Új Néplap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-21 / 271. szám

2014. NOVEMBER 21, PÉNTEK KÜLFÖLD 7 Kockára tett kétharmad választás Újabb négy évre betonozná be hatalmát a japán kormányfő Abe Sindzó japán miniszterelnök úgy menne, hogy maradna. Elemzők vitatják az előrehozott választások bejelentett okát Mecénások pénzelnék a legújabb Holdprogramot biznisz Egyre több hír lát nap­világot a Hold újbóli meghódí­tásáról. Az Egyesült Államok mellett Kína és Oroszország is gondolkodik újabb programo­kon, több cég pedig évek óta árul jó pénzért „telkeket”. Bár kevés tudományos jelentősé­ge van annak, hogy a Holdat valamikor benépesítsék, arról a tudósok nem tettek le, hogy kisebb kolóniát építsenek az égitesten. A furcsaságok tár­házát gyarapítja a nagy binisz reményében a legújabb brit ötlet. Á Hold-küldetés 1 nevű program azt célozza, hogy ro­botot küldenek a Holdra, amely egy leendő bázis kiépítéséhez gyűjtene adatokat. A kaland 600 millió euróba kerülne, a pénzt mecénások dobnák ösz- sze, akiknek a fényképét a ro­bot a Holdon elásná. Az adako­zók már 45 euróért a program részesei lehetnek. A péngyűjtó kampány a napokban indul, elsőként Londonban. ■ MW Nem fenyegetne a kitoloncolás veszélye rendelet Az Egyesült Álla­mokban élő 11 milliónyi ille­gális bevándorló közül akár 2,5-5 milliót is mentesíthet a kitoloncoltatás veszélyétől és ruházhat fel a törvényes munkavállalás lehetőségével Barack Obama amerikai elnök. Az egyoldalú lépés várható bejelentése tiltakozást váltott ki a republikánusok között, lohn Boehner, a képviselőház elnöke “Obama császárnak” titulálta az elnököt, a lépést pedig amnesztiának. Obama az amerikai elnökök közül a legtöbb illegális bevándorlót toloncoltatta ki. ■ MTI Barack Obama Csak a jelenlegi kétharma­dos parlamenti többséget teszi kockára a várhatóan biztos választási győzel­met arató Abe Sindzó japán kormányfő azzal, hogy a tervezettnél két évvel hama­rabb az urnákhoz szólítja a választópolgárokat. Az előrehozott voksolással újabb négy évre betonozná be ha­talmát, mielőtt csökkenne támogatottsága a tervezett népszerűtlen intézkedések miatt. Tar Gábor Ma oszlatja fel a japán parla­ment alsóházát Abe Sindzó kormányfő. A miniszterelnök még kedden jelentette be, hogy bő három hét múlva, december 14-én előrehozott választásokat tartanak. Az eredetileg két év múlva esedékes voksolás előre­hozását azzal indokolta a kor­mányfő, hogy „hallani akarja az emberek véleményét” arról, miként értékelik a gazdaság beindítását célzó, tavaly tavasz- szal megkezdett, a kormányfő neve után Abenomics-nak be­cézett gazdaságpolitikát, miu­tán annak folytatásához újabb választói támogatást kér. Emel­lett a jövő októberben esedékes áfa-emelés elhalasztására is felhatalmazást szeretne kapni. Az előrehozott választások bejelentésének időzítése nem volt véletlen, ugyanis azelőtt egy nappal derült ki, hogy a világ harmadik legnagyobb gazdasága 2012 után ismét re­cesszióba süllyedt, miután a második negyedévet követően a július és szeptember közötti időszakban is csökkent a gaz­daság teljesítménye. A tavaly valamelyest erőre kapó gazdaság befékeződését a fogyasztási adó mértékének 5-ről 8 százalékra történő ápri­lisi megemelése okozta, miután a lakosság az adóemelés miatt jelentősen visszafogta költeke­zéseit. A japán GDP alakulá­sában ugyanis a lakossági fo­gyasztásnak komoly súlya van, miután az a gazdaság mintegy 60 százalékát fedi le. Abe emi­att jelentette be, hogy ha hatal­JELENLEG ABE Sindzó pártja, ű liberális demokraták vezette ko­alíció kétharmados többséget élvez az alsóházban, amit elem­zők szerint elképzelhető, hogy elveszítő választások után, azonban győzelme várhatóan nem forog majd veszélyben. A megosztott ellenzéknek ugyanis mon marad, akkor elhalasztja az áfa-emelés eredetileg 2015 októberre tervezett második körét, amikor 10 százalékra nő­ne az adókulcs. Elemzők szerint a választá­sok előrehozásának nem az a valódi oka, amelyre Abe Sindzó hivatkozik. Az áfa-emelés elha­lasztásához például egyáltalán nem lenne szüksége a választók megkérdezésére, nem is beszél­ve arról, hogy az áfa kétkörös megemeléséről nem is saját kormánya, hanem még az előző kabinet döntött. Szakértők sze­rint sokkal inkább népszerűsé­gének csökkenése miatt döntött az idő előtti voksolás mellett a kormányfő, miután a 2012. de­cemberi választás megnyerése óta most novemberben süllyedt először 50 százalék alá a tetszési indexe. Ettől függetlenül szinte biztosra vehető, hogy a decem­ber közepi választásokat simán még mindig nem sikerült ren­dezni sorait a 2012 végi nagya­rányú vereség óta. A legnagyobb ellenzéki erő, a Japán Demokra­ta Párt népszerűsége az elmúlt választás óta nem lépte túl a 8 százalékot, míg a liberális de­mokraták támogatottsága min­dig meghaladta a 34 százalékot. megnyeri. Ez viszont már nem mondható el egy két év múlva, az eredeti menetrend szerint tartandó választással kapcso­latban, miután Abe számos nép­szerűtlen intézkedés (munka­erő-piaci reformok, az atomerő­művek újraindítása, illetve ka­tonai fejlesztések) bevezetését tervezi a következő időszakban. A kormányfő népszerűsége nemcsak amiatt esett vissza, mert az Abenomics eddig alap­vetően az exportáló cégeknek, illetve a tőzsdének kedvezett, amiből az átlagembereknek vajmi kevés előnyük szárma­zott, miután a bérük legfeljebb csak stagnált, hanem azért is, mert hasonlóan előző miniszter- elnökségéhez ismét pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatos bot­rány árnyékolta be kormánya teljesítményét. Mintegy egy hó­napja mondott le a szeptember­ben kinevezett új gazdasági mi­niszter, miután a gyanú szerint a politikusi tevékenységének fi­nanszírozását szolgáló támoga­tásokból személyes célú kiadá­sokat is fedezett. Emlékezetes, hogy Abe Sindzó előző minisz­terelnöksége 2007 szeptembe­rében is úgy ért véget, hogy egy év után lemondott posztjáról, miután különböző kormányta­gok pénzügyi visszaélései miatt jelentősen megcsappant a biza­lom kormánya iránt. HÍRSÁV Brit uniós dilemma: maradni vagy kilépni? NAGY-BRITANNIÁNAK TÁVOZ­NIA kell az Európai Unióból, ha nem sikerül egyezségre jutnia Brüsszellel az általa követelt EU-reformokról - mondta csütörtöki londoni sajtóértesülések szerint a brit kormány egyik magas rangú tagja. Oliver Letwin, aki miniszteri beosztásban a kormányzó Konzervatív Párt választási program­jának kidolgozásáért felel, kijelentette: korántsem látja garantáltnak, hogy David Cameron miniszterelnök el tudja érni a London által igé­nyelt EU-reformokat. ■ MTI Tüntettek a diákok Londonban több ezer diák vonult fel szerdán London központjá­ban a felsőoktatási tandíj, a hallgatókat terhelő adóssá­gok és az oktatásra fordított állami kiadások szűkítése el­len tiltakozva. A megmozdu­lás - amelyet a „tüntetőket fenyegető elfogadhatatlan kockázatokra” hivatkozva nem támogatott a brit orszá­gos diákszövetség - a késő esti órákban sérülésekkel já­ró összecsapásokba torkollt. Az ingyenes felsőoktatást követelő, eleinte jórészt bé­kés demonstráció résztvevői a parlament londoni épüle­téhez vonultak, ahol a tünte­tők több csoportja is áttörte a rendőrkordont, és behatolt az alsóház bejárata előtti le­zárt térre. ш MTI Nagyon sárga a kínai Sárga folyó A LEGNAGYOBB kínai folyók fele, a földalatti vizek 60 szá­zaléka szennyezett Kínában, ahol a probléma évek óta tar­tósan fennáll és a lakosság ivóvíz-ellátását is komolyan veszélyeztetheti a jövő­ben - derült ki a legújabb kormányzati felmérésből. Az ország általános kör­nyezeti adottságairól szóló éves jelentés szerint a tíz legnagyobb kínai folyó fele - így a Sárga folyó, az 1100 kilométeren át húzódó Huaj vagy az 1400 kilométert át­szelő Liao - szennyezett. A leghosszabb kínai folyó, a Jangce vize viszonylag jó mi­nőségű. ■ MTI Várhatóan csökken a kormánytöbbség Büntetik, ha nem perfekt lettből az orosz tanár Terroristának nevezte Moszkvát a litván államfő VÁLSÁG Angela Merkel nem szigetelné el Oroszországot - Szerbia jól megfontolja a választ büntetés Idén eddig 55 orosz­ajkú tanár bukott meg Lett­országban. Kiderült ugyanis róluk, hogy nem beszélik anyanyelvi szinten a lettet, s így elméletileg nem taníthat­nának általános iskolában. A sok százezer orosz lakta állam­ban gyakran vizsgáztatják a tanárokat, s aki nem megy át, 85 ezer forintnak megfelelő összegű büntetést fizet, majd részt kell vennie lett nyelv- tanfolyamon. A matematika- tanároknak kívülről kell fúj­niuk lettül a Pitagorasz-tételt. Lettországban közel száz orosz iskola működik, a törvény sze­rint a tantárgyak 60 százalé­kát lettül kell oktatni. ■ MW A Baltikum Moszkva szembeni félelmeit bizonyítja a litván ál­lamfő tegnapi nyilatkozata. Dalia Grybauskaite szerint Oroszor­szág terroristaállam, amely ellen az Európai Uniónak és a világ­nak a leghatározottabban fel kell lépnie. „Ukrajna ma nem csak sa­ját magáért harcol, hanem egész Európáért és a mi békénkért is. Ha a szomszédjára törő agresz- szív terrorista államot nem állít­juk meg, az agresszió túllépheti a határokat” - mondta az LRT tévétársaságnak az államfő. A litván sajtó szerint éppen a litván külügyminiszter sürgette a leg- vehemensebben a hétfői brüssze­li EU-tanácskozáson a Moszkva elleni szankciók kibővítését. A büntetőintézkedések hosz- szú ideje napirenden vannak, hírek szerint tegnap Brüsszel informálisan Belgrádot is fel­szólította, hogy csatlakozzon az Oroszország elleni blokkhoz, mert ha nem teszi, megnehezíti az uniós tagságról folytatott tár­gyalásokat. Belgrádból egyelőre nem érkezett reagálás. A választ nyilván alaposan megfontolják, hiszen Szerbia Oroszország egyik legnagyobb szövetségese. Az orosz elnököt, Vlagyimir Pu- tyint néhány napja nagy pom­pával fogadták és a legnagyobb szerb állami kitüntetést adták át neki. Alekszandr Lukase- vics, az orosz külügyminiszté­rium diplomatája viszont máris Dalia Grybauskaite élesen kirohant a putyini politika ellen üzent: „reméljük, hogy szerb barátaink mindent alaposan megfontolnak, mielőtt bármiről döntenének". A szankciós politika és általá­ban az orosz kapcsolatok kérdé­sében mindig kiemelten figyel­nek a német kancellár megnyi­latkozásaira. Angela Merkel a múlt hétvégén Ausztráliában a G20 találkozója után élesen ki­kelt Putyin ellen. Tegnap vala­mennyit visszavett a dél-lengyel­országi Krzyzowában, ahová egy ünnepi szentmisére látogatott el. Kijelentette: „csak Oroszország­gal együtt lehet fenntartani hosz- szú távon Európa biztonságát, ezért Moszkvával párbeszédet kell folytatni”. ■ MW

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom