Új Néplap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-26 / 225. szám
2014. SZEPTEMBER 26., PÉNTEK KOZELET Lemond az amerikai igazságügy-miniszter lemond az amerikai igazságügy-miniszter, Eric Holder távozásának okát nem közölték. Az első afro-amerikai igazságügy-miniszter, egyben amerikai kormány leg- liberálisabbnak tartott tagja hivatalában marad mindaddig, amíg utódját kinevezik, és megerősítik. Holder közel hat évig volt ezen a poszton, ezzel a negyedik leghosz- szabb ideig szolgáló igazságügy-miniszter. ■ MTI Skócia: Cameron elnézést kér a királynőtől hivatalosan elnézést kér II. Erzsébet királynőtől a brit miniszterelnök. David Cameron New Yorkban egy kiszivárgott beszélgetésen közölte, hogy az uralkodó „szinte dorombolt örömében”, amikor a skót népszavazás után az uniópártiak győzelmének hírével felhívta. A szigetország szokásjoga szerint az uralkodó nem nyilvánul meg belpolitikai kérdésekben és az is szokás, hogy a királynő és mindenkori miniszterelnöke beszélgetéseinek részleteit egyik fél sem tárja a nyilvánosság elé. « MTI A franciák nem rettentek el FRANCIAORSZÁG Újabb légi- csapásokat hajtott végre az Iszlám Állam (IS) dzsi- hadista szervezet ellen Irakban. A támadásokat azt követően hajtották végre, hogy az IS algériai ága túszul ejtett, majd lefejezett egy francia túravezetőt. Az 55 éves Hervé Gour- del emlékére országszerte félárbócra eresztették a zászlókat. Az elnöki hivatal azt is jelezte, hogy a terrorveszély miatt Franciaország megerősíti a megelőző biztonsági intézkedéseket a közterületeken és a közlekedésben, valamint fokozza a mérsékelt szíriai ellenzék támogatását. ■ MTI Megspóroltak 2,5 milliárdot nvi A parlamenti 7,5, az EP-választás 3,8 milliárdba került, októberre 7 milliárd a terv Az idei előző két választás az előzetes tervekhez képest végül közel 2,5 milliárd forinttal került kevesebbe - derül ki az Nemzeti Választási Iroda lapunknak elküldött adataiból. Éber Sándor „Az országgyűlési képviselők 2014. évi választására mind- összesen 7,556 milliárd forintot fordítottunk, mely az eredetileg tervezetthez képest 1,366 mil- liárddal alacsonyabb összeg” - közölte lapunkkal a Nemzeti Választási Iroda (NVI). Az Európai Parlament tagjainak idei választása mindösszesen 3,886 milliárdba került, ami az előzetesen tervezettekhez képest 1,086 milliárddal alacsonyabb összeg. így a két tavaszi választás végül 2,452 milliárd forinttal került kevesebbe az előzetesen tervezettnél. Az ön- kormányzati választásokra 7 milliárd forintot terveznek. Az NVI tájékoztatása szerint az 2014-es választások eredeti terve 20,31 milliárd forint. Még a 2013-as büdzsében 2,3 milliárd, míg az ideiben 10 milliárd került jóváhagyásra. Évközben egy kormányrendelettel előbb 0,4 milliárdot, majd további 7 milliárdot biztosítottak a feladatok lebonyolítására. Az NVI hangsúlyozta, hogy az eredeti költségtervezésbe csak az országgyűlési és az európai parlamenti választás büdzséjét építették be. A választások közötti költségekben például különbség lehet, hogy az országgyűlési képviselőválasztás tartalmazta a levélszavatokkal vagy a külképviseleti szavazatokkal kapcsolatos kiadásokat, az október 12-i választás során ilyen kiadások nem merülnek fel, viszont gondoskodni kell a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának fedezetéről. Az április 6-i országgyűlési választásoknál a tényleges költség tartalmazza a választási rendszerek informatikai hátterének kiépítési költségét is. A helyi szintű kiadások (helyi, országos egyéni és területi választási irodák), amelyek nagyrészt a normatívákból tevődtek össze, végül 2,327 milliárd forintot tettek ki. A május 25-i EP-választáson ez az összeg 2,166 milliárd forint volt. A külképviseleteken történő szavazás biztosítása áprilisban 120,02 millió forint volt, míg ez a költség májusban 63,72 millió forint volt. A külképviseleti szavazásokra többet terveztek mindkét esetben, végül 153, illetve 144 millióval került kevesebbe ez a voksolás. A parlamenti választáson a központi kiadásokra (a központi nyomtatványokra, szavazólapok, szavazási kellékek előállítására, az informatikai eszközök beszerzésére és az informatikai rendszerek fejlesztésére, a postaköltségekre, továbbá a határon túliak levélszavazataira) végül 5,109 milliárd forintot költött az NVI. Az informatikai költség 3,209 milliárdra rúgott, ez magában foglalja az eszközbeszerzéseket, az informatikai rendszer- fejlesztést, az informatikai szolgáltatásokat, továbbá a minőségbiztosítás-projektmenedzsment kiadásait is. A szükséges központi előállítású nyomtatványok, szavazási kellékek mindösszesen 891,42 millióba kerültek. A május 25-i EP-voksoláson a központi (nyomdai, postai, informatikai) kiadások nagysága 1,656/ milliárd forint volt, a szükséges központi előállítású nyomtatványok, szavazási kellékek 572,73 milliót tettek ki. Az informatikai kiadások összege 668,69 millió forint volt. Az EP-választáson az szavazatszámláló bizottsági tagok tiszteletdíjaira és az azok után fizetendő járulékokra 819,66 millió forintot fordítottak, ami mintegy 10 millió forinttal több volt, mint az országgyűlésin, mivel több póttag bevonására volt szükség. A munkáltatók az önkormányzati választás után 704 személy után 34 millió forintot igényeltek vissza, mivel munkavállalóik a szavazás másnapján hétfőn is dolgoztak a voksolással kapcsolatban. Az EP-voksoláson 749 fő után 29,6 millió forintot térítést kértek az államtól. Az október 12-i önkormányzati és nemzetiségi választásra 7 milliárd forintot tervez az NVI. A helyi és területi feladatok ellátására 3,5 milliárdot terveznek. Ebből az összegből a szavazatszámláló bizottsági tagok tiszteletdíjára és az ezek után fizetendő munkáltatókat terhelő fizetési kötelezettségekre összességében 1,106 milliárd forintot kalkuláltak. A szavazólapok és a kellékek együttesen közel egymilliárdba kerülnek, a postai költség több mint 500 millió forint lesz. Az informatikai rendszer is közel egymilli- árd forintot tehet ki. Az idei választásról megmaradt urnákat újra felhasználják október 12-én, de ezeken kívül összesen 16720 darab urnát biztosítanak. Készítettek mintegy 12 ezer egységcsomagot a szavazóköröknek, mely tollakat, zsineget, szalagot, urnazáró címkét, kötegelő csíkokat tartalmaz. Ezekre a kellékekre mintegy 40 millió forintot fordítottak, a beszállító az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Emlékkártyát kap mintegy 45 ezer elsőválasztó, ennek a költsége 1,8 millió forint. A 2014-es önkormányzati és nemzetiségi választások tervezett költségei (millió forint) Helyi és területi feladatok ellátása 3548,4 Szavazólapok, szavazásnapi kellékek 996,5 Postaköltség 513,1 Informatikai rendszerek fejlesztése, üzemeltetése 963,0 Az NVB, NVI működési kiadásai, tartalék váratlan eseményekre 210,5 A Nemzeti Távközlési Gerinc üzemeltetése, informatikai eszközbeszerzések, bérlések, ajánlóívek szkennelése, számolása, nyomtatványok készítése 468,5 A választásban résztvevő szerveknek (NISZ, KEKKH) átadandó összegek 300,0 FORRÁS: NVI Az évtized végén kérheti felvételét Kijev az EU-ba Ukrajna Porosenko szerint az ország túl van a válság legnehezebb részén A teljes ukrán-orosz határ átmeneti lezárását rendelte el Petro Porosenko elnök, aláírva az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) erről szóló határozatát. A tegnap hatályba lépett rendelet szerint leáll a gyalogos és járműforgalom a két ország közötti szárazföldi és tengeri átkelőkön egyaránt. Az RNBO augusztus 28-i határozata azt is javasolja, hogy az ukrán kormány egyoldalúan jelölje ki az orosz-ukrán államhatárt. Porosenko elnök utasította továbbá az ukrán kormányt: készítse el az ország katonai tömbön kívüli jogállásának megváltoztatásához szükséges törvénymódosításokat, és azt sürgős indítványként terjessze a parlament elé. Arra is felszólította a kabinetet, hogy dolgozza ki az Oroszországi Föderációval való tárgyalások fő direktíváit, és tegyen javaslatokat az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedésekre. Az átfogó reformterveket tartalmazó, Stratégia 2020 címet viselő dokumentum szerint az Európai Unióval, a NATO-val és az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerség erősítése cél - közölte Porosenko első nagyszabású elnök sajtókonferenciáján. Egy felszólalásában pedig arról beszélt: elképzelései szerint Ukrajna 2010-ban kérelmezheti felvételét az EU-ba. Donyeckben a felkelők minden eszközzel védik tartalékaikat Egyben arról is beszélt, hogy a válság legrosszabb részén már túl van az ország, és bízik abban, béketerve működni fog. Az államfő tegnap a Twitteren írt arról, hogy több hónap után először szerdán egyetlen katona sem vesztette életét az ország keleti részén dúló harcokban. Kérdés, ez a szeptember 5-én Minszkben aláírt tűzszüneti megállapodás teljesítésének kezdetét jelenti-e, vagy csak pillanatnyi fegyvernyugvást jelez. Ez utóbbit erősíti az, hogy Donyeck városvezetése jelezte: tegnap a déli órákban feszültté vált a helyzet, heves tüzérségi tűz hangját lehetett hallani a városban. ■ VG Újabb találkozó petro porosenko három héten belül ismét találkozik orosz kollégájával, Vlagyimir Putyin- nal - közölte az ukrán államfő. Kifejtette, hogy a találkozó valamelyik európai országban lesz, nem kétoláalú, hanem többoldalú formában. Nem zárta ki viszont, hogy ennek keretében sor kerülhet köztük négyszemközti konzultációra is. az elnök rögtön a december 7-re tervezett kelet-ukrajnai helyhatósági választások után kész Donyeckbe látogatni. Mint mondta, a városnak akkor lesz legitim vezetője, aki az ott lakók érdekeit képviseli.
