Új Néplap, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-04 / 232. szám

1004 EGYHÁZMEGY www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu V. évfolyam, 10. szám 2014. október Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK OKTÓBER ÜZENETE: „Fölséges és dicsőséges Isten, ragyogd be szívem sötétségét, és adj nekem igaz hitet, biztos reményt és tökéletes szeretetet, érzéket és értelmet, Uram, hogy megtegyem a te szent és igaz parancsodat Ámen.” (Assisi Szent Ferenc: Ima a kereszt előtt) Dolhai Lajos kinevezése Ferenc pápa új tagokat neve- bizottság tagjainak megbízatá- zett ki a Nemzetközi Teológiai sa öt évre szól. Egyházmegyénk Bizottságba. Dr. Dolhai Lajos, papjának, lapunk rendszeres az Egri Hittudományi Főisko- szerzőjének gratulálunk, és a la rektora is az újonnan ki- Jóisten áldását kérjük további nevezettek között szerepel. A szolgálatára! Katolikus Társadalmi Napok Miskolcon Középpontban a szeretet Először tavaly szerveztek Ma­gyarországon Katolikus Tár­sadalmi Napokat. A budapesti háromnapos program után idén vidéki helyszínt, Miskolcot jelölte ki a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a rendez­vénynek. Mottója: Társak va­gyunk... Szeptember 13-án több helyszínre várták az érdeklődő­ket. A „Társadalom és gazda­ság: kihívások, lehetőségek, jö­vőkép” című minikonferenciát a Fáy András Görögkatolikus Közgazdasági Szakközépiskolá­ban tartották. A rendezvényen Veres András püspök, Baritz Sarolta Laura szerzetesnővér, közgazdász és Tóth József, az ÉrMe Alapítvány elnöke idézte fel a KATTÁRS hazai indulásá­nak körülményeit. Orosz Ata­náz püspök köszöntőjében a ke­resztény társadalomszemlélet fontosságáról szólt. Palánki Fe­renc püspök úgy fogalmazott: a találkozó lényege, hogy a hit révén keresik az élet kérdései­re a válaszokat, s ezeket Jézus Krisztusban találják meg. Horkay Nándor, a Nemzet­stratégiai Kutatóintézet, Kuta­tási és Stratégia Koordinációs Igazgatóság igazgatója előadásá­ban kiemelte: fejlődési, növeke­dési kényszerben van az ország, több tényező miatt, a későbbi fenntartás pedig egy nyitott magyar közösséget kíván, mely értékrendi alapon működik. Baritz Sarolta Laura és Fóris Fe­renc vállalatirányítási szakértő az egyház mai társadalmi taní­tásáról szólt. Prof dr. Kocziszky György a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja „Periféria határán, az értékrendváltás esélyei” című előadásában úgy fogalmazott: a technológiai fejlődés mellett a fejekben is változásra van szükség, hogy szilárd alapokon nyugvó, valóban fenntartható fejlődésről beszélhessünk. Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője, a Napi Gazdaság fő- szerkesztője társadalmi, etikai kérdésekről szólva a pénzről alkotott kép változásait mutatta be, hogy az aranyfedezettel ren­delkező csereeszközből hogyan lett hitelpénz. Kiemelte: nagyon szerencsés, hogy számos köz- gazdasági iskola került egyházi kézbe, a konzervatív szemlélet így teret kaphat, mert érték­rend kell ehhez a munkához is, s az ügyleteket erkölcsileg is érdemes vizsgálni. Aczél Petra előadása zárta a konferenciát. A Corvinus Egyetem docense elmondta: a kommunikáció­ból gazdaságot csinált a világ. Bennünket minősít, ha min­dent csak haszonnal, haszonért teszünk, ha a szó nem beszéd, hanem befektetés, s világunk­ból nagyon hiányzik a kommu­nikáció adni vágyása. Vasárnap szentmisével in­dult a programok sora, melyet Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius mutatott be a minorita Nagyboldogasszony- templomban. Szentbeszédében elmondta: az egyháznak a nem­zetek fényének, a föld sójának kell lennie, s ebben a világban és ebben az időben kell külde­tésünket végrehajtani. Nem szabad félnünk attól, hogy a problémákról, a modern világ kihívásairól beszéljünk, mert Krisztus velünk van, ezért bá­torságot és reményt kell vin­nünk az emberekhez, s ki kell állnunk az igazságért. A szent­mise után tartották a rendez­vény ünnepélyes megnyitóját, melyen Veres András szombat- helyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Verdate Bizottságá­nak vezetője mondott köszön­tőt. Szent II. János Pál Pápa tanítását ajánlotta a program résztvevői figyelmébe, mellyel a szeretetet az emberi cselekvés középpontjába állította. Alakszainé Oláh Annamária, a Keresztény Értelmiségiek Szö­vetsége miskolci csoportjának elnöke üdvözlő szavai után Kri­za Ákos, Miskolc polgármestere szólt az egybegyűltekhez. A városvezető az egyházi szerep- vállalás jelentőségéről szólt, ki­emelte: megtiszteltetés a város számára, hogy a rendezvény helyszíne lehet Miskolc. Pál Ferenc atya a párkapcsolatról, a családról tartott előadásával zárult a templomi események sora. Az esős idő ellenére a kon­certeken, beszélgetéseken, elő­adásokon szép számmal vettek részt a Szent István téren. Szarvas István Bérczessy András A körmenet résztvevői Eger belvárosában Isten a legnagyobb vigaszt adja jutalmul Szervita-búcsú Egerben A Fájdalmas Anya kegyszob­rát az egri szerviták 1689- ben kapták bécsi rendtársa­iktól, két évvel azután,hogy a város felszabadult a török uralom alól. Mikor pedig a Fájdalmas Szűz közbenjárá­sára gyógyulások is történ­tek, zarándokolni kezdett ide a hívők sokasága. Minden esztendőben kiemelt esemény a Fájdalmas Anya bú­csú, melyre idén már 424. alka­lommal került sor. Lengyel Gyu­la plébános elmondta, hogy az ország különböző részeiből és a Kárpát-medencéből érkező za­rándokok száma évről-évre nő. A búcsúi program szeptem­ber 19-én, pénteken kezdődött: a házastársak a családok mi­séjén újíthatták meg házassági fogadalmukat. Szombaton dél­után a betegek és idősek misé­jét az újmisés Palotai Ádám, Miskolc-diósgyőri káplán, az esti szentmisét pedig a szintén újmisés Varga Lóránt, mátészal­kai káplán mondta, mely után a városrészben szentségi körme­netre került sor. A szeptember 21-ei, vasárnapi ünnepi szentmise főcelebránsa Bábel Balázs Kalocsa-kecske- méti érsek volt. Szentbeszédé­ben a Fájdalmas Anya tisztele­téről beszélt. Elmondta, hogy amikor Szűz Mária bemutatta az újszülött Jézust a jeruzsále- mi templomban, az agg Simeon megjövendölte „A te lelkedet is tőr járja át” (Lk 2,35). Krisztus szenvedésével és kereszthalá­lával mutatta meg az irántunk A szentmisét Bábel Balázs Kalocsa- kecskeméti érsek celebrálta való szeretetét. Szenvedését megkönnyítette, hogy anyja ré­szese volt fájdalmainak. Szent Bernát szavaival élve: „lélekben meghalt Krisztussal, hogy lélek­ben feltámadhasson Vele.” Mi magyarok a Szűzanyához fordulunk nagy bánatunkban, tőle kérünk segítséget. De hová is mehetnénk, ha fájdalmunk és bajunk van? Nem véletlen tehát az sem, hogy Szent István kirá­lyunk, aki szintén elveszítette fiát, Szűz Máriának ajánlotta fel az országot. A Bábel Balázs érsek hangsúlyozta: amikor azt mondjuk, Isten gondviselő atyánk, ez nem azt jelenti, hogy nem vár ránk megpróbálta­tás. Gondviselése abban segít, hogy legyen mindig lelkierőnk a szenvedés elviselésére. A re­mény bennünk él, hogy szen­vedésünkért Isten a legnagyobb vigaszt fogja adni jutalmul. A szentmise körmenettel zá­rult, amelynek keretében Bá­bel Balázs érsek megáldotta a Markhot Ferenc Kórház betegeit és az ott szolgáló egészségügyi dolgozókat. Нота János Szent Mihály-nap a bazilikában Az 1837-ben felszentelt Egri Bazi­lika védőszentjének, Szent Mi­hály arkangyalnak a búcsúját szeptember 28-án, vasárnap este tartották. A búcsúi szentmisét - melyen koncelebrált Temyák Csaba egri érsek - Varga Lajos váci segédpüspök mutatta be. Varga Lajos püspök szentbe­szédében elmondta: az ember életét végigkíséri, mindig vá­lasztani kell a jó és a rossz kö­zött, s mindig megvan a kísér­tés, hogy a rosszat válasszuk. Varga Lajos váci segédpüspök Szent Mihály arkangyal a hét főangyal egyike. Ő az Isten­hez hűséges angyalok vezére a rossz, a gonosz lelkek elleni harcban. Akaratereje hatalmas, mint ahogyan ő maga is. Isten iránti hűsége megífígathatat- lan. Krisztus és a Sátán között folyó örökös harc megtestesí­tője, Krisztus urunk ügyének diadalra juttatója. Szent Mihályt szokás a Római Katolikus Egy­ház védőszentjének is nevezni. Az első évezredfordulótól vált az egyház ősi oltalmazójává. Példája mutatja, a jó és a gonosz harcában, igyekeznünk kell mindig a jó ügyet szolgálni. A szentmise után a hagyo­mányoknak megfelelően kör­menetre került sor. , ■ ■ .. któber 5. és 19. között rendkívüli püspöki szi- nódus lesz Rómában. A püspöki szinódus a helyi egyhá­zakból küldött püspökök gyűlése, mely a pápa által meghatározott időben összejöveteleket tart, hogy a pápának a hit és erkölcs védel­mére és erősítésére tanácsaikkal segítséget nyújtsanak. АII. Vati­káni zsinat óta minden harmadik évben van „rendes”püspöki szi­nódus. Az utolsó 2012-ben volt. Rendkívüli szinódust eddig csak kétszer (1969,1985) tartottak. A rendes szinódussal szemben a rendkívülinek nevezett szinódus általában lényeges kérdésekben gyors és fontos döntéseket hoz. A mostani tanácskozás fő témája a család, amely válságban van, ugyanakkora társadalom és az egyház jövője szempontjából növekszik a szerepe. Ferenc pápa szándéka szerint ennek a sajátos szinódusnak célja éppen az, hogy minél gyorsabban és konkrétabban reagáljon a társa­dalom, és ezen belül is korunk családjának erkölcsi válságára. A Szentatya tavaly október. 8-án jelentette be ennek a szinódusnak az összehívását. A tanácskozás előkészítése­ként egy kérdőívet küldött ki a püspököknek, hogy a válaszok segítségével a helyi egyházak is tevékenyen részt vegyenek az összejövetel előkészítő munkájá­ban, amelynek az a célja, hogy az evangéliumot hirdesse a csa­láddal kapcsolatos jelenkori lel­kipásztori kihívások közepette. Mindnyájan tudjuk, hogy a család a társadalom és az Egyház legfontosabb alapsejtje. Nyilvánvaló, mint keresztény em­berek nem politikai - szociológiai - gazdasági szempontok alapján közelítünk a család témájához, mint a politikusok, hanem az egyházi tanítás oldaláról. Különösen is tanulságos és figye­lemreméltó számunkra а II. Va­tikáni zsinat (1962-1965) sajátos tanítása, amiről sajnálatos mó­don elég keveset beszélünk. Egyházunk legutolsó egyete­mes zsinata főleg azt hangsú­lyozta, hogy a keresztény-család külön kis - egyházat (ecclesiola) alkot a nagy Egyházon belül, s joggal nevezhetjük ősi kife­jezéssel „családegyháznak" (ecclesiadomestica). Kicsiben maga az Egyház jelenik mega keresztény családokban, hiszen a család a krisztusi életet élők közössége. A gyermekek vallásos nevelése által új tagokkal gya­rapodik az Egyház, hogy Isten népe megmaradjon a századok folyamán. A házastársak az ál­talános papságukból fakadó pró­fétai, papi és pásztori feladatra különleges megbízást és kegyelmi segítséget kapnak, és ennek teljesítése őket is megszenteli. Egyházunk legújabb katekizmu­sának találó megfogalmazása szerint a keresztény családok „az éltető és sugárzó hit tűzhelyei” (KEK 1656). A zsinat megfogalmazása szerint „a keresztény hitvestársak szentségi házasságukkal látható jelei és részesei is a titoknak: Krisztus és az Egyház egységé­nek és termékeny szeretetének; a házasság szakramentális erejével pedig kölcsönösen életszentségre segítik egymást a házaséletben, a gyermekek vállalásában és ne­velésében, és ezért életük állapo­ta és szerepük alapján saját aján­dékuk van az Isten országában. A házastársak egysége hozza lét­re a családot, és a családban szü­letnek a társadalom új polgárai, akiket a keresztségben a Szent­lélek kegyelme Isten gyermekévé tesz, hogy a századok folyamán fennmaradjon Isten népe. szülők legyenek ebben a családi egyházban gyer­mekeik első hithirdetői sza­vukkal és példájukkal, és ápolják mindegyikük sajátos hivatását, különös gonddal pedig a papi hivatást" (LG 11). Dolhai Lajos Szinódus a családról i 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom