Új Néplap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-22 / 195. szám

2014. AUGUSZTUS 22., PÉNTEK 3 MEGYEI TÜKÖR Kiugrott az ötezressel bemutató Fellépéseken a „cibaki muhogós” a legnépszerűbb HÍREK Két megyei helység is kapott segítséget KÖZEL 20 millió forintnyi élelmiszeradományt kapott az országban tizenöt tele­pülés, köztük Kengyel is az egyik pénzintézet jóvoltá­ból, tájékoztatta lapunkat Nagy Szilárd polgármester. Az összeg elosztásában egy alapítvány nyújtott segítsé­get. Az adománnyal össze­sen 434 rászoruló gyermek féléves étkeztetése oldódott meg 2014 nyarán. Megyénk­ből még Cserkeszőlő része­sült támogatásban, ahol Kengyelhez hasonlóan szin­tén 30 gyermeket láthattak el ebből étellel. ■ В. B. A gyanú szerint szóváltásba került a szolnoki Rendőrkapitány­ság garázdaság bűntett elkövetésének megalapo­zott gyanúja miatt indított eljárást egy tiszaföldvári lakos ellen. A jelenleg ren­delkezésre álló adatok sze­rint a férfi augusztus 21-én 1 óra 15 perc körüli időben a Tiszaföldváron megrende­zett nyilvános rendezvény egyik büfésátra előtt szó­váltásba került egy 18 éves helyi lakossal, akit meg­ütött. A járőrök perceken belül a helyszínen elfogták a 34 éves férfit, majd előál­lították a helyi rendőrőrsre, ahol a nyomozók gyanúsí­tottként kihallgatták. ■ Adományokat vittek az árvaháznak LÁTOGATÁS KÖZEL Ötven főből álló besenyszögi cso­port látogatott el Csíkcso- mortányba a közelmúltban. Az utazók megismerkedtek a csíki hagyományokkal és adományokat is vittek a moldvai csángó árvaház­nak. Kint tartózkodásuk ideje alatt a látogatásukat összekötötték egy erdélyi körúttal is. A besenyszögi- ek számára azért is fontos a kapcsolattartás a Csíkcso- mortányban élőkkel, mert az onnan származók épí­tették annak idején Szen- tivánt, Besenyszög első falujáét. A település ugyanis négy faluból épült, tájékoz­tatta lapunkat Molnár Me­linda múzeumpedagógus. ■ B. B. ► Folytatás az 1. oldalról- A vízbe ugrás nem is annyira ritka. Ugrottunk már Budapes­ten a Dunába, Szolnokon a Ti­szába, a Tatai Virágfesztiválon pedig a tó közepére felállított háromszor három méteres szín­pad közepére. Ez utóbbit nem feledem el, ugyanis a kiugrás pillanatában jutott eszembe, hogy nem vettem le az ernyőre szerelt több százezer forint érté­kű miniszámítógépet. Igen erős volt a motiváció, hogy az ugrást pontosan teljesítsem - nevet a sportoló, aki már több mint 4300 ugráson van túl.- A nézők különösen szere­tik a „cibaki muhogóst”, amely nem egy néptáncelem, hanem egy különleges és látványos ej­tőernyős ugrás. Neve onnan származik, hogy a szintén ciba­ki származású kiváló ejtőernyős barátommal, Antalicz Jenővel ta­láltuk ki. Különlegessége, hogy esés közben nem egymás ernyő­jére ülünk rá (ezt ugyanis már sokszor láthatta a közönség), ha­nem a lábunkat akasztjuk össze, így az ernyő sem felettünk van, hanem inkább mellettünk. Egy másodperc alatt akár harminc métert is zuhanunk ebben a pozícióban, ami nemcsak látvá­nyos, hanem komoly hanghatás­sal is jár, hiszen a zsinórok végig úgy fütyülnek, mint a sípok. Egymást csak a talaj fölött har­minc méterrel engedjük el, így a nézőkben végig ott van a „hop- pá-hoppá, ezek az őrültek mind­az ejtőernyősök pontos célba érkezése a versenyeken szinte csak centiken múlik. Egy-egy kupán, bajnokságon talán még ennél is kisebb távolságok dön­tenek a helyezésekről.- persze volt olyan eset is, amikor azon gondolkodtam, vajon melyik erdő közepébe tu­dok leszállni, annyira elsodród­tam. Régebben a kísérőink tar­ieret földbe csapódnak” érzés... - árulja el Ferenc, bár hozzáteszi, természetesen tudni kell nemet mondani a különböző kívánsá­gokra, ha az nem teljesíthető biz­tonsággal. Tavaly például arra kérték őket, hogy a főváros felett ugorjának ki a repülőből és a Lu- dovika-udvarba érkezzenek.- A hehkopter fel is emelke­dett velünk, de éppen a cél felett a szél feltámadt, mi pedig úgy döntöttünk, nem kockáztatunk. Kedélyesen integettünk a ben­tottak bennünket szemmel és árkon-bokron követtek autóval, hogy aztán „összeszedjenek”. Manapság a technika szinte elkényeztet, egyszerűen csak betápláljuk a pontos koordiná­tákat a tartózkodási helyünk­ről a GPS-be és várjuk a fel­mentősereget - meséli a több­szörös világkupagyőztes profi ejtőernyős, Asztalos István. nünket váró nézőknek, majd visszatértünk Gödöllőre. Az ejtőernyősök elmesélik, a hőlégballonból történő kiugrás is népszerű a rendezvényeken, bár ez nem is annyira egyszerű feladat.- Ezer méter magasságban ugyanis a ballon arra száll, amerre a szél fújja, nem feltétle­nül arrafelé, amerre mi szeret­nénk menni - fűzi hozzá Asz­talos István. - Az ejtőernyősnek mindig össze kell dolgoznia a ballonkapitánnyal, ennek elle­nére a pontos célbaérkezés még így sem garantált.-Egyik alkalommal ezt végig­gondolva úgy döntöttem, biztos, ami biztos, viszek magammal pénzt a visszataxizásra. Ötezer forintot beletettem a zoknimba (amit rögzítettem befőttesgumi- val is), mert nem tudtam, hogy az ugrást követően hol érek föl­det. Valahogy csak haza kellett jutnom... - mosolyog Ferenc, aki persze megnyugtat: rossz pénz nem vész el! Erdőn-mezőn érnek földet a győztesek Lovasok gyűjteménye. Patkók zenéje címmel nyílt kiállítás rákóczifalvi lovasok gyűjteményéből a Macimúzeumban. Láthatók nyergek, lo­vaglópálcák, csizmák, szablyák és lovakat ábrázoló művészeti alkotások. A kiállítás egyik különlegessége a képünkön is látható nyereg, mely- lyel a müncheni olimpián versenyeztek az öttusázók. A Nagy András tulajdonában lévő nyerget Bíró Tiborné Marika mutatja. JEGYZET KERCZA IMRE Örömteli gondok örömhír, hogy megtermett az ország kenyere. 5 millió tonnánál több búza került a raktárakba. Örömhír az is, hogy augusztusra megsü­tötték a magyarok kenyerét és elkészítették a magyarok tortáját. Az idei gabonater­mésből nemcsak kenyérre hanem kalácsra is jut. Meg kb. 2 millió tonna külföldre is. A száraz tények mögött verítékes, nehéz munka és sok aggódás van. De a siker nem maradt el. A SIKER AZONBAN Újabb gon- dokat is szül: olcsóbb lett a gabona, a gazdák kivárnak, s ki tudja milyen áron kel el, s mennyi lesz a bevétel. A legjobb az volna, ha a táplálékláncban a további szereplők fogyasztanák el a takarmányminőségűt. A hozzáadott érték ugyanis többletbevételt jelent a ter­melőnek. Ennek azonban feltételei vannak. A mai, va­lamivel több, mint 3 milliós sertésállományt meg kellene duplázni. Program már van rá, de sertés még nincs. Ez a búza, amely most takar­mányként a raktárakban he­ver, már nem hizlalja a ter­vezett 6 millió sertést. Tehát újra tervezni kell, újra vetni és aratni akkor, ha majd nö­vekszik az állatállomány. az állattenyésztés prog­ramja támogatásra érdemes, mert a gazdákat többletbe­vételhez juttatja. A feltétel azonban nem csak a takar­mány, hanem a megfelelő állattartó telepek megépíté­se, mert a régiek sajnos le­pusztult állapotban vannak országszerte. Ma alig van néhány működő környékün­kön. Korábban szinte min­den jelentős gazdaságnak volt állatállománya. Elérni a célt tehát még hosszú évek következetes munkájával le­het csak. szóval örülünk az idei ter­mésnek, de gondjaink is vannak a jövő miatt. Az or­szág kenyere mellett legyen meg a sonkája is. A kitelepítettekre emlékeztek Kócsújfalun Minden diák dolgozhatott Nagyréven nyári munka Minden diák dolgozhatott Nagyréven, aki nyári munkára jelentkezett az önkormányzathoz. Sej János polgármester elmondta, tavaly tizenhét fiatalnak tudtak mun­kát adni, idén tizennyolcán sze­rettek volna elhelyezkedni.- Csakhogy a Munkaügyi Központ csupán öt fő bérköltsé­gét támogatta. Sokat gondolkod­tunk, a 18 diák közül kiknek adjunk lehetőséget a zsebpénz­szerzésre. Mivel ezt igazságosan nem lehet eldönteni, így a kép­viselőkkel közösen úgy határoz­tunk, mindenkit „felveszünk”, a hiányzó összeget pedig az önkormányzat állja. Ez csaknem 700 ezer forint kiadást jelent. ■ ünnepség A hortobágyi zárt tá­borok megnyitásának 61. évfor­dulója alkalmából redezték meg a kitelepítettek hagyományos találkozóját Kócsújfalun. Az em­lékezésre ezúttal is az 1994-ben, tehát húsz évvel ezelőtt megkez­dett kápolnaalap mellett került sor. A Magyar Vidék Országos 56-os Szövetsége posztumusz 56-os emlékéremmel ismerte el Takács János életművét, mun­kásságát, amelyet özvegye és gyermekei vehettek át. A jelen­lévők rövid összefoglalót hall­hattak a Hortobágyi Kényszer­munkatáborokba Elhurcoltak Egyesületének tevékenységéről. E szerint az egyesület fontos te- vékenyse, hogy a sorstársaknak segélyt folyósít, valamint rend­ben tartják az emlékhelyeket. A deportálások mintegy 450 tele­pülést érintettek, köztük 12 hor­tobágyi tábor volt. Az egyesület célja, hogy mindenhol emlék­táblát vagy kopjafát állítsanak. Ezt követően Jeszenszky Iván, egykori ebesi kitelepített visszaemlékezése hangzott el. Az író elmondta, hogy a szov­jet mintára létrehozott zárt kényszermunkatáborokba teljes családok kerültek. A táborokat Sztálin halála után feloszlatták, de a deportáltak vagyonukat nem kaphatták vissza. Megtil­tották számukra, hogy bizonyos településekre menjenek, költöz­zenek, és megfigyelték őket. ■ Megújult az OSZtály. Az utóbbi Időben több kisebb-nagyobb fejlesz­tésre Is sor került a mezőtúri kórházban. A hospice osztály kifestett falait Laskainé Váradi Edit ápoló mutatja. Régiós tábort szerveztek Tiszaföldváron program Régiós nagytábort szervezett a napokban a Tisza- menti Nagyboldogasszony Közösség Tiszaföldváron. A fia­talok a Váci Egyházmegye hét régiójának egyikéből érkeztek és töltöttek el hat napot Földvá­ron. Kovácsik Antal, a helyi plé­bánia vezetője elmondta, évekig Tiszajenőn szervezték a régiós tábort, idén először adott helyet e rendezvénynek a tiszazugi település. A kilencven fiatal sportversenyeken, lelki gyakor­latokon, előadásokon és kézmű­veskedéseken vehetett részt. Érdekesség, hogy a táborba két kamilliánus szerzetesnővér is ellátogatott, akik egyébként Ró­mában élnek és dolgoznak. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom