Új Néplap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-18 / 218. szám

ilWM А А át KOZELET HÍRSÁV Olcsóbbak lesznek az üzemanyagok csökkenti bruttó 2-2 fo­rinttal a gázolaj és a 95-ös benzin literenkénti nagy­kereskedelmi árát pénteken a Mól Nyrt. - értesült az MTI. A csökkentéssel a gázolaj li­terenkénti átlagára 424-425 forintra, a 95-ös benziné 418- 419 forintra mérséklődik. A Mól legutóbb múlt tegnap változtatott az árakon, akkor a benzin literenkénti nagy­kereskedelmi árát bruttó 4 forinttal emelte, a gázolajé nem változott. ■ MTI Teljes készültségben az ukrán hadsereg az érvényben lévő kelet-uk- rajnai tűzszünet ellenére Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök arra utasí­totta a védelmi és a belügy­minisztériumot, hogy tartsa teljes harckészültségben a fegyveres erőket. A minisz­terelnök a kabinet szerdai ülése után kijelentette: Orosz ­ország láthatóan nem akarja „sem békével, sem stabilitás, - sál megajándékozni” Ukraj ­nát. Jacenyuk előrebocsátotta továbbá, hogy ha Moszkva az EU-társulási megállapodáí- nyomán korlátozásokat ve ­zet be az ukrán termékek.kel szemben, Kijev is hasonlít válaszlépést tesz. ■, Щ1 Állampolgárság: elvetették a beadványt nem hozott érdemi döntést a szlovák alkotmánybí róság (Ab) az állampolgársá gi tör­vény alkotmányosság át vi­tató beadványról: a testület eljárásjogi okokra hivatkozva elutasította a panasz I:, mivel nem volt meg a dönt éshez szükséges 7 fős többség. A beadvány kezdeménye­zői arra hivatkozta k, hogy a szlovák állampol gársági törvény - amely a'lapján szá­zakat fosztottak n \eg szlovák állampolgárságuktól, miután felvették egy másik országét - nem egyeztető ető össze az alaptörvénnyel. ■ MTI. Rezsiharc minden áron? kéményseprés Nem tudják pótolni a kieső szolgáltatásokat A devizahitelesek megmentése segítheti a növekedést Október közepétől megsokszorozódnak a fűtéssel kapcsolatos feladatok, így a katasztrófavédelem is kénytelen beszállni az ellenőrzésbe A rezsicsökkentés hatásá­ra egyre több kéménysep­rő-szolgáltatást végző cég szüntette meg vállalkozását. A szakmai szövetség nem tartja kizártnak, hogy szá­muk tovább fog csökkenni, akár még a téli időszakban. Ha egy hónapon belül nem rendeződik a helyzet, be­láthatatlan következmények lesznek - mondta a Magyar- országi Kéményseprőmeste­rek Szövetségének elnöke. Agyagási Edit ezt most nem tudjuk megtenni, mivel kérdéses, a kormány ál­tal ígért kompenzáció folyósí­tásának ideje, összege” - tette hozzá. A bizonytalan helyzet a la­kosság számára sem túl meg­nyugtató, mivel október 15-től tavaszig megsokszorozódik a fűtéssel kapcsolatosa feladatok mennyisége. A létszámhiány miatt a katasztrófavédelem je­löl ki közérdekű közszolgálta­tókat a szükséges munkálatok ellátására - mondta az elnök. Adataik szerint eddig három megyében - Baranya, Hajdú-Bi­har és Győr-Moson-Sopron - megyében kellett beavatkoz­niuk a megyei hatóságoknak. Korábban Vidra Zoltán, a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének el­nöke azt nyilatkozta, hogy 842 településen - köztük Pest me­gyében - felfüggesztik a.szol­gáltatást. A tagvállalatok kije­lentették, hogy nem tudják pó­tolni a kieső szolgáltatásokat, „ember- és eszközhiány miatt, illetve likviditási helyzetükben sincsenek tartalékok”. Leikauf Tibor szerint a kor­mány által beígért nonprofit Komoly anyagi problémát je­lent a kéményseprők szövetsé­gének a rezsicsökkentés, egyre többen adják vissza vállalkozói szerződésüket az önkormány­zatoknak. A tavaly májusban életbe lépett törvény miatt több mint tíz vállalkozás szüntette meg tevékenységét, és helyzet bizonytalansága miatt valószí­nűleg tovább romlik a helyzet - magyarázta a szakember. „Nekünk már október közepé­től tervezni kell a jövőévet, de Jogszabály a holdingról A kormány a közszolgálta­tási rendszer átalakítása érdekében egyetért egy olyan állami tulajdonú hol­ding létrehozásával, amely nonprofit alapon, a szolida ritás elvét figyelembe véve, kis ráfordítással, és fenn- tarthatóan működik - így szól az augusztusban elfo­gadott jogszabály. A kor­mányhatározat előírja, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter - az igaz­ságügyi miniszterrel, a nemzeti fejlesztési minisz­terrel és a belügyminiszter­rel együtt -szeptember 15- ig nyújtson be előterjesztést , a rendszer kialakításához szükséges jogszabály-módo­sítási javaslatokról, a gaz­dasági megalapozó számí­tásokról. holdingon keresztül jól ellen­őrizhető módon történne meg a szükséges kompenzáció. „Akár állami holdingban gon­dolkodunk, akár más meg­oldásban, a kéményseprői szolgáltatás mindenképpen állami kompenzációt igényel, anélkül ezt ia tevékenységet végezni lehetetlen” - hang­súlyozta. A kormány a napokban je­lentette be, hogy folytatják a rezsicsökkentést. Október 1-től tovább csökkennek a családok terhei, mivel a távhő ára 3,3 százalékkal lesz kevesebb. „Ez óriási változás, ha belegondo­lunk abba, hogy 2010-ben még j a magyar családok fizették Eu- | répában a legmagasabb gáz árat és a második legmaga­sabb áram árat”- fogalmazott Kurucz Éva kormányszóvivő, és hozzátette: a következő lé­pés a rezsiholdig létrehozása, I amely az ipari rezsicsökkentés | és a hazai vállalkozások ver­senyképességének javításának további alapja. A kormány el­kötelezett a rezsicsökkentés mellett - hangsúlyozta a kor­mányszóvivő. prognózis A kormány által várt 3,1 százaléknál is nagyobb, 3,5 százalékos idei GDP-növekedés- re számítanak a TakarékBank elemzői. Szerintük a növeke­dést elsősorban a versenyszféra beruházásai húzhatják, de a növekvő jövedelmek is segíte­nek. A második negyedéves 3,9 százalékos GDP-bővülés lehetett a csúcspont, innen már lassulás jöhet, de ez nem lesz jelentős mértékű. Jövőre is kirobbanó formában maradhat a gazda­ság, így a növekedés elérheti a 2,9 százalékot, amit a lakossági fogyasztás megugrása okozhat. Mindez főként a devizahitelesek törlesztőrészletek csökkenése miatt történhet, amelynek egy részéből a lakosság korábban elhalasztott fogyasztását pótol­ja majd. A legtöbb elemzőház azonban alacsonyabb GDP-növe- kedést vár jövőre. A TakarékBank szerint inf­lációs nyomás továbbra sincs a gazdaságban, idén nem is várható a fogyasztói árindex emelkedése. A piaci folyamato­kat jobban tükröző maginfláció ugyan 2,5 százalék körül van, de a főindex nulla százalék kö­rül mozog. lövőre 2 százalékos inflációra számítanak. „Infláci­ós félelmek miatt egyelőre nem, legfeljebb a pozitív reálkamat biztosítása miatt lesz szükség arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusba kezdjen 2015 második felében"- vélte Suppan Gergely, a Taka­rékBank vezető elemzője. Balatoni András, az ING Bank közgazdásza úgy látja, hogy a gyenge hazai fizetőeszköz jelenleg segíti az infláció nor­malizálódását (1 százalékos leér­tékelődés 0,2 százalékkal növeü a fogyasztói árindexet). Most jól jön a forint esése inflációs szem­pontból, és támogatja az MNB 3 százalékos céljának elérését, ez­zel együtt további leértékelődést nem tartana kívánatosnak az elemző. „Ha a fogyasztói árindex normalizálódik, akkor a további leértékelődés az inflációs cél el­érésének hitelességét erodálhat­ja” - vélekedett. ■ H. J. Októbertől ismét számos gyógyszer ára változik VÁLTOZÁS Lassan eltűnik a vaklicit rendszerétől remélt megtakarítás a hazai egészségügyben Kifulladni Iái szűr a gyógyszer- gyárakat készítményeik árának csökkentésére kényszerítő úgy­nevezett vak] icit intézménye, leg­alábbis erre lehet következtetni az októberit 4 hatályos új gyógy­szerárakból . Ezek azt mutatják, hogy bár 3G6 szerhez olcsóbban lehet majd hozzájutni a patikák­ban, csaknem ugyanennyi, 378 orvosság viszont drágább lesz - tudtuk meg az Országos Egész- ségbiztosí tási Pénztártól. A kiemelt - 100 százalékban támogatott - orvosságok közül 51-nek í Átlagosan 124,2 száza­lékkal e melkedett és mindössze 13-nak csökkent az ára, átlago­san 20, 3 százalékkal. Az emelt támoga tást - 50,70, vagy 90 szá­zalékot - élvező készítmények körében kétszer annyinak nőtt az ára, mint amennyinek csök­kent: 149 kerül többe októbertől, átlagosan 25,4 százalékkal, míg 72 lesz olcsóbb, átlagosan 22,4 százalékkal. A normatívan - 25, 55 vagy 80 százalékban - tá­mogatott gyógyszerek körében viszont többnek csökken az ára, mint amennyinek emelkedik: 178 orvosságért ugyan átlagosan 3,1 százalékkal többet kell majd fizetni, de 311 olyan készítmény lesz, ahol a térítési díj átlagban 9,7 százalékkal mérséklődik. A csökkenő árak alapvetően gyártói árversenyeztetés, az úgynevezett vaklicit következ­ményei. A 2011 őszén bevezetett A kevésbé támogatott szerek közül többnek csökken az ára eljárás lényege, hogy az OEP ár­versenyt hirdet az azonos ható­anyagot tartalmazó generikus gyógyszerek között. A cégek nem ismerik egymás ajánlatát, vakon licitálnak. Az egészség- biztosító a legolcsóbb termék árát referenciaámak tekinti, és ahhoz képest nyújt támogatást az ugyanabba a hatóanyag-cso­portba tartozó többi terméknek is. A vaklicitbe a leggyakrabban szedett támogatott orvosságokat - például vérnyomás- és kolesz­terincsökkentőket, antidepresz- szánsokat - vonták be. Az első három vakliciten még 5, 20, majd 8 milliárdot takarított meg a biztosító, de a gyártók figyelmeztettek, hogy egy bizonyos árszintnél lejjebb nem fogják vinni a termékei­ket, mert ezzel azt kockáztatják, hogy más európai piacokon is csökkenteni kell készítményeik árát. Ráadásul az árspirállal el­ért extrém alacsony árak egy ré­sze már devalválja a gyógyszer, a kezelés értékét, amihez a nagy gyártók szintén nem kívánják adni a nevüket. Európán belül már így is Ma­gyarországon az egyik legala­csonyabb a gyógyszerek ára: az átlagos fogyasztói ár 2013-ban 1948 forint volt dobozonként, ami csak a tavalyi évben átla­gosan 3,3 százalékos, 2010 óta pedig 6,3 százalékos árcsökke­nést jelent. mH. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom