Új Néplap, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-04 / 232. szám

^ряцннчн^^н KOZELET A hónap végén távozik az oslói nagyköveti posztról Jeszenszky Géza - közli több hírpor­tál. A volt külügyminiszter szerdán adta be felmondását. Állítólag azzal indokolta szándékát, hogy könyvet akar írni, de döntésében komoly szerepet játszhatott, hogy rendre magyarázkodni kénysze­rült a magyarországi civil szervezeteket támogató Norvég Alap elleni kormányzati támadások miatt. HÍRSÁV Rezsi: a tűzifa ára is heves vita tárgya az MSZP átverésnek tartja a tű- zifaár-csökkentést, és úgy ér­tékeli, a földművelésügyi tárca ezzel szállt be az önkormány­zati választás kampányba. Gő­gös Zoltán elnökhelyettes arra reagált, hogy a szakminiszter bejelentette: az állami erdő- gazdaságok 10 százalék ár- kedvezménnyel adják a tűzifát, mintegy 170 ezer köbmétert. Az MSZP-s agrárpolitikus sze­rint legalább 20 százalékkal kellett volna csökkenteni az árat, bár árcsökkenésről még akkor sem lehetne beszélni, mert a kormány januárban 20 százalékkal emelte meg a tűzi­fa árát. ■ MTI Gólyatáborok: vizsgálják a szexuális erőszakot három hét múlva lehetnek eredményei az országos átfo­gó vizsgálatnak, amelyet az oktatási jogok biztosa indított az egyetemi gólyatáborokban történt erőszakos cselekmé­nyek miatt, közölte Aáry-Ta- más Lajos. Várja a jelzéseket a PANASZ@OKTBIZTOS.HU címen. A HÖOK elnöke azon­nali hatállyal lemondásra szólított fel minden ELTE kari hallgatói tisztségviselőt, aki a bűntett idején hivatalban volt. A rektor már fegyelmiket is indított a fonyódligeti és jogász gólyatáborokban idén történtek miatt. ■ MTI ‘ Rendkívüli uniós csúcs kedden? AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG több biztosjelöltjét érte bírálat az e heti meghallgatásokon, ezért jövő keddre rendkívüli ta­nácskozást hívhatnak össze, elkerülendő a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök ve­zette testület létrehozásának kudarcát. A három EP-frak- ció nagykoalíciója az AFP szerint már az éghajlat- és energiapolitikai spanyol jelölt meghallgatásán szétrobbant: összeférhetetlenséggel vá­dolják olajipari érintettsége miatt, bár azt mondja, nincs ilyen érdekeltsége. ■ MTI Magyar szakiskola Erdélyben Kolozsvár Orbán Viktor magánlátogatáson Traian Basescunál is járt Magyar nyelvű szakiskolát adott át tegnap Orbán Vik­tor kormányfő Kolozsváron. Semjén Zsolt pedig Maros- vásárhelyen diákkollégiumot avatott. Éber Sándor „Üzenjük, a mai magyarok felfogása szerint a lehetetlen nem egy tény, hanem egy vé­lemény” - hangoztatta tegnap Orbán Viktor Kolozsváron. A kormányfő ünnepélyes ke­retek között avatta fel a helyi Református Kollégium szep­temberben indított szakokta­tásának otthont adó épületet. A miniszterelnök szerint az ezredforduló iskola- és egye­temalapításai után elérkezett az erdélyi magyar szakoktatási rendszer újjáélesztésének az ideje. Romániában a reformá­tus egyház tízévi jogi procedú­ra után szerezte vissza a román államtól az iskolaépületet, me­lyet a magyar állam segítségé­vel újított fel és rendezett be. Román állami finanszírozással szakácsokat, fodrászokat, egy harmadik osztályban pedig gáz- és vízvezeték-szerelőket, illetve elektronikai szakmun­kásokat képeznek majd Szász Domokos püspökről elnevezett intézményben. Az eredetileg két osztályra tervezett oktatást a túljelentkezés miatt újabb osztállyal kellett kibővíteni. A kormányfő szerint egy is­kola alapítása nem csupán az élni akarást jelzi, hanem azt is, hogy a közösségnek van elég ereje és tudása, hogy eredmé­nyes, sikeres, és magabiztos legyen. Kiemelte, a határon túl­ra irányuló összegek zömét ok­tatásra fordítják. A Kolozsvár magyar nyelvű helységnévtáb­láiról folyó kapcsán kijelentet­te, hogy „minden nemzetnek és népnek, amelyik itt élt, és itt él, amelyik munkájával és imád­ságával naggyá tette a várost, joga van ahhoz, hogy azon a néven szólítsa, amelyet a saját­jának érez”. Azt is hangoztatta, Orbán Viktor Kolozsváron. Közölte, az oktatást azért támogatják, mert egyetlen magyarról, sem mondanak le hogy „egyetlen magyarról sem mondunk le, és minden magya­rért kiállunk”. Kató Béla, az Erdélyi Refor­mátus Egyházkerület püspöke megköszönte a magyar kor­mány támogatását, az iskola nyitását azért is fontosnak tar­totta, mivel Romániában alig létezik magyar nyelvű szak­képzés. „aggasztó A demokrácia és sza­badság belső fenyegetettsége Kö- zép-Európában, a demokráciá­ban tapasztalható visszacsúszás és a korrupció ikerrákja" - han­goztatta Washingtonban az ame­rikai külügy európai és eurázsi- ai ügyekért felelős államtit­kár-helyettese. Victoria Nuland nem nevezett meg államokat, de többek szerint Magyarországot és Romániát kritizálta. Kijelen­tette: mégolyán országokban is, amelyek élvezik a NATO- és az EU-tagság előnyeit, találunk olyan vezetőket a térségben, akik úgy tűnik, elfelejtették azo­kat az értékeket, amelyen ezek az intézmények alapulnak. Nap Az iskolaavató előtt Orbán Viktort néhány tüntető várta, akik az Ökotárs és a Krétakör civilszervezetekkel (-színház­zal) vállaltak szolidaritást, sé­relmezve a vegzálást Magyar- országon. Kétnyelvű transzpa­renseik egyikén az „autonómi­át a civil társadaloippak” jelszó állt. A szervezők a testükkel eltakarták a feliratokat. Szerve­mint nap erőltetik az illiberális demokráciát, felkorbácsolják a nacionalizmust, korlátozzák a sajtószabadságot, démonizálják a civil társadalmat, védelmezik korrupt tisztségviselőiket az igazságszolgáltatástól, megkerü­lik a parlamentjüket. victor ponta román kormányfő szerint Nuland csak Magyaror­szágot bírálta. Traian Basescu államfő szerint viszont Romániát is kritizálták. szijjártó Péter külügyminisz­ter azt közölte, hogy a magyar emberek sokat tettek a szabad­ságukért, azért, hogy Európá­nak ezen a részén is diktatúra helyett demokrácia legyen. tek egy szélsőjobbos demonst­rációt, és egy Orbán melletti szimpátiatüntetést is, de ezek végül elmaradtak. A kormányfő meglátogatta a Kis-Szamos-parti válaszúti Kallós Zoltán szórványkollé­giumot, még csütörtök este a magyar állam által létrehozott -fenntartott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen vezetőivel tárgyalt (a magyar politikai szervezetek vezetőivel elmaradt a konzultáció). Péntek este Orbán Viktor fel­kereste Traian Basescu román államfőt Bukarestben. Hava­si Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője hangsúlyoz­ta, Orbán magánlátogatást tett a közeljövőben hivatalából tá­vozó román elnöknél. Marosvásárhely A magyar állam nem valamiféle kegyet gyakorol, hanem alapvető kül­detését teljesíti, amikor az erdélyi magyar felsőoktatást támogatja - ezt már Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta pénteken Maros- vásárhelyen, ahol felavatta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudo­mányegyetem 240 férőhelyes diákkollégiumát. Újabb éles bírálatok Washingtonból Elszámoltatási törvény: Ader döntését csak az alaptörvény vezérli devizahitelesek Áder János köztársasági elnököt a deviza­hiteleket érintő törvény aláírása során az az egyetlen szempont vezérli, hogy a jogszabály össz­hangban van-e az alaptörvény előírásával. Ezt írta az államfő pénteken, a Fidesz frakció- vezetőjének válaszlevelében. Rogán Antal frakcióvezető csü­törtökön közölte újságírókkal, képviselőcsoportja nevében levélben fordul az államfőhöz, kérve: ne engedjen a bankok nyomásgyakorlásának, és ír­ja alá az elszámolási törvényt. Áder a levelében - amelyet a Köztársasági Elnöki Hivatal az MTI-hez is eljuttatott - azt írta: „eleget téve az Alaptörvényben rám rótt jogoknak és kötele­zettségeknek, a devizahiteleket érintő törvény aláírásáról is a rendelkezésemre álló alkotmá­nyos határidőn belül, alapos vizsgálatot követően hozom meg a döntésemet”. Az államfő azt írta: következetesen ragaszko­dik ahhoz a megválasztásakor tett kijelentéshez, amely szerint „ha száz kifogástalan törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat alá fogom írni, ha pedig száz rosszat, hibásat, mind a százat vissza fogom küldeni”. Áder úgy fogalmazott: „tiszt­ségemből adódó felelősségem, hogy - ne befolyásolhassa”. Az államfő a mindenkori köztár­sasági elnök döntéseinek alkot­mányos integritását és annak tiszteletben tartását olyan közös érdeknek tekinti, amelynek biztosításában mindenkinek érdemes partnernek és szövet­ségesnek lennie. A T. Ház szeptember 24-én fogadta el az „elszámoltatási tör­vényt”. A július elején elfogadott első devizahiteles törvény után ez a második jogszabály, ame­lyet az Országgyűlés a Kúriá­nak a jogegységi határozatával kapcsolatban megszavazott. Szeptember 29-én érkezett meg a Köztárasági Elnöki Hivatalhoz a jogszabály, és az aláírására öt napja van a köztársasági elnök­nek, azaz a határidő október 4-én jár le. ■ MTI Különadót vetnek ki a donyecki taxisokra Falus népszerűbb, mégis visszalépett voks 2014 Baloldali főpolgármesteri esélyek Pesten - Fideszes fölény sarc a csak saját maga által elis­mert Donyecki Köztársaságban tegnap adókat vezettek be. Jövő évtől 13, illetve 20 százalékos sá­vú lesz a személyi jövedelem adó - jelentette be Alekszandr Tyi- mofejev adóügyi miniszter. A TASZSZ jelentése szerint a kormány arról is döntött, hogy két szakmában átalányadót is fizetni kell. így a taxisoknak havi 170 hrivnyát (3500 forin­tot) kell befizetniük a hatóság­nak, míg az iránytaxi (mikro­busz) sofőrjeitől 500 hrivnyát (10 ezer forintot) szednének be. Utóbbi intézkedést azon­nali hatállyal, október 3-tól életbe léptették. Igaz, a minisz­ter hangsúlyozta, hogy csak ideiglenesen lesz szükség az átalányadóból befolyó összegre, amíg a köztársaságban norma­lizálódik a gazdaság helyzete. Tyimofejev sajtókonferenciá­ján azzal igyekezett nyugtatni a polgárokat, hogy még mindig kevesebb adót kell majd fizetni­ük, mint Ukrajnában. A donyec­ki kormány például nem tart igényt az Ukrajnában bevezetett 1,5 százalékos hadiadóra. A bejelentéssel együtt megala­kították az adóügyi minisztériu­mot: harminc munkatárssal kez­dett dolgozni. A munkatársak kiválasztásánál nem volt feltétel a szakmai múlt, csupán az, hogy átmenjenek a nemzetbiztonsági átvilágításon. ■ Sz. Cs. Falus Ferencnek a támogatott­ságát két közvélemény-kutató, a Medián és az Ipsos is népsze­rűbbnek mérte Bokros Lajosé­nál, akinek a javára visszalépett a baloldal korábbi közös főpol­gármester-jelöltje. A Medián-fel- mérése alapján, még a visszalé­pés előtt a Fidesz jelöltjének, Tar­lós Istvánnak a támogatottsága 37 százalék volt, Falus 12, míg Bokros, a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) jelöltje 5 szá­zalékon állt. A Ipsos szerint Fa­lus bázisa 12-14 százalékos, Bok­rosé mintegy 5 százalékos volt. Bokrost a jobbikos Staudt Gábor is megelőzte 10 százalékkal. Korábban a Nézőpont Intézet azt hozta ki, hogy Tarlós 50 szá­Falus Ferenc. Nem volt elég ereje? zaléka mögött, Bokros 12 szá­zalékkal, míg Falus akkor még az MSZP, a DK és az Együtt-PM jelöltjeként 8 százalékkal állt. Az LMP jelöltje Csárdi Antal és jobbikos Staudt Gábor 3-3 száza­lékon volt. A pártokat tekintve a Fi- desz-KDNP támogatottsága 32 százalék volt, az Együtt-PM-é 10, az LMP-é 9, az MSZP-é és a DK-é 8-8, a Jobbiké 7 százalék. A Századvég szerint a választók 35 százaléka a Fideszre, 13 a Job­bikra, 10 az MSZP-re, 5 a DK-ra, 3-3 százalék pedig az LMP-re, il­letve az Együtt-PM-re szavazna. Bokros szerint az, hogy az adatokat Falus visszalépése után közölték, szándékos ékve­rést jelent a demokratikus erők szövetségébe. Ha korábban kide­rül, hogy Falus népszerűbb nála, akkor Bokros szerint Falusnak nem kellett volna visszalépnie. A Hír TV-nek a Medián ve­zetője, Hann Endre azt nyilat­kozta, a baloldal nem rendelt meg közvélemény-kutatás, ami visszaüthetett. A Népszabadság szerint nem a mérésekre, ha­nem a közhangulatra alapozták Falus visszaléptetését. Szigetvá­ri Viktor, az Együtt-PM társelnö­ke szerint csökkenteni kellett a jelöltek számát, mivel egyre na­gyobb veszély volt arra, hogy az ellenzéki megosztottság miatt a baloldali szavazók nem mennek el voksolni. ■ É. S. * i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom