Új Néplap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-27 / 226. szám
6 GAZDASAG 2014. SZEPTEMBER 27., SZOMBAT A BUX index alakulása (pont) 17900 17800 17 700 17600 17 500 --------2014. szeptember 26. VG-GRAFIKA FORRÁS: BÉT Nyertesek Részvény Utolsó ár Változás Millió (Ft) _ Ft RABA 1194 . _ 1,02 7 SYNERGON 151 0,67 0 APPENINN 190 0 2 CIGPANN0NIA 233 0 110 Vesztesek Részvény Utolsó ár Változás Millió (Ft) _(%)__ Ft RICHTER 3906-2,64 1238 FHB 718-2,18 45 BTEL 406-1,69 8 MÓL 12000-1,19 800 MTELEKOM 353-1,12 542 PANNERGY 346-0,86 17 BET-áruszekció (forint/tonna, 2014. szeptember 26.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2014. dec. 49 800 Takarmánybúza 2014. dec. 40000 Takarmánykukorica 2014. nov. 35500 Takarmányárpa 2014. dec. 40200 Olajnapraforgó 2014. okL 83 000 Repce 2014. nov. 91700 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2014. szeptember 26.) f €/Ft 312,10 0,94 Ft $/Ft 245,78 1,44 Ft CHF/Ft 258,41 1,30 Ft €/$ 1,2696-0,0029 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2014. szeptember 26.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 302,65 321,37 CIB Bank 299,40 324,36 Citibank 298,89 323,97 Erste Bank 303,19 320,65 FHB Bank 302,81 320,89 K&H Bank 302,31 319,73 MKB Bank 302,09 321,41 OTP Bank 302,64 320,08 Raiffeisen Bank 308,85 315,09 Beépülnek a szponzorok márka Ruhákat és kocsikat reklámoznak leginkább a műsorokban о и о 2727 MEGJELENŐ MÁRKÁK SZÁMA 649 A LEGGYAKRABBAN MEGJELENŐ TERMÉK SYMBOL BUDAPEST 79 ADIDAS 161 A LEGGYAKRABBAN MEGJELENŐ TERMÉKSZEKTOR KÖZLEKEDÉS 655 ÖLTÖZKÖDÉS 161 Termékmegjelenítés (20141. negyedévében) TERMÉKMEGJELENÍTÉSEK SZÁMA VG-GRAFIKA FORRÁS: NMHH Az RTL Klub egy negyedév alatt több mint 2700 alkalommal élt a termékmegjelenítés eszközével Egyre nehezebben tudják elkerülni a reklámokat a nézők. Az RTL Klub és a TV2 közel azonos intenzitással alkalmazza a termékmegjelenítést. Vég Márton „A műsorszám termékmegjelenítést tartalmaz” - ezt a figyelemfelhívást összesen 5463-szor láthatták 2014. első negyedévében az RTL Klub és a TV2 nézői az NMHH vizsgálata szerint. A médiahatóság tanulmányából kiderült: a két nagy kereskedelmi televízió ezúttal közel azonos intenzitással alkalmazta a viszonylag új hirdetési formát. A karácsony utáni időszak azonban majdnem 25 százalékos csökkenést eredményezett ezen a piacon a 2013. negyedik negyedévben mért adatokhoz képest, az egy évvel korábbi szinthez képest viszont némi növekedés tapasztalható. Míg most az RTL Klub és a TV2 is mintegy 2700 termékmegjelenítést alkalmazott a műsoraiban, addig 2013 első három hónapjában az utóbbi televízió még közel hétszázzal kevesebb ilyen típusú hirdetésnél tartott. A két vizsgált csatornán az első negyedévben 1033 különböző márka jelent meg. Az RTL Klub műsoraiban 531 márka megjelenését regisztrálták, míg a TV2-n 649 brand képviseltette magát. Termékelhelyezés szempontjából az előbbinél a Symbol, a Klimin Multi és a Szallas.hu, utóbbinál pedig az Adidas, a Nike és a Dell bizonyult a legnagyobb reklámozónak. A TV2 műsoraiban kétszer annyi ruhamárkát fedezett fel az NMHH, mint az RTL Klub adásaiban, ahol a legtöbbször a közlekedés szektor képviselőivel találkozhattunk. Az autómárkák megjelenése 3,5 szerese volt a konkurens médiaszolgáltatóhoz képest. A két csatornán összesen 209 megjelenéssel az Adidas volt a legaktívabb hirdető. A médiahatóság tanulmánya szerint a A KÁBÍTÓSZER-FOGYASZTÁS helytelen megjelenítése és bemutatása, illetve téves korhatár-besorolás miatt mintegy 39 millió forintos bírságot rótt ki a Médiatanács az RTL Klubra az Éjjel-nappal Budapest című sorozatával össze- függésben - közölte tegnap az NMHH. A