Új Néplap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-20 / 220. szám

2014. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT ШМШМИП1 7 BELFÖLD - KÜLFÖLD Németországban menekültügyi reformot fogadtak el korlátozás Németország­ban a törvényhozás alsóháza (Bundestag) után pénteken a tartományokat képviselő felső­ház (Bundesrat) is elfogadta a menekültügyi szabályozás reformját, amely ugyan javít a menedékkérők helyzetén, legfőbb pontja viszont arra irányul, hogy csökkenjen a Nyugat-Balkán Európai Unión kívüli államaiból érkező mene­dékkérők száma. A törvényhozás két házának döntése alapján biztonságos származási országnak minősül Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia. Ennek révén az eddiginél jóval gyorsabban elbírálható az ezekből az orszá­gokból érkező menedékkérők ügye, ami a gyakorlatban első­sorban azt jelenti majd, hogy gyorsabban visszatoloncolják a három államból érkező me­nedékkérők tízezreit, akinek soraiban jelentős arányban vannak a szinti és roma közös­ség tagjai. A reformnak erről a pontjá­ról kiterjedt közéleti-politikai vita zajlott. Végül az az állás­pont érvényesült, hogy az érintett államokban ugyan hát­rányos megkülönböztetés éri a szinti és roma közösség tagjait, de ez nem jelenti azt, hogy az EU menekültügyi szabályai alapján nem biztonságos or­szágok. Winfried Kretschmann tartományi miniszterelnök, a Zöldek politikusa azzal in­dokolta a támogatást, hogy a menedékkérők helyzetének ja­vulását eredményező intézke­dések sorát sikerült kiharcolni a szövetségi kormánynál, és a menedékkérők ellátásának terhét viselő önkormányzatok támogatásának növelésére is ígéretet tett a kormány. Tavaly 127 023 menedék­kérelmet regisztráltak Német­országban, ami 14 éve a legma­gasabb szám. A menedékjogért folyamo­dók körében kiemelkedően magas a Szerbiából, Bosz­nia-Hercegovinából és Mace­dóniából származók aránya. A származási ország szerinti rangsort Szerbia vezeti éves szinten 40 százalékos emelke­dést jelentő 18 001 kérelem­mel. A másik két ország is az első tíz között szerepel. ■ MTI Öt helyen dolgozik, évente 1500 szemműtétet végez, pedig hatvanhárom éves Ra- dó Gábor szemészorvos. Az elsők között operált Magyar- országon újfajta technikával szürke hályogot, Erdélyben ő végzi a legtöbb szaru- hártya-ültetést, és a lézeres látásjavításon kívül nincs olyan területe a szemészet­nek, amelyet ne művelne magas szinten. AS-összeállítás A Szent János Kórházban fe­jezett be egy műtétet, miután délelőttöt kilenc beteget operált meg a Szent István Kórházban, és még csak kora délután volt, amikor telefonon sikerült elér­nem Radó Gábort. Az egyik leg­ismertebb magyar szemorvos éppen egy harmadik helyre, a Mester utcai rendelőbe tar­tott, ahol egynapos sebészeti ellátást végez, de, mint mond­ja, ezen kívül szerződésben áll a dunaújvárosi kórházzal, és rendszeresen jár Erdélybe is. „Igazából semmi szükségem már arra, hogy ennyi helyen dolgozzak, de nem tehetek róla, nagyon szeretem a munkámat” - magyarázza. S hogy miként bírja fizikailag hatvanhárom évesen? Minden napot egy óra futással kezd, és mint mesé­li, a nyári szabadsága is igen intenzíven telt: a futás mellett egy óra tenisszel és négy-öt óra lovaglással. A kondíció fontos, különösen, hogy még most is át­lagosan évi 1500 műtétet végez. Magyarországon szürkehá­lyog mellett üvegetesti, zöldhá­lyog elleni műtéteket és szaru- hártya-átültetést végez. Mint mondja, olyan szerencsés volt, hogy amikor 1989-ben Ausztri­ában dolgozni kezdett, hirtelen az új ultrahangos iAűtéti tech­nika élvonalában találta magát, így ő tartotta az első szürkehá- lyog-sebészeti kurzust Magyar- országon, és hogy mekkora az igény erre, azt jól mutatja, hogy ma már nemcsak, hogy szinte minden szemorvos csinálja, de ez a leggyakrabban végzett or­vosi beavatkozás is. Radó Gábor azóta is szere­ti az elsők között elsajátítani a legmodernebb műtéti tech­nikákat. Manapság ilyen pél­dául a zöldhályog elleni mű­tét, amit Dél-Afrikában tanult Stegman professzortól, vagy a szaruhártyaműtétek új lehető­ségei. Az elsők között végzett üvegtest-műtéteket, amellyel sikeresen orvosolható a cukor- betegség szövődményeinek egyik legdrámaibb következ­ménye, az ideghártya-leválás. Újabban egyre gyakoribb az ideghártya-üvegtest határának betegségei miatti műtét. Mint mondja, a lézeres látásjavító műtéteken kívül minden szem- betegséggel foglalkozik, végez Névjegy RADÓ GÁBOR (63) A MIKROSEBÉSZETI ELJÁRÁSOK és a szaruhártya átültetés spe­cialistája. A budapesti Szent István Kór­ház, és 2014-től a szatmárné­meti Vitreum Szemészeti Klini­ka szemész főorvosa. A ROMÁN SZEMORVOSTÁRSA­SÁG és a Román Retinológiai Társaság tiszteletbeli tagja. Anyanyelvén kívül románul, an­golul, németül, franciául és oro­szul beszél. kancsalműtétet és szemhéjmű­tétet is. Ez utóbbiban bizonyos mértékig úttörő is, mivel egy speciális eljárással, a széndi­oxid szemhéjsebészettel daga­natokat is operál. Nagyon sok betegnek van szüksége szaruhártya-átül- tetésre is, a beavatkozásból Erdélyben többet végez, mint Magyarországon. Ennek rész­ben az az oka - mondja -, hogy Romániában nincs elég szaru­hártya, a hatóságok viszont engedélyezték a Magyaror­szágról történő behozatalt, rá­adásul az is, hogy Romániában valamiért több a szaruhártya károsodásával járó betegség. „Gyötrelmes dolog az átültetés, nemcsak a műtét hosszadal­mas, de a felépülésig is hosz- szú az idő, így rengeteget kell küszködni a sikerért. De min­dent megér, amikor az apa, aki a gyereke arcát kétéves korá­ban látta utoljára, tizenkét év után visszakapja a látását” - magyarázza Radó Gábor. A szemész orvos 2003 óta dolgozik Erdélyben, először Nagyváradon, az idei évtől pe­dig Szatmárnémetiben fogadja a betegeket. 1999 óta harminc­nál több műtéti tanfolyamot tartott, a román ultrahangos sebészek első generációjának műtétéinél segédkezett, amiből nagy barátságok születtek. Együttműködés: több forráshoz juthatnak akkv-k kezesség Szeptembertől a teljes takarékszövetkezeti há­lózatban elérhető a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető ke­zesség (garancia) szolgáltatása a Takarékbank Zrt. és a Garantiqa közt létrejött együttműködési megállapodás révén. Az együtt­működés célja, hogy országszerte elősegítsék azon kis- és közepes vállalkozások forráshoz jutá­sát, amelyeknek nincs elegendő felajánlható biztosítékuk, ezért hitelezésük, támogatásuk túlzot­tan kockázatosnak minősülne. A takarékszövetkezeteknél elérhe­tő kezességvállalás a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében is igénybe vehető. A kezességvállalás szeptem­bertől a mintegy 1600 fiókot számláló teljes hazai takarékszö­vetkezeti hálózatban a Takarék Hitel Plusz termékhez kapcsoló­dóan egységes feltételekkel ér­hető el: a kezességvállalás 3-100 millió forintig éven túli forgóesz­köz- vagy beruházások finanszí­rozására, illetve hitelkiváltásra is igénybe vehető a 2,5 százalékos kamatú jegybanki Növekedési Hitelprogram keretei közt is. „A szövetkezeti hitelintézeti integráció és a Garantiqa együtt­működésének célja, hogy minden eddiginél több vidéki mikro, kis- és közepes vállalkozás juthasson kedvező kamatozású forráshoz, a megállapodás révén továbbá egyszerűbbé és gyorsabbá válik a hitelfelvétel a kkv-k számára”- mondta el Urbán Zoltán. A tár­saság vezérigazgatója hozzátette: a Garantiqa Hitelgarancia kész­fizető kezességvállalási szerző­déseinek száma 2013-ban meg­közelítette a 28 ezret, amelyek 80 százaléka mikro, kis- és közepes vállalkozások hitelhez jutását segítette elő. A GHG tavaly 280,6 milliárd forint új készfizető ke­zességet vállalt, ezzel 350,7 milli­árd forint hitel kihelyezését segí­tette elő a magyar gazdaságba. „A takarékszövetkezetek el­kötelezettek a vidéki kkv-k és az agrárvállalkozások hitelezésé­ben, a szövetkezeti hitelintézeti integráció piaci részarányát meg­haladó mértékben vesz részt a jegybanki növekedési hitelprog­ramban, amelynek keretében az integráció tagjai eddig összesen több mint százmilhárd forint hi­telt folyósítottak” - hangsúlyozta Szabó Levente, a Takarékbank vezérigazgatója. ■ AS Kiemelt feladatként kell kezelni a családok megerősítését egyezmény Bemard De Vos: nincs kellő nemzetközi együttműködés a gyermekek védelmére Magyarországon évente nagy­jából 200 ezer gyermeket tartanak nyilván veszélyez­tetettként, és mintegy 6000 gyermek lesz erőszakos bűn- cselekmény áldozata - mond­ta Herczeg Anita, Áder János köztársasági elnök felesége az ENSZ gyermekjogi egyezmé­nye elfogadásának 25. évfordu­lója alkalmából tartott konfe­rencián Budapesten. A rendez­vény fővédnöke hangsúlyozta: ők nemhogy a speciális jogai­kat nem tudják érvényesíteni, de az általános emberi jogaik is súlyosan sérülnek, pedig a gye­rekeket külön törvény védi. A gyermekek jogairól szóló egyezmény - amelyet Magyar­országon 1991-ben hirdettek ki - kimondja, hogy a gyerme­keket sebezhetőségük, gyen­geségük és kiszolgáltatottsá­guk miatt különleges jogok illetik meg. A dokumentum létrejötte világossá tette, hogy „a jog nem egy éttermi menü, amiből a gyermekeknek a kis- adag is elég” - fogalmazott a fővédnök, és hozzátette: bár az országok kötelesek jelen­tést készíteni az elért eredmé­nyeikről, a munka sosem kor­látozódhat arra, hogy csupán feltárja a jogsértéseket. „Újabb 25 év múlva csak akkor lehe­tünk nyugodtabbak, ha érde­mi javulásról számolhatunk be” - hangsúlyozta. Bemard De Vos A jövő társadalma olyan lesz, amilyenné a gyermekeket ne­veljük, amit értük teszünk, nem humanitárius luxus, hanem jól felfogott érdek, hiszen a jövőt ha­tározzuk meg azzal, hogyan bá­nunk a gyermekekkel - mondta Székely László, az alapvető jogok biztosa. A szakember arról is be­szélt, hogy tíz napja tárgyalta az ENSZ gyermekjogi bizottsága Magyarország jelentését, amely­ben az elmúlt évek tapasztalatai­ról adtak számot. A veszélyezte­tettségben élők nagy száma azt bizonyítja, hogy folyamatos erő­feszítések szükségesek a gyer­mekek jogainak védelmében. Danks Emese, az Unicef ma­gyar bizottságának ügyvezető igazgatója előadásában arról számolt be, hogy a gyermek- halandóság az elmúlt 25 évben a felére csökkent, ezzel együtt azonban 2013-ban még min­dig 6,3 millió gyermek halt meg elkerülhető okokból. A gyermekek jogainak érvénye­sülését ma is nagyban befolyá­solja, hova születettek, milyen körülmények között él a csa­ládjuk, és hogy fiúnak vagy lánynak születtek-e - mutatott rá. Danks Emese szerint a gyer­mekeket is be kellene vonni az őket érintő döntésekbe. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitká­ra előadásában azt mondta: a gyermekek jóllétét nehéz elvá­lasztani a családjuk jóllététől, mivel mindennapjaikat meg­határozza, hogy milyen körül­mények között él a családjuk. A kormány ezért is tartja kiemelt feladatának a családok megerő­sítését - hangsúlyozta. Bemard De Vos belga gyer­mekjogi ombudsman azt emelte ki, hogy egyre nagyobb a bi­zonytalanság a világban, emiatt romolhat a gyermekek helyzete is, és nincs kellő nemzetközi együttműködés a védelmükre. A konferencián Székely László és Danks Emese közös felhívást írt alá a gyermeksze­génység visszaszorításáról és a gyermekek jogainak jobb meg­ismertetéséről. ■ A. E. A fáradhatatlan gyógyító radó Gábor Elsők között sajátítja el a modern szemészeti technikákat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom