Új Néplap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-23 / 222. szám
2014. SZEPTEMBER 23., KEDD KOZELET HÍRSÁV Módosítások az elszámoltatásnál várhatóan nem kell a 10 ezer forintos elszámolási díjat megfizetnie azoknak a hiteleseknek, akik korábban végtörlesztéssel rendezték a devizahitelüket, ám ahhoz forint alapú kölcsönt vettek fel - ezt is tartalmazza az a módosító, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. A testület támogatta a szerződésekre vonatkozó felmondási moratóriumot is az elszámolási időszakra. A bank ennek értelmében nem mondhatja fel a fogyasztói hitelszerződést az elszámolási idő alatt. Az elszámolási törvényről várhatóan holnapi ülésén határoz az Országgyűlés. ■ MTI Újabb 50 milliárd forint kózútfelújításra A kormány újabb útfelújítási programot hagyott jóvá, 50 milliárd forintból mintegy 500 kilométeren javítanak ki egy, két és három számjegyű utakat - jelentette be Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára. A program fedezetét a 2007-2013-as időszakban a Közlekedési Operatív Programban (Közop) még le nem kötött, vagy a beruházások során megtakarított uniós közlekedésfejlesztési források adják. ■ MTI Baumag-ügy: a Kúria alig változtatott A kúria nagyrészt fenntartja a másodfokon hozott ítéletet a Baumag-űgyben kihirdetett határozatában azzal, hogy az ötödrendű vádlott esetében mellőzi a próbára bocsátást. A Kúria döntését azzal indokolta, hogy a felülvizsgálati indítványokat többségében nem találta alaposnak. A több mint hét éve húzódó perben tavaly novemberben tizenegy embert ítéltek el másodfokon. Közülük négyen nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához. ■ MTI Gyengébb borok jöhetnek agrárium A csapadékos időjárás tönkretette az őszi termést Nem vett részt az MSZP az új alkotmánybírák meghallgatásán Szőlőtermelés ■ Betakarított termés (tonna) □ Összes terület (hektár) 2010 2011 2012 294771JI _ 449870 "жзШ 8Ш1 8ШГ] 82Ж] A bor éves fogyasztói átlagára (forint/liter) Asztali fehér bor Asztali vörös VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH Többmilliárdos kárt okozott a csapadékos időjárás az őszi termésben, az esőzés miatt több helyen várni keli a szüreteléssel. A rendkívüli károk az export visszaesését is okozhatják. Agyagási Edit Az elmúlt hónapok időjárása rendkívüli károkat okozott az őszi termésben, az ágazat egyik nagy vesztese szőlészet és borászat lehet. Elsősorban a Dunántúlon vannak problémák, mivel ott több volt a csapadék - közölte lapunkkal Tóth István, a Magyar Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. A szakember szerint az a baj, hogy az esővíz a levélen keresztül is bejut a szőlőbe, és felhígítja benne a cukrot. Egy kiadós eső után például al8-as cukorfok lemehet akár 16-ra is, emiatt több helyen is kivárnak még a szürettel. Mivel a szőlőben lévő cukormennyiség határozza meg később a bor alkoholtartalmát - amelynek 11 százalék fölött kellene lennie - fontos a szüretelés időpontjának időzítése. A helyzetet súlyosbítja, hogy a nedvesség és a magas fokú pártartalom miatt elterjedtek különféle gombabetegségek, amelyek rothadást okoztak. A növényvédő szerek piacán azonban hiány alakult ki, így a munkálatok helyenként állnak. A szakember arról is beszélt, hogy a szőlő megfelelő cukortartalma a minőségi oltalom alatt álló boroknál okoz majd gondot, ugyanis a megkülönböztető jelzés használatának feltétele, hogy minimum 8 százaléknyi természetes alkoholt tartalmazzanak. A jelzések szerint a csapadék több térségben is a betakarított termés fele nem megfelelő minőségű, és a prognosztizált 3 millió hektoliteres bormennyiség helyett 10-15-kal lesz kevesebb. Ez azt is jelenti, hogy az idén kisebb exporttal és kevesebb minőségi borral számíthatunk, mivel több borász is kénytelen lesz cukorral javítani a bor eltarthatóságán - tette hozzá. Az esős időjárás nem kedvezett a kukoricatermelőknek sem. „Egy hónappal ezelőtt még 8,5 millió tonnás, rekordtermést jósoltunk, de ez sem tartható - mondta a titkár. Ha még sok eső lesz, akkor nem csupán az okoz többletköltséget, hogy a néhol 20 százalék feletti nedvességtartalmat a betakarítás után 14 százalék alá kell csökkenteni, hanem a szártőkorhadás is” - tette hozzá. A helyzetet nehezíti, hogy a kukoricatermés világszerte rekordokat dönt, a tavalyi termésből is bőven van raktáron. Az őszi eső a napraforgót sem kímélte. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke azt nyilatkozta, ha folytatódnak az esőzések, és pár napon belül nem kezdődhet el a betakarítás, akkor az idei termés fele is kárba veszhet. Sok helyen a munkagépek továbbra sem férnek hozzá a felázott földekhez. Ahol nem is áll meg a víz - például az alföldi homoktalajon -, a napraforgó tányérjai ott is felfogják a nedvességet, s így vízben álló növények között már felütötte a fejét a szürkepenész. A szakember szerint ezzel együtt a belső piac ellátása így is bőven megoldott lesz a maradék terméssel. Több szakmai szervezet is kérni fogja majd a Földművelés- ügyi Minisztériumtól a termelők támogatását az agrárkár-enyhí- tési alapból. Az a gond, hogy a termelők által kötött biztosítások jobbára belvízre, fagykárra szólnak, üyen özönvízszerű esőzésekre nem. Ezért kárt mindennek valószínűleg nekik kell majd viselni. Új termékstruktúra Tokajban A TOKAJ KERESKEDŐHÁZ ZRT. új termékstruktúrát vezetne be, amellyel akár tízszeresére is nőhet a tokaji borvidéken a borágazatból és kapcsolódó szektorokból származó, jelenleg 20 milliárd forintra becsült jövedelem. Az új termékstruktúra kialakítását és a nemzetközi márkaépítést 10 országra kiterjedő piackutatás alapozza meg. A legfontosabb potenciális célpiacok közé sorolt Németországban, Franciaországban, vagy Kínában a felső kategóriás éttermek éttermek legfeljebb 5 százaléka tart az italválasztékában tokaji bort. Ezzel szemben az USA-ban a felmérésben szereplő éttermek 20 százalékában lehet tokajit rendelni. jelöltek Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága a kormány- párti többség igen szavazataival támogatta a három alkotmánybíró-jelölt megválasztását. Czine Ágnes bírót, a Fővárosi ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetőjét, Sulyok Tamás ügyvédet, a Szegedi Tudomány- egyetem oktatóját, és Varga Zs. Andrást, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánját, korábbi legfőbb ügyész-helyettest a kormányoldal jelölte. Meghallgatásán Varga Zs. András egy hosszabb elméleti fejtegetés során arról beszélt, hogy az alkotmánybírósági aktivizmus indokolt volt egy ideig, ám ezt az időszakot lezárta az új alaptörvény megszületése. Ezután már a testületnek is ragaszkodnia kell az írott törvényekhez, egészen addig, amíg azok nem kerülnek nyilvánvalóan szembe a szabadságjogokkal. Czine Ágnes bizottsági meghallgatásán ismertette szakmai életútját: e szerint első és egyetlen munkahelye az igazságszolgáltatás, ahol 33 éve dolgozik, ebből 30 éve bíróként. Sulyok Tamás elmondta, hogy 1980-ban végzett a szegedi jogi karon, ahol később alkotmányjogot oktatott, e mellett 1990 óta az ügyvédi kamara tagja. Az MSZP korábban jelezte, hogy az egyoldalú jelölés elleni tiltakozásul nem vesz részt az igazságügyi bizottság ülésén. Az ellenzéki párt Czine Ágnest felkészült, komoly bírónak tartja, aki alkalmas az alkotmánybírói tisztségre. Czine jelölését azLMP is elfogadhatónak tartotta. Sulyok Tamásról a szociaüs- ták szerint tudható, hogy közvetlen munkakapcsolatban állt Trócsányi László igazságügyi miniszterrel, de bíznak abban, hogy a törvényben előírt módon végzi majd munkáját. Elfogadhatatlannak tartják viszont Varga Zs. András, aki közvetlen felelősséggel tartozik azért, hogy „az ügyészség a Fidesz politikai érdekeinek szolgálatábankoncepciós eljárásokat folytatott és folytat ma is a kormány politikai ellenfeleivel szemben". ■ MTI Merkel: Brüsszel értékelje a reformokat TANDEM A francia kormány elmaradt a vállalásaival Szigorú valutakorlátozás mától Ukrajnában Az Európai Bizottságnak kell értékelnie a franciaországi állam- háztartási reformok előrehaladását - mondta a német kancellár Berlinben. Manuel Valis francia kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján Angela Merkel hangsúlyozta: a reformok irányával mindenki egyetért, a megvalósítás értékelése Brüsszel dolga. Valis hangsúlyozta: „Francia- ország nem Európa beteg gyermeke”, és európai felelősségéhez méltó erőfeszítéseket tesz az államháztartás helyzetének és versenyképességének erősítéséért. Franciaországnak tavalyra kellett volna az EU-bell deficitcél, a GDP 3 százaléka alá szorítania államháztartási hiányát, de a párizsi vezetés szerint 2017-ig nem érik el ezt a célt. A Francois Hollandé államfő által meghirdetett kiigazítási politika mindmáig nem ért el komoly eredményeket, ráadásul augusztus végén a gazdasági miniszter is éles hangon bírálta az irányvonalat, ami végül a Valls-kormány átalakításához vezetett. Elemzők szerint Merkel és Valis berüni találkozója az EU gerincét alkotó német-francia együttműködés komoly próbája, hiszen a francia kormányzat a költségvetési egyensúly rovására akarja támogatni a gazdasági növekedést, miközben Berlin költségvetési szigort és reformokat sürget. ■ VG Manuel Valis és Angela Merkel. Berlin más irányt választana hiány Az ukrán nemzeti bank szigorított a lakossági valutavásárlási korlátozáson hétfői rendeletében. Eszerint Ukrajnában egy személy naponta legfeljebb háromezer hrivnyának megfelelő összeget válthat külföldi valutára, ami a mostani árfolyamon mintegy 200 dollárnak felel meg. A korlátozás nem terjed ki arra, ha valaki valutahitele törlesztéséhez vált át hrivnyát külföldi valutára. A korlátozás kedden lép hatályba. A jegybank döntését azzal indokolta, hogy „jelentős feszültség alakult ki a valutapiac készpénzszegmensében” Ukrajnában az elmúlt időszakban hiány volt valutából. Múlt pénteken a hrivnya árfolyama újabb mélypontot ért el, egy dollár már 14,9 hrivnyába került. Tegnap kissé emelkedett a hrivnya árfolyama a dollárhoz képest, elemzők ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy a jegybank elnöke nemrég azt ígérte, megerősítik a nemzeti valutát, és stabilizálják a dolláronként! 12,9 hrivnyás árfolyamot. A jegybank a valutavásárlási korlátozással egy időben viszont csökkentette a vállalatok számára a kötelező valutaeladást, az eddigi 100 százalékról 75 százalékra mérsékelte. Augusztus 21-től a vállalatoknak minden valutában szerzett bevételüket kötelező volt hrivnyára átváltaniuk. ■ MTI