médiatörvény pedig változik: ezentúl kortermékmegjelenítés új területet nyitott az értékesítők előtt, hiszen ezzel „felülírhatóvá” vált a nézők reklámkerülő magatartása, továbbá nagyobb nézettséget és magasabb elérést garantált a hirdetőknek. „A médiaszolgáltatók nem csak a már meglévő platformjaikba igyekeztek beépíteni az új reklámozási technikát, hanem külön erre a célra új műsortípusokat hoztak létre” - fogalmaz az NMHH. Véleményünk szerint nincs olyan saját készítésű műsorszám, amely alkalmatlan lenne a reklámozásnak erre a formájára. Hatalmas bevételeik még nem származnak a televízióknak a termékmegjelenítésből. „A nem szpot jellegű bevételek összege a mányrendelet rögzíti, egyes médiaszolgáltatók miként érvényesíthetik a kínált tartalom után a programdíjat. E rendelet megjelenéséig nem kérhető programdíj. Kurucz Éva kormányszóvivő ezt úgy magyarázta: januártól sem kérhet pénzt az RTL Klub és a TV2 a tartalomterjesztésért a kábeltévé-szolgáltatóktól. 2012-es 25 százalékos növekedés után 2013-ban jelentősen, 39 százalékkal visszaesett, 3,7 milbárd forintról 2,2 milbárd forintra, ez részben a módszertanban bekövetkezett változásnak köszönhető, a szponzor finanszírozott műsorok ugyanis idén nem tartalmazza a produkciós költségeket” - derül ki az Ernst & Young és a Magyar Elektronikus Műsor- szolgáltatók Egyesületének közös éves jelentéséből. A teljes televíziós reklámtorta pedig tavaly 45,6 milliárd forintra zsugorodott. A felmérésből az is kiderült, hogy a reklámbevételek mintegy kétharmadát a földi sugárzású televíziók szpot bevételei (hagyományos reklámbevételek), harminc százalékát pedig az egyéb televíziók szpot bevételei adták. Korábban sok olyan műsort vagy filmet lehetett látni, amelyben a főhős pontosan beazonosítható típusú autóval száguldozik. „A műsorszámokban egyre ritkábban jelentek meg olyan termékek, amelyek pusztán a háttérben meghúzódva, minden dramaturgiai jelentőség vagy szóbeli említés nélkül kerültek közzétételre. Ezzel szemben a médiaszolgáltatók egyre inkább az aktív megjelenítésre törekedtek” - írta az NMHH. Programdíj helyett bírság JÓ TANÁCS Másik könyvet akartam, de nem adtak IRREÁLIS CSEREIGÉNY Olvasónk ki akart cserélni egy könyvet, mert rájött, hogy már megvan neki. A blokk azonban nem volt meg. így az eladó nem cserélte ki a terméket. A bizonylatot valóban minden csere esetére meg kell őrizni, mert az nem más, mint az adásvételi szerződés, amely a vásárláskor köttetett. A fogyasztó ezzel a dokumentummal tudja igazolni, hogy az adott terméket abban az üzletben, abban az időpontban vásárolta, amely a blokkon áll. Enélkül tehát az eladónak joga van megtagadni a cserét, hiába fogadkozik a hölgy, hogy a könyvet abban az üzletben vette. de még ha a bizonylat meg is lett volna, a könyvet a kereskedőnek akkor sem lett volna kötelessége kicserélni. Az ugyanis nem elfogadható indok, hogy már megvan, csak ezt a hölgy későn vette észre. Abban az esetben jogosult a vásárló a cserére, ha a termék hibás. Ilyenkor a kereskedőnek adnia kell helyette egy jót (mivel könyv esetében a javítás nem jöhet szóba). Ha pedig az üzletnek vagy a hozzá tartozó nagykereskedés raktárának nincs már ugyanaz a könyv, akkor vissza kell adnia a pénzt, vagy ha a fogyasztó ebbe beleegyezik, ugyanabban az árban (esetleg némi ráfizetéssel) választhat helyette másikat. ne nagyon számítsunk rá, hogy találunk üzletet, ahol bármit blokk nélkül is kicserélnek. Nekik is meg kell őrizniük a bizonylatok másolatát, hogy el tudjanak számolni az adóhatóságnak. a blokkot jótállásos terméknél is meg kell tartani. A két év szavatossági jog ugyansi már csak a bizonylat felmutatásával érvényesíthető. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Jóval drágábbak a rögzített kamatozású lakáshitelek pénzügyek A kiszámítható terhekre vágyó ügyfelekre is egyre inkább figyelnek a szolgáltatók Az egyoldalú kamatemeléseket tisztességtelenné nyilvánították nemrég, a bankok azonban, úgy tűnik, jóval olcsóbban adják a hiteleket az adósoknak, ha azok lehetővé teszik, hogy a piaci körülményekhez igazodva gyakrabban változzék a kamat. A Bankráció portál adatai szerint húszéves lakáshitelt változó (maximum egyéves) kamatperiódussal akár már 4,36 százalékos THM mellett lehet találni, miközben a három éves, vagy annál hosszabb kamatperiódusoknál a THM-ek 6,64 százaléknál indulnak. A rövidebb kamatperiódusú jelzáloghiteleknél a kamatot a bankoknak 2012 áprilisától valamilyen referenciarátához kell igazítani, ez jellemzően a budapesti bankközi kamatláb (bubor) szokott lenni. Ennek a mértéke 2012 januárjától gyakorlatilag folyamatosan csökken, jelenleg a hathónapos bubor már csak 2,15, az egyéves 2,2 százalékos. A hároméves, vagy annál hosz- szabb kamatperiódusú hiteleknél a bankoknak elvileg nem lenne muszáj referenciát megadniuk, anélkül is fixálhatják a kamatot. A hitelintézetek egy része viszont óvatosnak tűnik, és transzparensen áraz, a hasonló futamidejű állampapírhozamokat adja meg referenciaként. Ezeknek a hozama viszont magasabb a bubomál, a hároméves államkötvényé jelenleg 3, az ötévesé 3,5, a tízévesé 4,5 százalék körül van. Mivel a felárak jellemzően a hosszabb kamatperiódusoknál is Ugyanolyanok, mint a rövidebbeknél, könnyen kiszámítható, hogy ha valaki tíz évre be szeretné biztolakáshitelek átlagos költségmutatója (százalék) 2013. jan.-2014. júl. VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB sítani a kamatát, akár 2-2,5 százalékponttal magasabb kamatot kell most fizetnie, mintha vállalná az évenkénti kamat- és törlesz- tőrészlet-módosítást. Ez egy tízmillió forintos lakáshitelnél évente 200-250 ezer forintos extra kamatterhet jelent. Nem meglepő, hogy miközben a változó kamatozású kölcsönök THM-je jellemzően már a 6 százalékot sem éri el, a fix kamatozásúaké többnyire 7-8 százalék között van, de 9-10 százalék közötti költségmutatókat is lehet találni a piacon. Az államilag támogatott hiteleknél más a helyzet. Az állampapírhozamok folyamatos csökkenése miatt azok kamata szeptember eleje óta 6 százalékos akár egy-, akár ötéves kamatperiódussal veszik fel az ügyfelek. Annak sincs már előnye ezen a téren, aki új lakásra veszi fel a kölcsönt, és három vagy több gyereket nevel. Ilyen körülmények között természetesen megéri a hosszabb kamatperiódust választani. A piaci kamatozású hiteleknél viszont dilemmázhat az ügyfél, mit tegyen, ami ugyanis most olcsónak tűnik, hosszabb távon drága is lehet, ha a kamatszint emelkedni kezd. A Bankráció számításai szerint például most valóban az egyéves kamatperiódusú hitelek a legolcsóbbak, ha viszont az alapkamat legalább 2 százalék- pontot emelkedne, már a húszéves kamatperiódusú kölcsön lenne a legkedvezőbb. A jegybanki adatok szerint eddig jobban kedvelték az ügyfelek a rövidebb kamatperiódust. Az idén júbusig megkötött lakáshitel-szerződések értéke megközelítette a 125 milliárd forintot, ebből csaknem 60 milbárd forint volt a változó kamatozású hitel. Az egy és öt év közötti kamatperiódusú hitelek volumene 43 milbárd, az ennél hosszabb kamatfixálásúaké ahg 22 milbárd forint volt. A jegybanki adatokból azonban az is kiderül, hogy az a kevés ügyfél, aki nagyon hosszú távra fixálta a kamatát, általában igen előnyös szerződést kötött. Ennek az okát az adósminősítésekben is lehet keresni. ■ H. B. i >
