Új Néplap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-25 / 197. szám

2014. AUGUSZTUS 25., HÉTFŐ 3 MEGYEI TÜKÖR HÍREK Millér-parti mulatság Besenyszögön JÓ HANGULATBAN telt a Millér-parti Este-Party el­nevezésű rendezvény szom­baton Besenyszögön. A bog­rácsolás mellett nótaszóval, moderntánc-bemutatóval, virtuóz gitárelőadással, együttesek fellépésével biz­tosította a település önkor­mányzata, hogy senki ne unatkozzon. Mindeközben tréfás, játékos versenyeken vehettek részt a megjelent felnőttek és a gyerekek is. A rendezvényt zenés tűzi­játék zárta. ■ В. B. Kirándult a jákóhalmi szakkör A JÁSZJÁKÓHALMI Horváth Péter Honismereti Szakkör hétvégi túráján Pest me­gyében szomszédolt. A tá- piógyörgyei tájház meg­tekintése után felkeresték Abonyt, ahol nemrégiben szobrot állítottak Győré Pál múzeumalapítónak, a szak­kör régi barátjának. Koszo­rúzás után megemlékeztek a református temetőben az 1919-ben ott lelőtt jákóhal­mi mártír főjegyzőről - Do- hy Gáborról is. ■ Újjászületik a kengyeli ártézi kút megkezdték az illetékes szakemberek az artézi kút tervezését, mely „régi-új" helyére költözik majd Kengyelen, mondta Nagy Szilárd polgármester. A re­formátus templommal szem­ben több mint húsz év után születik újjá a kút. A he­lyiek bíznak abban, hogy kiváló vízminőséget talál­nak a szakemberek. ■ В. B. Túrkevén volt tegnap nálunk a legmelegebb TÉRSÉGÜNK BIZONYULT teg­nap az egyik legmelegebb­nek a hazai tájak közül. Megyénkben tegnap dél­után Túrkevén volt a legme­legebb, itt 24 Celsius-fokot mutatott a termálfürdő hő­mérője az Idókép.hu szerint, ami alig maradt el az akko­ri időben Szentesen mért legmelegebbtől, a 24,5 fok­tól. A megyében a legtöbb helyen 23 fok körül alakult a hőmérséklet. ■ Császárfából stafírungot érdekes Fenyőfa méretű kínai növény nő a szolnoki hölgy kertjében Nem mindennapi kert­je van a szolnoki Kovács Lászlónénak. Erzsiké né­ni udvarán a régi fenyőfa helyén Kínából származó császárfa nyúlik az ég felé és nála a bab is egy méter hosz- szúságúra nő. Akár esernyő helyett is jól beválhatnak csapadékos időben a császárfa hatalmas méretű levelei. Képünkön Kovács Lászlóné Erzsiké látható, akinek a kertjében több növény is jelentős méretűre nőtt idén. Munkatársunktól- Nem csak a bab, kedves- kéim, de a kolbásztök is ha­talmasra nő nálam! Csak nehogy kinevessenek utóbb, hogy Kovács néninek ekkora töke van! - viccelődött a het- venhárom esztendős Erzsiké néni, aki minden bizonnyal nem az utolsók között állt, amikor a humorérzéket oszto­gatták. - Három-hét nap alatt megnő másfél méteresre ez az ujjnyi kis tök. Két szem mag­ból kelt ki ez a hatalmas bo- kornyi is. A medvetalp babot a lányom hozza Pécelről. Nem mindenki szereti, de én igen. A császárfáim pedig Kínából származnak, ez a nagyobb már hároméves. A budapesti unokám kapta az apósjelöltjé­től, de nem talált neki jó he­lyet, ezért elhozta nekem. El­ültettük nyár végén, tavasszal le kellett vágni tövig, majd még egyszer úgy, hogy csak * egy tő maradjon. Állítólag 1 tíz-huszonötméter magasra is « megnő, a levelei sem kicsik. | Nézzék csak, tizenöt-negyven I centi szélesek lehetnek - mu­tatta a lapulevél méretű leve­leket, melyek közül a nagyob­bak akár esernyő helyett is jól beválnának. - Úgy hallottám, hogy Kínában régi szokás, hogy lánygyermek születése­kor ültetnek egy császárfát, és amikor a gyermek felnő és férjhez megy, kivágják a fát és abból készítik el az új pár bú­torait. A császárfafaragás egy művészeti ág Kínában és Ja­pánban is. El is tudom képzel­ni, hiszen görcsmentes, hajlít­ható növény. De nem nagyon szereti a szeles időt, könnyen eltörik. Ezek a kicsik itt, me­lyek a babbal egyforma maga­sak, is császárfák. Meg is van már a gazdájuk, de most még nem lehet kiemelni azokat a földből - mondta. A ház melletti körülbelül háromméteres császárfa he­lyén egy hatalmas ezüstfenyő állt korábban, melyet Erzsiké néni felajánlott karácsonyfá­nak a szolnoki Kossuth térre. Ám akkor nem arra a fenyőre esett a választás és nem men­tek érte.- Ezért egy ismerősöm vág­A szolnoki Kovács Lászlóné Erzsiké néni másik hobbija a kertészkedés mellett a tészta­készítés.-még az édesanyámtól tanul­tam gyúrni a tésztát. Az ismerő­seimnek is szívesen készítek, leginkább csigát és cérnametél­tet - árulta él az idős hölgy. - Tudják, két édes- és hét mosto­ta ki a régi fenyőt. Jól jártam, novembertől januárig nem is fizettem gázt, azzal fűtöttem - árulta el a hölgy. - A felét a segítőm elvitte, de virágkötők is felhasználták, koszorút ké­szítettek belőle. Még nekem is adtak - tette hozzá. hatestvérem volt, mindenkinek tenni kellett annak idején a dol­gát, együtt kellett működnünk. Sajnálom a mostani fiatalokat, mert nincs türelmük egymás­hoz, nem akarnak alkalmaz­kodni. Emiatt olyan sok a válás is. Bízom abban, hogy egyre ke­vesebb gyermeknek kell felnőni csonka családban - tette hozzá. Erzsiké néni kertjében számtalan tennivaló, feladat akad, melyeket egyedül lát el. Vérnyomásproblémáim vannak és a lábaim is fájnak- jegyezte meg az idős hölgy.- Tudják, az egyik térdemet öt, a másikat három éve mű­tötték, de már megint rosszal­kodnak. Mindez azonban nem akadályoz meg abban, hogy veteményezzek, betakarítsak, kapáljak, pemetezzek. Nekem ez a hobbim. Szerencsére jó fájdalomtűrő küszöböm van.. Igaz, a negyedik csigolyám összeroppant, de nekem ez nem probléma. Igaz, a húsz­literes permetezőt csak félig töltöm, mert tíz kilónál többet nem bírok el a hátamon, de így is boldogulok - árulta el. Másik hobbija a tésztakészítés NÉZŐPONT VAJDA PIROSKA Sallangok nélkül jó volt újra látni Veronka nénit, Matildka nénit, Ica nénit, Jóska bácsit, Jani bácsit, egykori tanítókat, osztálytársakat, gyerekkori szerelmeket, játszópajtáso­kat, akik már nem egyedül, hanem családostól érkeztek a falunapra. Jó volt látni a sok kisgyereket, akik ugyanazokon a hintákon hintáztak, mászókán má- szókáztak, forgón forgóztak, amiken néhány éve még mi is. Jó volt újra bejárni a ré­gi iskolát, amely ma már a helytörténeti gyűjteményt őrzi. Jó volt újra ott lenni. jó pár éve tartják Szent Ist­ván napján ott a falunapot, ami a település legnagyobb ünnepe. De nem elsősorban az államalapítás miatt, ha­nem mert ilyenkor együtt és egymást ünnepli a falu apraja-nagyja. Ilyenkor hazajönnek a településről elszármazottak is, hogy legalább egyszer egy évben találkozzanak, beszélgesse­nek és ha kedvük van, egy jót mulassanak. Mert min­den adott volt ahhoz, hogy a falubeliek és vendégeik jól érezzék magukat. Finom volt a pörkölt, előkerültek a pálinkás bütykösök, és a programok között is min­denki találhatott kedvére valót. És bármennyire hihe­tetlen, de nem volt hosszú és unalmas az ünnepi mű­sor, a polgármester rövid, sallangok nélküli köszöntőt mondott. Ugyanakkor mél­tóképpen köszöntötte a falu kitüntetettjeit akik bizony hosszú évtizedekig dolgoz­tak a helyi közösségért. DE, AMI A LEGJOBB volt: a falunapon nem számított, hogy kit hová sodort az élet, ki milyen pártú és vallású. Nem számított, hogy ki­ből mi lett: polgármester, képviselő, bankigazgató, orvos, rendőr, tanár, újság­író, vagy egyszerű kétkezi munkás. Egy napra min­denki csak helybeli volt. Még a vendégek is. Megáldották a kunmadarasi templomot avató Nagy jelentőségű nap volt az egyházközség életében a szent hajlék átadása Cserkészcsapatot szeretnének alakítani Kívül-belül megújult a kunma­darasi római katolikus templom és plébánia. Vasárnap hálaadó szentmise keretében dr. Temyák Csaba egri érsek áldotta meg a zsúfolásig megtelt templomot.- Nagy jelentőségű ez a nap kis egyházközségünk életében, hiszen állami segítséggel 25 millióból majdnem teljesen új­jáépült a templom és plébánia. Ezt önerőből nem tudtuk volna megvalósítani - mondta Gulyás Zsolt plébános. ö- Mindenható Isten, légy ol- § talmazója ennek a kis templom- | nak, hiszen alapítója is te voltál 1 - kérte dr. Temyák Csaba érsek, J aki szerint a gondviselő jóság s nem engedi, hogy nagyobb baj A templomra dr. Ternyák Csaba egri érsek kérte a Mindenható oltalmát érjen bennünket, mint amit hi­tünkkel el tudunk viselni, ezért olyan fontos, hogy megújult a templom, ahová imádkozni já­runk. Ez felhívás mindannyi­unknak arra, újítsuk meg az éle­tünket - hangsúlyozta az érsek.- Itt, a Nagykunságban vala­mennyiünk számára az épített és szellemi örökség kiemelkedő helyei a templomok. A meg-meg- konduló harangszó összeköti a gyülekezeteket. A templomok nem pusztán jó lelkek gyüleke­zőhelyei, hanem szent hajlékok, amelyeket a hit emelt. Ezért fon­tos, hogy megóvjuk, megújítsuk az utánunk következők számára is - jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. ■ tervek Cserkészcsapatot szer­vez és alakítana Kenderesen Juhász Attila, az Apáczai Csere János Általános Iskola történe­lemtanára.- Egy éve tanítok itt Kende­resen, a fővárosból érkeztem ide feleségemmel. Az elmúlt egy év­ben láttam, hogy az iskolában a diákönkormányzat, a szülők és pedagógustársaim is változatos programokat szerveztek a gye­rekeknek. Úgy gondoltam, jó lenne megszervezni a városban egy cserkészcsapatot is a fiata­lok részvételével, főleg a felső tagozatos gyermekekre gon­doltam, akik számára hasznos, értelmes elfoglaltságot biztosít­hatnánk így - sorolja a tanár úr.- Én magam nem voltam cser­kész, csak olvastam az 1907-ben egy angol katonatiszt által elindí­tott mozgalomról, melynek 1912- ben már hazánkban is voltak követői. Jelenleg is úgy tudom, több száz cserkészcsapat műkö­dik hazánkban. így jött az ötlet, hogy itt is kellene egyet szervez­ni, s megtanítani a fiatalokat a mindennapi praktikák mellett a cserkészet képviselte értékekre, úgy mint a kötelességteljesítés, a becsület, valamint a gyerekek testi-lelki egészségével is kellene foglalkozni. Remélem, a tanév kezdete után lesznek jelentke­zők és elindíthatjuk a kenderesi cserkészcsapat szervezését - mondja Juhász Attila. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom