forint, a 10-50 százalék közötti önkormányzati tulajdonú vállalatoknál pedig 382 milliárd forint adósság halmozódott fel, azaz 1002 milliárd forintos „kétes hiány” van az önkormányzati vállalatoknál. Pintér szerint az önkormányzatok állami támogatására 781 milliárd forintot szánt az állam, ebből működtetik a teljes önkormányzati rendszert. Úgy vélte, meg kell vizsgálni, képesek-e az ön- kormányzati vállalatok kigazdálkodni ezt az összeget, hogy ne megint az államnak kelljen helytállnia. Pintér Sándor: az állam már átvállalt 1368 milliárdos adósságot „Gyakran nem jelenik meg az önkormányzatok gondolkodásában az a felelősség, az a tudat, hogy a közt szolgálják, a köz pénzével kell gazdálkodniuk még akkor is, ha az államtól kapják” - mondta Pintér. Sok település a költségvetésük tervezésekor eleve túlköltekezik, abban bízva, hogy majd az állam kisegíti őket. A belügyminiszter arról is beszélt, hogy az önkormányzati vezetők, a polgármesterek, a képviselők vannak leginkább kitéve a korrupció kísértésének. „Az önkormányzati vezetők nehéz helyzetben vannak, amikor saját vállalataikkal tárgyalnak, mivel a vállalati szféra támogatást kijáró, lobbista rendszerré vált, a vállalatok többsége a segélyezésre szocializálódott” - mondta az ÁSZ elnöke. Domokos László azt tanácsolta az önkormányzati vezetőknek hogy saját belső ellenőrzési rendszerüket terjesz- szék ki vállalataikra is, érdemi, rendszeres kontrollt, beszámoltatást, belső ellenőrzést, valamint megfelelő felügyeletet és ellenőrzést tart szükségesnek. Az ÁSZ vezetője szerint nem lehet megfeledkezni a megfelelő önköltségszámításokról, a megalapozott árképzésről, a források ehhez igazított biztosításáról, mert csak így várható szabályszerű működés. ■
