Új Néplap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-26 / 225. szám
6 2014. SZEPTEMBER 26.. PÉNTEK BELFÖLD HÍRSÁV Kilenc pályázattal indul az uniós ciklus október elején kilenc pályázat jelenik meg 120 milliárd forint keretre a 2014-2020- as európai uniós fejlesztési forrásokból - jelentette be Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára kormány- szóvivői tájékoztatón. Hangsúlyozta: a hétéves periódusban Magyarország számára 34 milliárd euró keret áll rendelkezésre, a cél az, hogy magas hozzáadott értékű termelésre, foglalkoztatásra ösztönző növekedési pályára álljon az ország. ■ MTI Rogán: sikeres a letelepedési program RENDKÍVÜL SIKERESNEK tartja a befektetési letelepedési programot Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, a parlament gazdasági bizottságának elnöke, aki a testület csütörtöki ülése után nyüat- kozott. Elmondta: a program „beváltotta a hozzá fűzött reményeket”, ugyanis érdemi indulása óta eltelt valamivel több mint egy évben 1102 letelepedési kötvényt értékesítettek összesen 275,5 millió euró névértékben. így a magyar államnak csaknem 85 milliárd forint bevétele származott a programból. A tartózkodási engedélyét csak 47 ember váltotta át letelepedésre. A gazdasági bizottság támogatta azt a javaslatot, amely alapján 2015. január 1-jétől 250 ezerről 300 ezer euróra emelik a kötvény névértékét. ■ MTI EY: javuló kilátások a magyar gazdaságban tovább javultak a gazdasági kilátások Magyarországon, a GDP-növekedése a három százalékot is meghaladhatja idén, az eurózónában ugyanakkor lassúbb felfutás várható, 2014-ben egy százalék alatt marad az éves bővülés - derül ki az EY legfrissebb negyedéves Eurózóna Előrejelzéséből. Havas István, az EY vezérigazgatója a cég közleményében kifejtette: a nyári 2,9 százalékos növekedési kilátást 3,3 százalékra módosították, amely 2006 óta az eddigi legjobb teljesítménynek számít. ■ MTI Nehéz teher az elhízás kutatás A büdzsé mellett a betegek pénztárcáját is súlyosan érinti Az elhízottak aránya (a 15 évesnél idősebbek körében, százalék) Norvégia Ausztria Franciaország Németország Lengyelország Oroszország Görögország Nagy-Britannia Egyesült Államok Magyarország OECD-átlag ! FORRÁS: OECD, 2014 A korábban becsültnek a többszörösét, akár a 300 milliárd forintot, az összes egészségügyi közkiadás 15-18, a GDP-nek pedig az egy százalékát is elérhetik Magyarországon a túlsúllyal és az elhízással kapcsolatos egészségügyi közkiadások és lakossági költések - állapítja meg egy nemrég közölt hazai kutatás. Haiman Éva Az elhízás világszerte az egyik legkomolyabb népegészségügyi, gazdasági és társadalmi kérdés, nemcsak az egészség- ügyi ellátórendszer fokozott igénybe vétele, hanem annak finanszírozhatósága miatt is. Az egészségügyi kiadások egyre nagyobb hányadát kell az elhízás és az annak nyomán kialakuló betegségek kezelésére költeni. Iski Gabriella a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszékének munkatársa és Rurik Imre professzor, a Magyar Elhízás-tudományi Társaság alelnöke az elhízáshoz köthető leggyakoribb betegségekkel kapcsolatos köz- és lakossági kiadásokat igyekezett felmérni. Az elemzéshez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2012-es adatait, azon belül is az elhízás, a cukorbetegség és a magas vérnyomás miatti kiadásokat vették alapul. (A diabéteszesek 80, a magas vérnyomásban szenvedők 60 százaléka túlsúlyos vagy elhízott.) Számításuk szerint az elhízott vagy túlsúlyos betegek ellátásának költsége legalább 207 milliárd forint, az egészségbiztosítás összes kiadásainak 11,6 százalékára és a bruttó hazai termék 0,73 százalékára rúgott. A betegek hozzájárulása a kezeléshez legkevesebb 22 milliárd forint volt. Ugyanakkor, figyelembe véve, hogy az elhízottaknál nagyobb arányban A who szerint évente 3,4 millió felnőtt hal meg a kör- vérség talaján kialakuló betegségek következtében. Az elhízás járványszerűen terjed, és ezt még egyetlen országban sem sikerült megállítani - állapította meg egy globális vizsgálat, amelyet idén nyáron a Lancet tudományos szaklapban közöltek. Magyarország az elhízottak arányát tekintve az alakulnak ki egyéb betegségek - főleg szív-érrendszeri és mozgásszervi megbetegedések -, amelyek kezelése is nagyobb költségigényű, a tényleges költségek ennél is lényegesen nagyobbak lehetnek: elérhetik az összes egészségügyi közkiadás 15-18, illetve a bruttó hazai termék legalább 1 százalékát. Korábbi felmérések igen óvatosan mindössze évi 30-40 milliárd forintra, az egészségügyi kiadások 2-7 százalékára becsülték hazánkban. A kutatók a direkt kiadások közé számították az orvosi vizsgálatok, diagnosztikai eljárások és kezelés költségeit, a gyógyszerek árát, a rehabilitáció és gyógyászati segédeszközök költségeit, valamint ötödik helyen áll az Európai Unióban. A testtömegindex alapján az Egyesült Királyságlakói a legsúlyosabbak, a románok a legkarcsúbbak. A magyar férfiak 18,8, a nők 21,4 százaléka elhízott, ugyanakkor a Szinapszis Közvélemény-kutató vizsgálata szerint Magyarországon minden második felnőtt elhízott, 20 százalékuk jelentős túlsúllyal küzd. a táppénzes kiadásokat, bár ennél csak a 40-60 év közöttiek adatait tudták figyelembe venni. Nem számoltak ugyanakkor a leszázalékolás, a rokkantság miatti jövedelemkieséssel. Az indirekt költségek közé például az alacsonyabb termelékenységet, a csökkent munkaképességet, a keresőképtelenség vagy elhalálozás miatt elveszített jövedelmet számolták A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet arra, hogy felmérések szerint a magyar lakosság 53 százaléka egyáltalán nem, további 24 százaléka havonta csak 1-3 alkalommal sportol, tehát a magyarok háromnegyede gyakorlatilag fizikailag inaktív. Az elhízásban emellett hazánkban a helytelen táplálkozási szokásoknak van a legfontosabb szerepük. Az elhízás direkt költségeiről így már számos országban készült felmérés. Ezek a vizsgált országok teljes egészségügyi kiadásai között viszonylag magas arányt képviselnek: Belgiumban, Németországban és Nagy-Britanniában 3, Francia- országban és Svédországban 2, míg az Egyesült Államokban 7 százalék körüli nagyságrendet. Ezek a költségek az illető országok teljes bruttó hazai össztermékének 0,2-1 százalékát is elérhetik. Az emberiség kihízza a Földet Igent mondott a jegybank az MKB Bank felvásárlására államosítás A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa jóváhagyta, hogy a magyar állam 99,99 százalékos tulajdon- részt szerezzen az MKB Bank Zrt.-ben. Az állam egyúttal közvetve részesedést szerezhet a hitelintézet leánycégeiben, egyebek között a két biztosítóban és a lízingcégekben is. A kormány július végén döntött arról, hogy megvásárolja az MKB-t a Bayerische Landesbanktól. A megállapodás szerint a magyar állam 55 millió eurót, vagyis nagyjából 17 milliárd forintot fizet a bankért, a német tulajdonos pedig vállalta, hogy az átadás előtt 270 millió eurós tőkeemelést hajt végre a hitelintézetben. A kormány kommunikációja szerint ez a lépés része annak a stratégiának, hogy 50 százalékra emelkedjen a magyar befolyás a hazai bank- rendszerben. A bajor bank a válság során állami segítségre szorult, és eközben az Európai Bizottsággal kötött megállapodása értelmében vállalta, hogy 2015 végéig megválik a magyar leánytól. Az, hogy a magyar állam megvásárolta az MKB-t, Johannes-Jörg Riegler, a BayernLB vezérigazgatója nagy megkönnyebbülést jelentett a bajor hitelintézet számára. Az MKB az elmúlt években az egyik legveszteségesebb magyarországi hitelintézetként, nagyon sok pénzt kivett az anyabankjából, az államosítást megelőző tőkeemelésen felül csaknem 340 milliárd forintnyi tőkepótlásra szorult, emellett tavaly mintegy 120 milliárd forintnyi anyabanki kölcsönét is elengedték. ■ H. B. MKB Bank (milliárd forint) 2012 2013 Mériegf óösszeg 2308,5 1895,0 Sajáttőke 119,0 152,1 Hitelállomány 1480,0 1268,2 Betétállomány 1170,9 1073,4 Adózás előtti eredmény-88,2-6,0 Adózott eredmény-88,5-6,3 FORRÁS: MNB ARANYKÖNYV Elutasította a bíróság a húsfeldolgozó keresetét Ítélet Nincs közmegegyezés Magyarországon az állítkínzásról A Fővárosi Törvényszék elutasította tegnap első fokon a Hungerit Zrt. keresetét, amelyet a baromfi- feldolgozó cég a Négy Mancs Alapítvány ellen nyújtott be jó hírnév megsértése miatt. Az ügyben eljáró bíró indoklása szerint az alperes alapítvány véleményt fogalmazott meg a felperesről, s ez nem sértette a jó hírnevet. A törvény szerint a jó hírnevet az sérti meg, aki másra vonatkozó, sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel - így érvelt a bíróság. Ezzel szemben a Négy Mancs szervezet saját véleményét nyilvánította ki, amikor kampányt indított a liba- és kacsatömés, illetve tollfosztás ellen - tette hozzá. Nem volt olyan jogszabály, ami tiltotta volna a felperesi tevékenységet - a libatömést - így nem lehet kimondani tényként azt sem, hogy állatkínzást valósít meg a felperes - áll az ítéletben. Magyarországon nincs közmegegyezés arról, hogy pontosan mi tekinthető állatkínzásnak a libatömés és tolltépés kapcsán - jegyezte meg a bíró az indoklásában. A cég honlapján található információk szerint az exportból származó értékesítés - amely a forgalomnak közel felét teszi ki - 35 országba irányul, s ez több mint 200 partnert jelent. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi éves árbevétél- nek jelentős része - több mint 42 milliárd forint - kivitelből származott. Legjelentősebb célország A tollfosztást és a libatömést nem tiltja törvény Ausztria, Olaszország, Francia- ország, valamint Németország, de jelentős mennyiséget terméket szállítanak Japánba és Kínába is. A cég 41 ezer tonna baromfit, elsősorban brojlercsirkét, májlibát és pecsenyekacsát dolgoz fel évente. Tájékoztatásuk szerint azonban „a hízott kacsa és hízott Uba termékek forgalmazását uniós nyomásra a cég leállította”. A baromfifeldolgozó cég 2012 áprilisában indított polgári pert a Négy Mancs Alapítvány ellen a Fővárosi Törvényszéken a jó hírnév megsértése miatt. A civil szervezet évek óta sokmilliárdos károkat okozó lejárató kampányt folytat a vállalat ellen - hangsúlyozták a keresetben. A cég szerint az alapítvány azzal, hogy a liba- és kacsatömés, illetve tolltépés kapcsán állatkínzással vádolja, és bojkottot hirdetett ellene, óriási veszteségeket okozott a felperesnek a nyugat-európai piacokon. A Négy Mancs - Alapítvány az Állatokért bécsi székhelyű nemzetközi civil szervezet 2007 decemberében indított kampányt a liba- és kacsatömés ellen. A Hungerit - mint Magyar- ország legnagyobb hízott libamájat előállító vállalkozása - ekkor felkerült a feketelistájára, a liba- és kacsafogyasztás szempontjából legfontosabb német és osztrák láncok pedig beszüntették kereskedelmi kapcsolataikat a magyar céggel. «VG 4'
