Új Néplap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-22 / 221. szám

2014. SZEPTEMBER 22., HÉTFŐ ELETMOD - TUDOMÁNY Miért képes egy rádió adatok vételére? technika Láthatatlanok, ám * mindenütt jelen levők: ezek a rádióadók egymásra rakódó, egymást keresztező jelei. Az adóállomások antennái - a leg­egyszerűbb esetben fémrudak, amelyekben töltött részecskék rezegnek ide-oda - sugároz­zák ezeket. A rezgések ritmusa (frekvencia) adóról adóra vál­tozik. Eközben a részecskék energiát adnak le, ami rádió­hullámok formájában terjed szét - hasonlóan a tóban terjedő hullámokhoz, amelyek a víz­felület ritmikus csapkodásakor keletkeznek. Amíg az elektro­nok egyenletesen rezegnek, az antennák csak egyforma hul­lámokat sugároznak. Adatok átviteléhez az adóállomások bekevernek egy második elekt­romos szignált is, például egy mikrofonból. Az elektronok ezúttal hol gyorsabban, hol las­sabban rezegnek, attól függően, mit vesz fel a mikrofon. Ennek megfelelően változtatja az akusztikai szignál a kisugár­zott rádióhullámok frekvenciá­ját: azok tehát már információt tartalmaznak. Ezek vételére a rádiókészülékben a folyamatok éppen fordítva játszódnak le: a rádióhullámokat elektromos szignálokká, ezeket pedig han­gokká alakítja. Ha beállítjuk a rádiót egy bizonyos frekvenciára - például 93 megahertzre - bizo­nyos elektronikus alkatrészeket úgy kalibrálnak, hogy az anten­na erre a frekvenciára legyen ér- j zékeny: ha a megfelelő rádióhul­lámok az antennához érnek, ak­kor a benne található elektronok másodpercenként 93 milhószor kezdenék rezegni. Egy műszaki komponens (például tranzisztor) ■ segítségével leválaszthatják az elektromos szignált a hordozó­hullámról. Ami marad, az csak a modulált szignál: a tiszta au­dioinformáció. Ezt végül a rádió hangszóróihoz vezetik tovább. ■ Az antennában elektronok rezegnek Downtown Johannesburg: Dél-Afrika egykori mostohagyermeke megújul. A bűnözőbandák helyett művészek és diákok veszik birtokba a belvárost Isten hozta Jo’buigban! dél-afrika Johannesburg belvárosának csodás újjászületése A világ legveszélyesebb asz­faltjától Dél-Afrika új, divatos negyedéig: hosszú és a régi előítéletek által nehezített út vezetett Johannesburg belvá­rosának megújulásáig Braamfontein Johannesburg belvárosának azon körzete, amelyet jobb, ha elkerül az em­ber. Legalábbis ez áll még az útikönyvekben is. A könyvek­nek hitelt adók azonban nem tudják, mit mulasztanak. Pél­dául a Neighbourgoods Marke­tet, amely hét közben nem más, mint közönséges parkolóház, szombatonként azonban forga- tagos piaccá változik, hozzá­kapcsolódó falatozók sorával. Két parkolószinten ajánlanak friss osztrigát Namíbiából, bo­rokat a fokföldi régióból, füstölt bárányhúst Karooból és saját készítésű sört Nyugati-Fokföld- ről. A Neighbourgoods Market látogatásának egyetlen veszé­lye, hogy nem tudunk két teli borospohárral átlavírozni a lá­togatók tömegén. Braamfontein jól mutatja Jo­hannesburg belvárosának me­tamorfózisát. A környék koráb­ban a világ egyik legveszélye­sebb aszfaltja volt, ahol drogke­reskedők és kuncsaftjaik adták meg a hangot. Ma a városrész divatos negyed. Az egykor ki­használatlan Juta Streeten az elmúlt két évben számos kocs­ma és étterem nyitotta meg ka­puit, amelyeknek teraszán hét­végenként a fiatalok és szépek vesznek napfürdőt. A franciák a maguk tévedhetetlen stílusér­zékével a kulturális központju­kat már régen Braamfonteinbe telepítették, és a Randlordsban, az egyik felhőkarcoló tetején kialakított exkluzív éjszakai klubban esténként tetőfokára hág a hangulat. Braamfontein ITT MÉG VAN BÁDOGHÁZAKBÓL álló nyomornegyed víz és áram nélkül. De ez már csak egy arca a becsatolt South Western Townshipnek. Sowetóban ugyanis a Black Diamonds, az új fekete középosztály negyede is növekszik: családok, amelyek lebetonozott feljárójú és gondo­zott kertű házakban élnek, au­tóval a garázsban. És léteznek a szupergazdagok villái is, leg­valami olyasmivé vált, mint egy csapóajtó, ahonnan alászállha- tunk az alapjaiban megújult belvárosba, amely sikeresen kiszorította a mindenütt jelen lévő bűnözést, és már javában azon munkálkodik, hogy visz- szahódítsa Afrika leggazda­gabb és legizgalmasabb városa valódi központjának címét. Pedig Johannesburg belváro­sa vélhetőleg a leggyorsabb ha­nyatlást tudhatja maga mögött, amit nagyváros békeidőben el­szenvedhetett. Egoli, „az arany városa”, így nevezték korábban, és Johannesburg gazdagsága va­lóban a számtalan aranybányán többször proccos rezidenciák, amelyeket magas falak válasz­tanak el a szomszédságtól. Az apartheid vége óta Soweto közel 1,3 millió lakosú nagyvárossá fejlődött, amely egyre több láto­gatót vonz. Itt találnak iskolá­kat, óvodákat, bevásárlóköz­pontokat, klinikákat, dzsessz- kocsmákat, éttermeket, szállo­dákat és színházakat, mint a 2012-ben nyílt Soweto Theatre-t. alapul, amelyek a múlt század elején a világ minden tájáról csalogattak ide bevándorlókat, és a világ néhány legnagyobb magánvagyonát termelték ki. Hosszú éveken át azonban nem sok mindent lehetett érezni ebből az „aranykorból”. A le­csúszás a múlt század nyolcva­nas éveiben, az ipari üzemek kiköltözésével kezdődött, mert ezek az apartheid alatt a belvá­rosban nem foglalkoztathattak hatnál több fekete munkást. A feldolgozóiparral együtt az iro­dák is elhagyták a belvárost. Hogy a fehér ingatlantulajdo­nosokat továbbra is bevételhez juttassa, a rezsim lazított a fe­keték belépési korlátain. Ők tö­megesen áramlottak a Citybe, és a bérbeadók nyomornegyed­re jellemző hiénákká mutálód- tak, akik először egyenként adták ki a szobákat, majd mat­racokat adtak bérbe a szobák­ban. A házak elromosodtak, a bűnözés nőtt, az üres házakat erőszakkal elfoglalták. Egész negyedek siklottak ki minden­fajta ellenőrzés alól. Részlet: A Geo magazin 2014/09. számából Ahol az új Johannesburg életre kel: Soweto Zöldgazdaság, avagy ki uralja a legális cannabis piacát? gazdaság Az indiai kender (Cannabis sativa) egyike az emberiség legrégebben alkal­mazott növényeinek. Pszicho- tropikus mellékhatási miatt azonban a jelenlegi gyógyásza­ti gyakorlatban csak nagyon korlátozott mértékben fordul elő, ám néhány országban la­zulni látszik a szabályozás. A közgazdászok évi több mint hétmilliárd euróra becsülik a legális cannabisfogalmazás piaci potenciálját csak az Egye­sült Államokban, miután Colo­rado és Washington szövetségi állam felszabadította e kábító­szer használatát. A növekvő keresletből nem utolsósorban Kína is hasznot húzhat: a népköztársaság cé­gei birtokolják a cannabisszal kapcsolatos globálisan érvé­nyes mintegy 600 szabada­lom több mint felét - köztük élelmiszer-adalékokét vagy a növény alkalmazását a hagyo­mányos kínai orvoslásban. A . 13 Az indiai kender (Cannabis sativa) cannabist a nyugati országok­ban is bevetik terápiás céllal, például a szklerózis multiple­xes fájdalmak és görcsök csil­lapítására. A WHO a cannabisfogyasz- tók számát világszerte mintegy 147 millióra becsüli. Más or­szágok - mint például Uruguay és Kanada - is felszabadította vagy lazította az érvényes tilal­makat a cannabis birtoklásával és fogyasztásával kapcsolat­ban. Ebből a nyugati vállalatok is profitálhatnak. A Monsanto vetőmagkonszern például már dolgozik a növény egyik gene­tikailag módosított formáján, amely ellenálló lenne a környe­zeti mérgekkel és a kártevők­kel szemben. ■ Kontinentális egyesülés geológia Az USA a távoli jövőben határos lehet Európával Poszeidón hűtőkamrájában klímakutatás A búvárok dokumentálják a jég fogyatkozását Valaha minden mai földrész egyetlen hatalmas szuperkonti­nens, a Pangaea részét képezte. Mintegy 150 millió évvel ezelőtt azonban repedések keletkeztek ebben az egységben, és a tekto­nikus erők hatására a kontinen­sek elsodródtak egymástól. Egészen mostanáig. A jövő­ben ugyanis a földrészek ismét egymás felé mozognak. Nem azért, mert a távolodás során bolygónk másik oldalán szük­ségszerűen közeledniük kellene egymáshoz, hanem azért, mert az ellentétes tektonikus erők egymás felé szorítják azokat. Ennek egyik jele egy új­onnan keletkezett törés az észak-amerikai lemezben A jövőben az árok keskenyebb lesz Portugáliánál. Ezt Joáo Duarte fedezte fel, a melbourne-i Mo- nash Egyetem munkatársa. A geológusok szerint az Atlan­ti-óceán keleti passzív szegélye lassan aktívvá válik és a föld- történeti közeljövőben megin­dulhat az óceáni lemez Ibéria alá történő alábukása, azaz szubdukciója. A térségben gya­koriak a jelentős földrengések. Ezért gyanakodtak arra, hogy valamilyen jelentősebb tekto­nikai folyamat mehet végbe a térségben. A vizsgálatok során rájöttek arra, hogy a kőzetle­mez nyugati és keleti vége kö­zeledik egymáshoz, és Ameri­ka összekapcsolódik Európával - 220 millió év múlva. ■ A speciális felszerelés elengedhetetlen, különben a búvár megfagy Tényleg hideg itt a víz az ark- tikus tengeren. Nulla fok alatti, hiszen a tengervíz a sótartalma miatt csak mínusz 1,8 Celsi- us-fok körül fagy meg. Az Északi-sark vidékén a jég olvadása évek óta néhány nap­pal korábban kezdődik, és va­lamivel később fejeződik be. Az oceanográfusok szerint 1980 óta az Eszaki-sarki-óceán jegé­nek jó harmada eltűnt. Az ada­tokat elsősorban a jég állapotát napról napra rögzítő műholdas felvételek kiértékeléséből nye­rik. Az igazán pontos számok­hoz azonban elengedhetetlenek az olyan merülések is, amelyek során a búvárok a sodródó jég­táblák vastagságát mérik. ■ > Szerkesztőségünk ajánlja a most megjelent GEO magazint

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom