Új Néplap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-17 / 217. szám

2014. SZEPTEMBER 17., SZERDA GAZDASAG 5 Veszélyes a folyamatos gyengülés forint A bankrendszernek, a háztartásoknak és az államnak is károkat okoz az esés Az euró ára (tonnt) 320 Az MNB nem aggódik Lassan hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy az euró árfo­lyama 300-310 forint között mozog. Szakértők szerint a forint leértékelődésével nem lehet tartós gazdasági növe­kedést elérni. Hornyák József Utoljára az év elején volt 300 fo­rint alatt az euró árfolyama, és egyre inkább úgy tűnik, hozzá kell szoknunk a néhány évvel ezelőtt ijesztően gyengének gondolt szintekhez. Ilyen hosz- szú ideig soha nem volt 300 fo­rint felett az euró, és már a kor­mány sem számol azzal, hogy sokat erősödne a deviza. Korábban csak a pénzügyi válság közepette - 2009 ta­vaszán - és az euróövezeti adósságválság legmélyebb idő­szakaiban, 2011-ben tapasztal­hattunk hónapokig a mostani 310-315-ös szintekhez hason­lóan gyenge árfolyamot. Igaz, akkor pánikszerűen adták el a forintot a befektetők, amihez a végtörlesztés vagy az IMF-fel folytatott vita is hozzájárult, most viszont lassan csordogál a kurzus a 2011. január 5-i 324-es történelmi mélypontjához. Elemzők szerint reális, hogy a forint új történelmi mélypont­ra zuhan az euróval szemben a következő hónapokban. Eh­hez nem kell más, mint az uk­rán válság felerősödése vagy a Federal Reserve monetáris politikájának szigorodása, de a devizahitelek átváltása is ki­válthatja a forint további esését. A forint két éve tartó, majd­nem töretlen leértékelődését az is gyorsította, hogy a Ma­gyar Nemzeti Bank ebben az időszakban 490 bázisponttal, 2,1 százalékos rekordalacsony szintre csökkentette a kamatot. Gabler Gergely, az Erste ve­zető elemzője szerint öt éve lát­ható a gyengülő trend a forint árfolyamában. Kiemelte, hogy az utóbbi időszakban a kilen­gések jelentősen csökkentek. „Egy-egy forintleértékelődés után egyre kisebb korrekci­ók következtek, elsősorban ez az oka annak, hogy év eleje óta nem láttunk már 300 alat­ti árfolyamot” - magyarázta. „A gyenge árfolyam az expor­tőröket ugyan jelentősen se­gíti, de visszaveti a fogyasz­tást, és nehéz helyzetbe hozza a devizában eladósodottakat, a bankrendszert és az állam- háztartást” - emelte ki Gabler. Szerinte az egész ország szá­mára a forint esése összessé­gében negatív. „Az export eu­róbán mérve is igen gyorsan, 6-8 százalékkal nőtt az elmúlt években, így nincs szükség ar­ra, hogy devizaleértékelődésen keresztül is élénküljön. Ezzel szemben a lakossági fogyasz­tás - melynek 35-40 százaléka importtermék - 11 éves mély­pontról idén kezdett el idén lassan bővülni” - fejtette ki az elemző. Magyarországon a net­tó jövedelmek az Európai Unió országai közül a negyedik leg­alacsonyabb szinten állnak, így a versenyképesség javítása nem a bérek további leértékelésében keresendő - vélekedett Gabler. A Nemzetgazdasági Minisz­térium lapunk kérdésére kö­zölte, hogy a forint gyengülése pozitív hatással van a hazai vállalatok versenyképességére. A gyengébb forint kedvez azok­A magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint nincs baj a jelenlegi ár­folyammal. Lapunk kérdésére a jegybank közölte: stresszteszt- jeik szerint a jelenleginél jóval gyengébb árfolyamszint mellett sem keletkezne érdemi likviditá­si és tőkehiány a bankrendszer­ben. Szerintük a hazai pénz­ügyi piacokat azonban „kedve­zőtlenül érintené egy gyors, nagymértékű, a fundamentu­moktól jelentősen elszakadó ár­folyam-leértékelődés, ami tartós leértékelődés esetén egyúttal az inflációs cél teljesítését is koc­káztathatná, így az nemkívána­tos a jegybank számára”. nak a cégeknek, amelyek kül­földön értékesítik termékeiket, és versenyelőnyük keletkezik a hazai piacra termelő vállalatok­nak is, mert a gyengébb forint megdrágítja az importot. Az államadósság miatt is gond a gyenge forint. „Az adós­ság 40 százaléka továbbra is devizában denominált, így egy 1 százalékos leértékelődés a GDP-arányos államadósságot 0,3 százalékponttal emeli meg” - mondta Balatoni András. Az ING vezető elemzője szerint „hazánk továbbra is az túlzott- deficit-eljárás szélén táncol, így ismét szégyenpadra kerülhet az adósság átértékelődése miatt.” Újra itt az Innotrends, még lehet pályázni OKTÓBER 16-17-ÉN ismét megrendezik Magyaror­szág legjelentősebb kuta­tás-fejlesztési és innovációs konferenciáját és startup kiállítását, az Innotrendset. A budapesti rendezvény két­napos szakmai tanácskozá­sán 16 szekcióban csaknem száz előadást hallhatnak az érdeklődők. A konferencián a 35 startup mutatkozik be. A további kiállítói helyekre bemutatható prototípus­sal rendelkező startupok pályázhatnak szeptember 22-ig, a BE VISIBLE felhívás keretében. ■ VG Megállapodás a Takata céggel CSÚCSTECHNOLÓGIÁT KÉP­VISELŐ vállalat telepít teljes gyártófolyamatot Miskolcra - mondta Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügymi­nisztérium államtitkára Bu­dapesten, miután a kormány revében stratégiai együtt­működési megállapodást írt alá a Takata japán autóipari céggel. A főleg légzsákokat gyártó vállalat miskolci gyá­ra idővel ezer embernek ad majd munkát. Stefan Stoc­ker, a Takata vállalatcsoport elnöke szerint a megállapo­dás megnyitja az utat a ma­gyarkormány és a japán cég közötti további együttműkö­dés előtt a kutatás-fejlesztés területén. ■ MTI Gyorssegély az almatermelő gazdáknak támogatás A kormány nem vár Brüsszelre, hanem azon­nal segít a bajba jutott almater- meló'kön: 3,16 milliárd forintot különítenek el erre a célra - je­lentette be tegnap a Földműve­lésügyi Minisztérium (FM). A közlemény szerint a szaktárca támogatja az almasűrítmény és az étkezési alma tárolását, a tárolókapacitások tartályládák beszerzése útján történő bőví­tését, illetve az almafelhasz­nálás ösztönzését. A miniszté­rium egy almapromóciós kam­pány indítását is tervezi - áll a közleményben. Az FM adatai szerint az idén 27600 hektáron 7500 gazda termelt almát. A kedvező időjá­rásnak köszönhetően mintegy 780-800 ezer tonna rekordter­més várható, ami 150-200 ezer tonnával több az átlagosnál. A helyzetet nehezíti, hogy Euró­pában is kiugró volt a termés, és jelentős készletek maradtak tavalyról is. Lengyelország­ban például az oroszországi embargó miatt közel 500 ezer tonna maradt a hűtőházakban. „Magyarországon hiába van Almatermelés (ezer tonna) 500-570* VG-GRAFIKA * BeCSléS. FORRÁS: KSH/MT1 Visszaélést gyanítanak Brüsszel súlyos visszaélések miatta napokban leállította az embargó által sújtott zöldség- és gyümölcságazat megsegítésére a beígért 125 millió eurós támoga­tás folyósítását. Dacian Ciolos agrárbiztos szerint a cégek az indokoltnál nagyobb kárigényt jelentettek be, ezért felmerült a gyanú, hogy visszaélnek a támo­gatásokkal. „A kárigények egyes gyümölcs- és zöldségfélék eseté­ben többszörösen meghaladják az Oroszországba irányuló éves kivitel nagyságát. Az alma és körte esetében máris kimerítet­ték a keretösszeget, miközben ezekre különítettük el a legtöbb pénzt, összesen 82 millió eurót”- nyilatkozta a szakember. 500 ezer tonna feldolgozására alkalmas kapacitás és elvileg 250 ezer tonnás étkezési alma számára hűtőkapacitás, az eu­rópai és hazai rekordtermés miatt értékesítési problémák jelentkeztek. Egy átlagos év­ben Magyarországon a termés mintegy 70 százaléka kerül értékesítésre ipari almaként és 30 százalék étkezési alma­ként. Az idei kedvező termés­nél ez az arány vélhetően meg­változik és valamivel több lesz az étkezési minőség, körül­belül 250 ezer tonna” - fogal­mazott a szaktárca. A minisz­térium úgy véli, hogy az unió által biztosított eszközök jelen pillanatban alkalmatlanok a magyar termelők problémái­nak kezelésére. ■ VG A közösségi gazdaság a források, eszközök megosz­tására épül, lehetővé téve a felhasználóknak, hogy ak­kor használjanak valamit, amikor épp szükségük van rá, mindezt anélkül, hogy meg kelljen vásárolniuk. A Telekom leggyorsabb, 4G szolgáltatása is segít abban, hogy bárki felfedezze a ben­ne rejlő lehetőségeket. A javak megosztása nem mai je­lenség, hiszen mindenki ment már át a szomszédba egy tojá­sért, vagy kérte kölcsön roko­na fényképezőgépét a gyerek ballagásának megörökítésére. Ám ami sokáig csak kis kö­zösségeken belül működött, az mára, a technológiának is köszönhetően tömegek számá­ra vált elérhetővé, ráadásul jól szervezett, adminisztrált for­mában. Korunk a javainkban rejlő értékek újrafelfedezésére sarkall bennünket, és arra, hogy egymással együttműköd­ve hozzuk ki a legtöbbet mind­abból, amink van. Egyre többen vallják, hogy nekik nem feltét­lenül fúrógépre van szükségük, csak egy lyukra a falban. Svéd­országban kempinghelyszínt bérelhetünk idegenektől, Fran­ciaországban pedig internetes egyeztetés után becsöngethe­tünk a szennyesünkkel egy ismeretlen családhoz, és szó nélkül bepakolhatunk a mosó­gépükbe. Ahogy a közösségi gazdaság élharcosai mondják: „A hozzáférés üti a tulajdont”. Hogy a gazdaságot, a társadal­mat vagy mindkettőt átalakító jelenségnek vagyunk tanúi, ma még nem tudható, az amerikai Time magazin mindenesetre a közösségi megosztáson alapu­ló gazdaságot a tíz olyan dolog egyikének nevezte, amelyek megváltoztatják a világot. Mindenesetre gomba mód­ra szaporodnak a közösségi megosztáson alapuló vállalko­zások szerte a világban. Kö­zülük talán a legismertebb az Airbnb, amely tulajdonképpen egy globális közösségi piactér. A világ 190 országában köti össze az autentikus, minősé­gi szállásra vágyó utazókat az egyedi elhelyezést kínáló ven­déglátókkal. A 2008-as indulá­suk óta elhelyezett vendégek száma az idén meghaladta a 20 milliót. Az Airbnb ezzel a közösségi gazdaság egyik ve­zető szolgáltatójává vált. Ha­sonló módon teszik be világ­szerte a közösbe emberek mil­liói autójukat, biciklijüket, sőt, akár egy fél kiló kenyeret is. Az Airbnb mellett számos kö­zösségi vállalkozás vetette meg a lábát Magyarországon is. A telekocsi-szolgáltatók, mint az Oszkár vagy az Autohop, azokat az utazókat hozzák össze leen­dő sofőrjükkel, akik egy irány­ba tartanak, így az útiköltség megoszlik az utazók között. A Miutcank.hu segítségével az egy környéken élők kérhetnek egymástól és tehetnek egymás­nak szívességet, adhatnak tip­peket megbízható szerelőkre, pontos mesterekre. Egymás kö­zött cserélnek könyveket a nép­szerű Rukkola tagjai is, akik a birtoklás élményéről lemondva inkább az olvasásét élvezik. A Telekom által életre hívott in­novációs labor, a Kitchen Buda­pest segítette a Piqniq létrejöt­tét, amely szintén a közösségi megosztáson alapuló gazdaság modelljére épít. Ezen a platfor­mon nem csak az ételek fotóit és receptjét oszthatjuk meg má­sokkal, de magukat a kulináris élményeket is. Mielőtt azonban nekiállunk a főzésnek, a 30 km.hu segítségével feltérképez­hetjük, sőt meg is rendelhetjük a környékünkön élő termelők, kézműves mesterek friss, minő­ségi áruit. Aki pedig a zöldséget is maga szeretné termeszteni az ételekhez, felkeresheti a közös­ségi kertek egyikét. A telekommunikációs cégek gyors mobilinternet szolgálta­tásának köszönhetően egyet­len eszközzel a kezünkben már percek alatt találunk ma­gunknak szállást, autót vagy éppen biciklit a világ szinte bármely pontján. A Telekom leggyorsabb, 4G szolgáltatá­sa is hozzájárul ahhoz, hogy bárki felfedezze a közösségi megosztásban rejlő lehetősé­geket, új élményeket gyűjtsön, új ismeretségeket szerezzen az utazások és izgalmas találko­zások során. A felhasználók és a szolgáltatók egymásra talá­lását könnyíti meg a Telekom által létrehozott, mobilplatfor­mokon is elérhető új weboldal a telekom.hu/kozossegereje cí­men.-------ж—ж-------------------------------------------.. ... .................г.-----------------г—--------------------------------------fw: Kiadnád a lakásod egy hétre?

Next

/
Oldalképek
Tartalom