Új Néplap, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-02 / 230. szám

2014. OKTÓBER 2., CSÜTÖRTÖK ABÁDSZALÓK Csődhelyzetből biztonságos pályára állt Abádszalók önkormányzat Hatmilliárdos fejlesztés valósult meg a városban az elmúlt évek során » О 4 FOLKLÓR ÉS KULINÁRIS FESZTI V Á LSOROZAT VÁROSNAP és CEFREFESZTIVÁL 2014. október 10. (péntek) Abádszalók, Abádi Benedek Művelődési Ház Programok: 17:00 - Nótaest Petróczki Csaba, Farkas Rozika, Koltay László közreműködésével 2014. október 11. (szombat) Abádszalók, Tisza-tó strand, szabadtéri színpad Programok: 9:00 - Megnyitó 9:00-12:00 - ALeadertérségekamatőrcsoportjainak bemutatkozása- fegyverneki civil csoport- tiszaigari bemutató- tiszaderzsi civil csoport bemutatkozása- tiszaszőlősi civil csoport műsora- tiszaszentimrei civil csoport- tomajmonostorai civil csoport bemutatója- abádszalóki civil csoport bemutatója 12:00 - Közös ebéd elfogyasztása (3.000 adag babgulyás) 12:30 - 3+2 együttes élő koncert 14:30 - Aradszky László 15:00 - Várkonyi András színpadi zenés műsora 16:00 - Zumba bemutató- Derűs Alkonyat Nyugdíjas Klub műsora 17:00 - Fenyő Miklós 18:00 - Korda György és Balázs Klári i9:3o - Piramis együttes élő nagykoncert 21:00 - Tűzijáték Műsorvezető: Vajtó László A nap folyamán ingyenes arc- és hennafestés, ugrálóvár, óriáscsúszda, tram bulin, cukorágyú és lovacskák várják a szórakozni vágyó kicsiket és nagyokat egyaránt. Cefre-, birsalmalekvár-, sajt-és kompótkészítés. Szeretettel várunk mindenkit! Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa DARÁNYI IGNÁC TERV Óriási utat járt be Abád­szalók az elmúlt évek so­rán. Az egykor csőd szélén álló település mára szépen fejlődő várossá vált. Munkatársunktól A 2010-ben megválasztott képviselő-testület az át­adás-átvételkor szembesült azzal a ténnyel, hogy Abád­szalók az ország egyik legela- dósodottabb önkormányzata. A város gyakorlatilag fize­tésképtelen helyzetben volt. A kötelező feladatok, illetőleg a kötelező közszolgáltatások ellátása kerülhetett volna veszélybe, ha a testület nem lép. Ezért a képviselő-testület végül 2011. december 14-én úgy döntött, hogy kezdemé­nyezi az adósságrendezési eljárás elindítását. Ennek kö­szönhető, hogy Abádszalók a csődhelyzetből mára fenn­tartható, biztonságos pályára került.- Mérföldkő volt ez a város történetében, hiszen az ezt kö­vető adósságkonszolidációval ma már valóban adósságok nélkül fejlődhet Abádszalók - hangsúlyozza Kovács Mihály polgármester. - Az elmúlt 4 esztendőben Abádszalók több mint 770 millió forint tarto­zástól szabadult meg. Jelenleg egyetlen fillérnyi hitelünk sincs, minden számlánkat kifizettük, minden kötele­zettségünket teljesítettük. Mindemellett Abádszalók va­gyona a beruházásoknak kö­szönhetően közel 6 milliárd forinttal gyarapodott. Ám, a nehéz pénzügyi helyzet miatt úgy döntöttünk, hogy a kép­viselők és a bizottsági tagok a munkájukért tiszteletdíjat ne vegyenek fel. Az elmúlt négy esztendőben nem fizettünk ki egyetlen fillér tiszteletdíjat sem a képviselőknek, sem pe­dig a bizottsági tagoknak. Abádszalókon a munka­helyteremtés feltételeinek javítását kiemelt feladatként fogalmaztuk meg. Részt vet­tünk a közmunkaprogra­mokban, s ezen a területen igyekeztünk értékteremtő feladatokat elvégezni: mező- gazdasági tevékenységben növénytermesztéssel és állat- tenyésztéssel foglalkoztunk. Járdaépítést valósítottunk meg több kilométeren. Ingat­lant, eszközöket, járműveket vásároltunk, útfelújításokat végeztünk, illegális hulla­déklerakókat számoltunk fel. Az országban egyedülállóan turisztikai mintaprojektet va­lósítottunk meg. Az elmúlt négy esztendő egyik legfontosabb fejlesztése 2013 nyarán indult. Az Abád- szalókot és Kunhegyest érin­tő szennyvízberuházás tör­ténelmi jelentőségűnek szá­mít. Korszerű és megfelelő kapacitású szennyvíztisztító telep létesült, mely az árví­zi eseményektől függetlenül biztonságosan működtethető. A fejlesztéssel a csatornahá­lózat lefedettsége Abádsza­lókon 91 százalékra növeke­dett. Számos út és járda meg­újult, illetve megtörtént végre az Abádszalók-Kunhegyes közötti útszakasz felújítása. Ezen útszakasz rendbetétele turisztikai szempontból és a régió gazdasági fejlődése szempontjából egyaránt ki­emelt fontosságú, hiszen a Tisza-tó megközelítését nagy­ban megkönnyíti. A szociá­lis főzőkonyha fejlesztése 54 millió forintból valósult meg, a családsegítő és gyermek- jóléti szolgálat új épületbe költözhetett. A projekt ered­ményeként végre sikerült Abádszalókon a szolgálat fel­adatait méltó helyen, XXI. századi körülmények között ellátni. Jelenleg is zajlik a kamerás megfigyelőrendszer kiépítése. Önkormányzati támogatással lehetővé vált, hogy heti rendszerességgel a vérvétel megtörténjék. A szo­ciális területet is folyamatos jogszabályi változás, átala­kulás jellemezte. Abádszalók önkormányzata Tomajmonos- torával közösen intézmény- fenntartó társulás keretében tartja fenn az Abádszalóki Remény Gondozási Központ megnevezésű szociális és gyermekjóléti szolgáltatáso­kat nyújtó intézményét. Szervezési területen a leg­fontosabb változás, hogy az AVÜSZ Kft. csődje, illetve felszámolási eljárása miatt a képviselő-testület a felada­tot a Tisza-tó Strand Non­profit Kft.-hez delegálta. Ez a vállalkozás biztosította a turisztikai feladatok és a közművelődési feladatok ellá­tását. A turisztikai feladatok megvalósításához az idegen- forgalmi adóbevételeket és a hozzá kapcsolódó állami támogatásokat teljes egészé­ben átadta az önkormányzat. A szállóvendégek számára ingyenessé tették az Abád­szalóki Nyár programjait, az abádszalókiak számára in­gyenes a szabad vízi strand. A Tisza-tó Strand Nonprofit Kft. feladata lett a művelődési ház és faluház működésének a biztosítása is. A további fejlődés érdeké­ben Komplex turizmusfej­lesztés Abádszalókon, a Ti­sza-tó élményközpontjában címmel turisztikai pályázatot nyújtott be a város. A strand alapinfrastruktúrájának fej­lesztésén túl új szolgáltatá­sok bevezetését tervezik. A projekt során a strand fogadó- épületének rekonstrukcióját, új vizesblokkok, kerékpár- és babakocsi-tároló építését, mentett és mentetten oldali sétányok kialakítását pihe­nőszigetekkel, ivókutakkal, rekreációs parkokkal, játszó­terekkel valósítanák meg. A pihenőszigeteknél informáci­ós táblák elhelyezését, a főbe­járatnál aquastript informá­ciós táblarendszer kiépítését tervezik. A területen szolgál­tatókkal összefogva új elem­ként gyermekcsúszdarend- szert is kialakítónak majd. Több mint egyesztendős előkészítő munka után Abád­szalók tulajdonába került a Füzes Camping és Strand­fürdő. Visszaszerzésével óri­ási lehetőségek nyílnak meg Abádszalók előtt a turizmus fejlesztése területén. Elindult a Tisza-tavi templomok útján című projekt, melynek kö­szönhetően megújul az abád­szalóki „Belsőfalusi” reformá­tus templom és a pusztatoma- ji kápolna.- A jövőben rendkívüli je­lentőségű, hogy a turizmus területére minél több európai uniós forrás jusson. Sajnos a most lezárult európai uniós ciklus forráslehetőségeit a turizmus területén Abádsza- lóknak nem sikerült igazán eredményesen kihasználni, ezáltal hátrányba kerültünk. A turisztikai fejlesztésekre vonatkozó rendkívül nagy forrásigényű elképzeléseket elkészítettük, azokat a terve­zési fejlesztéspolitikáért fe­lelős szervekhez eljutattuk, akik a programozási anya­gaikban ezeket szerepeltetik - tette hozzá a polgármester. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján készült. A felmerülő költségeket a megrendelő viseli. A kerékpáros turizmus népszerűsítéséhez az abádszalókiak is csatlakoztak a Tisza-tó napja alkalmából Fazekas Sándor földművelési minisztert (jobbra) számos rendezvényen fogadta az elmúlt évek során Kovács Mihály polgármester Abádszalók régmúltja A KÁRPÁT-MEDENCÉBE érkező magyar honfoglalók már a kez­deti időszakban tartósan meg­telepedtek a mai Abádszalók területén is. AzAba nemzetség ősi birtokának részét képező Abád már Szent István alatt bizonyosan a létező települések sorába tartozott. Tiszaabádot 1138-ban Obad néven említik először. Szalók is létezett már 1248-ban, 1332-ben volt temp­loma is, mely a mai falutól dél­re levő kőkereszt helyén állott. Mindkét község 1876-ban nagyközségi státust kapott. Ti- szaabád és Tiszaszalók 1850- től több alkalommal egyesült és vált szét. A két településrész végleges egyesülésére, közaka­ratra 1896-ban került sor Abád-Szalók néven. A Tisza-tó létrehozása, a kiskörei vízlép­cső megépítése jelentősen meg­változtatta a település életét, lehetőségeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom