Új Néplap, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-20 / 245. szám

2014. OKTÓBER 20., HÉTFŐ 7 BELFÖLD - KÜLFÖLD Munkát hozott a Pro Lecsó társadalmi felelősségvállalás Mintát ad a borsodi közösségi kert Folytatódik a bankok GVH elleni több milliárdos monstre pere Idén májusban kezdte el építeni egy maroknyi csa­pat a hejőkeresztúri vegy­szermentes gazdaságot. A település nemrég ünnepelte a Pro Lecsó elnevezésű zöld­ségtermelési program első szezonját. Bíró Bori „Vannak itt káposztafélék, gyö­kérzöldségek, tökfélék, ubor­kák, burgonya, paradicsom, paprika” - vezet körbe a helyi­ek által gondozott veteményes­ben Lengyelné Magyar ludit, a Pro Lecsó oktató-intézője. Ve­tésforgót alkalmazva ültetnek, és a májusban indult zöldség- termelő program segítségével négy hónap alatt termővé vált az addigi ugar, a szeméttel borí­tott talaj. A cél az volt, hogy egy kistelepülés összes nehézségét előnnyé kovácsolják; vagyis olyan, helyben végezhető tevé­kenységet nyújtsanak, amely­ben előképzettség és iskolai végzettség nélkül is bárki részt tud venni. A program egyszer­re biztosítja az oktatást és a ter­melést is. Lengyelné Magyar Judit eligazít Borsod megyében sok olyan, ezer fő alatti, hátrányos helyze­tű kistelepülés van, ahol nincs helyben végezhető munka és távol vannak a nagyobb telepü­lések is. „Fontos szempont volt, hogy a program hátrányos helyze­tűeknek segítsen. A zöldség egyik nagy előnye, hogy nem olyan, mint egy egyetemi dip­loma, amit csak hosszú évek alatt lehet megszerezni” - ma­gyarázza Kassai Melinda, a Pillangó Fejlesztések vezetője. A közösségi kertben olyan nö­vényeket ültetnek, amelyek rö­Bőséges volt a káposztatermés is. Hejőkeresztúron a zöldségtermelő programmal egyszerre tanítanak és biztosítanak munkát is mintát nyújt” - mondja. Vannak olyanok, akiket egé­szen az alapoktól tanítanak, és részt vesznek a munkában azok is, akik már korábban fog­lalkoztak növénytermesztéssel. Mivel Hejőkeresztúr is az el­szegényedett települések közé tartozik, sokaknak az elmúlt években megszűnt a munkája. Helybeni foglalkoztatás szinte csak a közmunka programban van, ami azonban a minden­napi megélhetéshez minimális bevételt jelent. „Ez a program ugródeszka le­het ahhoz, hogy itt újra közös­ség alakulhasson ki. Egy ilyen kertgazdálkodási program ugyanis arra is tökéletes, hogy beinduljon az együttműködés a helyiek és a környékbeliek kö­zött” - mondja Kassai Melinda. Az biztos, hogy a program nem egyik pillanatról a másik­ra válik fenntarthatóvá. A ter­melésből egyelőre csak kevés jövedelem származik. Márpe­dig a hosszú távú cél a munka­helyteremtés, hogy a program elóbb-utóbb biztos megélhetést jelentsen a résztvevőknek. Meg kell teremteni az értéke­sítés csatornáit: a szervezők szeretnék feléleszteni a helyi piacot, és gondolkodnak a köz­vetlen értékesítés különböző formáiban is. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó és a terme­■ A programban résztvevő­ket partnerként kezelik, mindenki tudja, hogy mit várnak tőle. lő között közvetlen kapcsolat, egyfajta érdekszövetség jön létre. A Pro Lecsó ötletgazdái szerint a vidéki térségek egyik fontos feladata lehet, hogy megpróbáljanak helyi szinten ehhez hasonló érdekszövetsé­geket kialakítani. Nyugat-Eu- rópában egyébként már igen Igény, lehetőség, önellátó települések a pro lecsó fenntartható orga­nikus mezőgazdálkodási, fog­lalkoztatási és környezetvédel­mi programot a Pillangó Fejlesz­tések dolgozta ki. Felismerték azt az igényt és lehetőséget, hogy vegyszermentes helyi gaz­dálkodás és további környezet- védelmi oktatás biztosításával kezelhetők olyan megoldásra váró helyi problémák, mint az egészséges élelmiszerellátás, a munkanélküliség, egy település önellátása és lakói környezet­tudatosságának emelése. A szintén Borsod megyei Hejősza- lonta 2011 októberében indítot­ta el a programot. jól működnek a közösség által támogatott mezőgazdálkodási mozgalmak. Kassai Melindáék szerint a program sok kistelepülésen le­het a megoldások egyike. „A kert beindításán és a módszertan átadásán túl a fel­adatunk az is, hogy megkeres­sük a fenntarthatóság útjait. Ez hosszú távú folyamat, de dolgo­zunk rajta. Szeretnénk, ha mi­nél többen jelentkeznének, és segíthetnénk máshol is beindí­tani a programot. Célunk, hogy a települések hálózatba tudja­nak kerülni egymással, hiszen az értékesítést és a továbbfej­lesztést is így lehet a legjobban végezni” - teszi hozzá. Kassai Melinda sokszor ta­lálkozik azzal a véleménnyel, hogy biztosan nem könnyű hátrányos helyzetű emberek­kel dolgozni. Ő úgy látja, ez nem így van. A résztvevőket partnerként kezelik, ezért pon­tosan tudják, hogy mit képvi­selnek, mit nyújtanak nekik és mit várnak el tőlük. A minden­napokban sokkal több a küzde­lem az adminisztrációval és a program fenntarthatóságának megteremtésével. A Pro Lecsó fontos célja, hogy megakadályozza az egyre nö­vekvő elvándorlást. Úgy tűnik, a projekt működik, hiszen már most vannak, akik jelezték, hogy szeretnének csatlakozni. vid idő alatt is megteremnek, és a résztvevők otthon, a hét­köznapokban fel tudják hasz­nálni, biztosítva a családjuk számára szükséges zöldség­mennyiséget. Az is a program célja, hogy vegyszermentesen, ökológiai módon termeljenek, törekedve az egészséges élet­módra. Amennyiben több évig termelnek így, megkaphatják a bio minősítést is. ■ Főleg azokon lehet segíte­ni, akik tenni akarnak sa­ját magukért, így a közös­ségért is. A Pro Lecsó a szinte telje­sen reményvesztett embereket segíti értelmes munkához. A program indulásakor tizen­hármán jelentkeztek, hogy szeretnének változtatni és ja­vítani az életkörülményeiken. Ők kaptak munkát a kertben. Magyarné Lengyel Judit azt vallja, hogy segíteni csak olyan embereken lehet, akikben meg­van az erő és a kitartás, hogy tegyenek önmagukért. „Amikor elkezdtük velük a közös munkát, sokaknak meg­tört, elfásult, szomorú volt az arca. Pár hónap után kivirá­goztak. Egészségesebbek, mo­solyognak. Ez hihetetlen érzés. Remélem, hogy a kert nem csu­pán a hejőkeresztúriaknak, de a környező településen élőknek folytatódik ma a Fővárosi Tör­vényszéken a 11 bank által, a kartellezés miatt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által ki­szabott több mint 9 milliárd forintos bírság miatt indított per. A felperes bankok a Gaz­dasági Versenyhivatal - mint alperes - közigazgatási hatá­rozatát támadják a perben - je­lenti az MTI. Az eljárás alá vont 12 bank 2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között egy­séges, komplex, folyamatos jog­sértést valósított meg. Ezt pedig úgy tették, hogy a hitelkiváltó hitelek nyújtásának korláto­zása révén - a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében - összehangolták a stratégiájukat. Üzleti titok­nak minősülő információkat is megosztottak. A megállapított jogsértés miatt összesen 9 mil­liárd 488 millió 200 ezer forint bírságot szabott ki a GVH. Eb­ből csak az OTP-t 3,9 milliárd, terheli ■ Kétszázan vették eddig igénybe a diplomás gyedet eddig csaknem kétszázan vet­ték igénybe a diplomás gyedet - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára az MTI-vel. Novák Katalin emlé­keztetett arra, hogy a havonta mintegy bruttó 70 ezer forintos juttatás a felsőfokú képzésben részt vevő fiatalok gyermekvál­lalásának ösztönzésére vezette be a kormány. Az anya, aki a szülést megelőzően felsőfokú képzés nappali tagozatán két aktív félévet meghaladó hall­gatói jogviszonnyal rendelke­zik, a gyermek egyéves koráig gyedre lesz jogosult, ezt köve­tően pedig gyest vehet igény­be. Az ellátásra munkaviszony hiányában azok is jogosultak, akik a hallgatói jogviszony szü­netelését vagy megszűnését kö­vető egy éven belül szülnek. A diplomás gyed idei évi januári bevezetése előtt a felsőoktatási hallgatók vagy pályakezdő dip­lomások csak fél évet számít­hattak be a hallgatói jogviszo­nyukból a gyedhez szükséges egyévi jogosultsági időbe. ■ Ferenc pápához küldte híveit Ratzinger Mihail Gorbacsov: ne építsetek falat! VÁLSÁG: Újabb epizód a szankcióháborúban - ezúttal Oroszországtól megosztottsággal zárult, de új korszakot indított el a szom­bat este végétért püspöki szinó- dus az olasz sajtó vatikáni meg­figyelői szerint. A tanácskozás éppen a két legvitatottabb kérdést, az elváltak és újrahá- zasodottak áldoztatását és az azonos neműek párkapcsolatát hagyta megválaszolatlanul. A La Repubblica kommen­tárja szerint az 1963-ban lezá­rult II. Vatikáni Zsinat óta nem zajlott ennyire éles vita az egy­házban mint az utóbbi kéthetes szinóduson. A napilap úgy érte­sült, a püspökök Ratzinger-cso- portja (a XVI. Benedekhez kö­zel állók) egyenesen a nyugal­mazott pápától kért hittani út­mutatást, amire a Vatikánban élő volt pápa azt üzente vissza, már nem ő az egyházfő, fordul­janak Ferenc pápához. A Corriere della Sera szerint a szinódus lezárta Ferenc pápa pápaságának eddigi látványos és a tömegek által éltetett idő­szakát, és egy kevésbé csillogó, drámaibb és szenvedéssel teli, de eredetibb szakaszt nyitott meg. A Libero oldalain Antonio Socci katolikus író megkérdője­lezte, hogy a szinódust a Ferenc pápa képviselte forradalmi nyi­tás nyerte meg. Elemzők szerint újdonság­nak számított, hogy tabutémá­val, a „szabálytalan családok­kal” is foglalkoztak. ■ A Szovjetunió utolsó elnöke azt kéri az ukrán kormánytól, hogy ne emeljenek falat a két ország közé. Mihail Gorbacsov a Rosszijszkaja Gazeta újság­nak azt mondta: Kijevnek in­kább azon kellene fáradoznia a határon húzódó fal építése helyett, hogy folytassa az ér­demi párbeszédet Moszkvával. Gorbacsov szerint a szankció­háború nem vezet semmire a Nyugat és Oroszország között, felhívta a figyelmet, hogy a Kreml kizárólag az amerikai és európai uniós intézkedések­re válaszol hasonlóakkal. A volt SZKP-főtitkár szavai­val ellentétben most Moszkva lépett. Szergej Dankvert orosz Mihail Gorbacsov az orosz és az ukrán nép közötti barátságot is félti főállatorvos bejelentette, hogy keddtől nem engedik be az or­szágba a másodlagos marha­hústermékeket, a nyesedéket és a csontlisztet az európai uniós tagállamokból, így Ma­gyarországról sem. Erről a mezőgazdasági minisztérium döntött. Az oroszok által hozott agrárembargó néhány hét alatt jelentős károkat hozott az uniós gazdáknak. A Der Spiegel magazin teg­napi számában közölte: a né­met hírszerző szolgálat biztos abban, hogy július 17-én az Amszterdam-Kuala Lumpur lé­gi járatot az oroszbarát szepara- tisták lőtték le. A tragédiában 298-an haltak meg. ■ WR

Next

/
Oldalképek
Tartalom