Új Néplap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-22 / 195. szám
2014. AUGUSZTUS 22., PÉNTEK 3 MEGYEI TÜKÖR Kiugrott az ötezressel bemutató Fellépéseken a „cibaki muhogós” a legnépszerűbb HÍREK Két megyei helység is kapott segítséget KÖZEL 20 millió forintnyi élelmiszeradományt kapott az országban tizenöt település, köztük Kengyel is az egyik pénzintézet jóvoltából, tájékoztatta lapunkat Nagy Szilárd polgármester. Az összeg elosztásában egy alapítvány nyújtott segítséget. Az adománnyal összesen 434 rászoruló gyermek féléves étkeztetése oldódott meg 2014 nyarán. Megyénkből még Cserkeszőlő részesült támogatásban, ahol Kengyelhez hasonlóan szintén 30 gyermeket láthattak el ebből étellel. ■ В. B. A gyanú szerint szóváltásba került a szolnoki Rendőrkapitányság garázdaság bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást egy tiszaföldvári lakos ellen. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a férfi augusztus 21-én 1 óra 15 perc körüli időben a Tiszaföldváron megrendezett nyilvános rendezvény egyik büfésátra előtt szóváltásba került egy 18 éves helyi lakossal, akit megütött. A járőrök perceken belül a helyszínen elfogták a 34 éves férfit, majd előállították a helyi rendőrőrsre, ahol a nyomozók gyanúsítottként kihallgatták. ■ Adományokat vittek az árvaháznak LÁTOGATÁS KÖZEL Ötven főből álló besenyszögi csoport látogatott el Csíkcso- mortányba a közelmúltban. Az utazók megismerkedtek a csíki hagyományokkal és adományokat is vittek a moldvai csángó árvaháznak. Kint tartózkodásuk ideje alatt a látogatásukat összekötötték egy erdélyi körúttal is. A besenyszögi- ek számára azért is fontos a kapcsolattartás a Csíkcso- mortányban élőkkel, mert az onnan származók építették annak idején Szen- tivánt, Besenyszög első falujáét. A település ugyanis négy faluból épült, tájékoztatta lapunkat Molnár Melinda múzeumpedagógus. ■ B. B. ► Folytatás az 1. oldalról- A vízbe ugrás nem is annyira ritka. Ugrottunk már Budapesten a Dunába, Szolnokon a Tiszába, a Tatai Virágfesztiválon pedig a tó közepére felállított háromszor három méteres színpad közepére. Ez utóbbit nem feledem el, ugyanis a kiugrás pillanatában jutott eszembe, hogy nem vettem le az ernyőre szerelt több százezer forint értékű miniszámítógépet. Igen erős volt a motiváció, hogy az ugrást pontosan teljesítsem - nevet a sportoló, aki már több mint 4300 ugráson van túl.- A nézők különösen szeretik a „cibaki muhogóst”, amely nem egy néptáncelem, hanem egy különleges és látványos ejtőernyős ugrás. Neve onnan származik, hogy a szintén cibaki származású kiváló ejtőernyős barátommal, Antalicz Jenővel találtuk ki. Különlegessége, hogy esés közben nem egymás ernyőjére ülünk rá (ezt ugyanis már sokszor láthatta a közönség), hanem a lábunkat akasztjuk össze, így az ernyő sem felettünk van, hanem inkább mellettünk. Egy másodperc alatt akár harminc métert is zuhanunk ebben a pozícióban, ami nemcsak látványos, hanem komoly hanghatással is jár, hiszen a zsinórok végig úgy fütyülnek, mint a sípok. Egymást csak a talaj fölött harminc méterrel engedjük el, így a nézőkben végig ott van a „hop- pá-hoppá, ezek az őrültek mindaz ejtőernyősök pontos célba érkezése a versenyeken szinte csak centiken múlik. Egy-egy kupán, bajnokságon talán még ennél is kisebb távolságok döntenek a helyezésekről.- persze volt olyan eset is, amikor azon gondolkodtam, vajon melyik erdő közepébe tudok leszállni, annyira elsodródtam. Régebben a kísérőink tarieret földbe csapódnak” érzés... - árulja el Ferenc, bár hozzáteszi, természetesen tudni kell nemet mondani a különböző kívánságokra, ha az nem teljesíthető biztonsággal. Tavaly például arra kérték őket, hogy a főváros felett ugorjának ki a repülőből és a Lu- dovika-udvarba érkezzenek.- A hehkopter fel is emelkedett velünk, de éppen a cél felett a szél feltámadt, mi pedig úgy döntöttünk, nem kockáztatunk. Kedélyesen integettünk a bentottak bennünket szemmel és árkon-bokron követtek autóval, hogy aztán „összeszedjenek”. Manapság a technika szinte elkényeztet, egyszerűen csak betápláljuk a pontos koordinátákat a tartózkodási helyünkről a GPS-be és várjuk a felmentősereget - meséli a többszörös világkupagyőztes profi ejtőernyős, Asztalos István. nünket váró nézőknek, majd visszatértünk Gödöllőre. Az ejtőernyősök elmesélik, a hőlégballonból történő kiugrás is népszerű a rendezvényeken, bár ez nem is annyira egyszerű feladat.- Ezer méter magasságban ugyanis a ballon arra száll, amerre a szél fújja, nem feltétlenül arrafelé, amerre mi szeretnénk menni - fűzi hozzá Asztalos István. - Az ejtőernyősnek mindig össze kell dolgoznia a ballonkapitánnyal, ennek ellenére a pontos célbaérkezés még így sem garantált.-Egyik alkalommal ezt végiggondolva úgy döntöttem, biztos, ami biztos, viszek magammal pénzt a visszataxizásra. Ötezer forintot beletettem a zoknimba (amit rögzítettem befőttesgumi- val is), mert nem tudtam, hogy az ugrást követően hol érek földet. Valahogy csak haza kellett jutnom... - mosolyog Ferenc, aki persze megnyugtat: rossz pénz nem vész el! Erdőn-mezőn érnek földet a győztesek Lovasok gyűjteménye. Patkók zenéje címmel nyílt kiállítás rákóczifalvi lovasok gyűjteményéből a Macimúzeumban. Láthatók nyergek, lovaglópálcák, csizmák, szablyák és lovakat ábrázoló művészeti alkotások. A kiállítás egyik különlegessége a képünkön is látható nyereg, mely- lyel a müncheni olimpián versenyeztek az öttusázók. A Nagy András tulajdonában lévő nyerget Bíró Tiborné Marika mutatja. JEGYZET KERCZA IMRE Örömteli gondok örömhír, hogy megtermett az ország kenyere. 5 millió tonnánál több búza került a raktárakba. Örömhír az is, hogy augusztusra megsütötték a magyarok kenyerét és elkészítették a magyarok tortáját. Az idei gabonatermésből nemcsak kenyérre hanem kalácsra is jut. Meg kb. 2 millió tonna külföldre is. A száraz tények mögött verítékes, nehéz munka és sok aggódás van. De a siker nem maradt el. A SIKER AZONBAN Újabb gon- dokat is szül: olcsóbb lett a gabona, a gazdák kivárnak, s ki tudja milyen áron kel el, s mennyi lesz a bevétel. A legjobb az volna, ha a táplálékláncban a további szereplők fogyasztanák el a takarmányminőségűt. A hozzáadott érték ugyanis többletbevételt jelent a termelőnek. Ennek azonban feltételei vannak. A mai, valamivel több, mint 3 milliós sertésállományt meg kellene duplázni. Program már van rá, de sertés még nincs. Ez a búza, amely most takarmányként a raktárakban hever, már nem hizlalja a tervezett 6 millió sertést. Tehát újra tervezni kell, újra vetni és aratni akkor, ha majd növekszik az állatállomány. az állattenyésztés programja támogatásra érdemes, mert a gazdákat többletbevételhez juttatja. A feltétel azonban nem csak a takarmány, hanem a megfelelő állattartó telepek megépítése, mert a régiek sajnos lepusztult állapotban vannak országszerte. Ma alig van néhány működő környékünkön. Korábban szinte minden jelentős gazdaságnak volt állatállománya. Elérni a célt tehát még hosszú évek következetes munkájával lehet csak. szóval örülünk az idei termésnek, de gondjaink is vannak a jövő miatt. Az ország kenyere mellett legyen meg a sonkája is. A kitelepítettekre emlékeztek Kócsújfalun Minden diák dolgozhatott Nagyréven nyári munka Minden diák dolgozhatott Nagyréven, aki nyári munkára jelentkezett az önkormányzathoz. Sej János polgármester elmondta, tavaly tizenhét fiatalnak tudtak munkát adni, idén tizennyolcán szerettek volna elhelyezkedni.- Csakhogy a Munkaügyi Központ csupán öt fő bérköltségét támogatta. Sokat gondolkodtunk, a 18 diák közül kiknek adjunk lehetőséget a zsebpénzszerzésre. Mivel ezt igazságosan nem lehet eldönteni, így a képviselőkkel közösen úgy határoztunk, mindenkit „felveszünk”, a hiányzó összeget pedig az önkormányzat állja. Ez csaknem 700 ezer forint kiadást jelent. ■ ünnepség A hortobágyi zárt táborok megnyitásának 61. évfordulója alkalmából redezték meg a kitelepítettek hagyományos találkozóját Kócsújfalun. Az emlékezésre ezúttal is az 1994-ben, tehát húsz évvel ezelőtt megkezdett kápolnaalap mellett került sor. A Magyar Vidék Országos 56-os Szövetsége posztumusz 56-os emlékéremmel ismerte el Takács János életművét, munkásságát, amelyet özvegye és gyermekei vehettek át. A jelenlévők rövid összefoglalót hallhattak a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületének tevékenységéről. E szerint az egyesület fontos te- vékenyse, hogy a sorstársaknak segélyt folyósít, valamint rendben tartják az emlékhelyeket. A deportálások mintegy 450 települést érintettek, köztük 12 hortobágyi tábor volt. Az egyesület célja, hogy mindenhol emléktáblát vagy kopjafát állítsanak. Ezt követően Jeszenszky Iván, egykori ebesi kitelepített visszaemlékezése hangzott el. Az író elmondta, hogy a szovjet mintára létrehozott zárt kényszermunkatáborokba teljes családok kerültek. A táborokat Sztálin halála után feloszlatták, de a deportáltak vagyonukat nem kaphatták vissza. Megtiltották számukra, hogy bizonyos településekre menjenek, költözzenek, és megfigyelték őket. ■ Megújult az OSZtály. Az utóbbi Időben több kisebb-nagyobb fejlesztésre Is sor került a mezőtúri kórházban. A hospice osztály kifestett falait Laskainé Váradi Edit ápoló mutatja. Régiós tábort szerveztek Tiszaföldváron program Régiós nagytábort szervezett a napokban a Tisza- menti Nagyboldogasszony Közösség Tiszaföldváron. A fiatalok a Váci Egyházmegye hét régiójának egyikéből érkeztek és töltöttek el hat napot Földváron. Kovácsik Antal, a helyi plébánia vezetője elmondta, évekig Tiszajenőn szervezték a régiós tábort, idén először adott helyet e rendezvénynek a tiszazugi település. A kilencven fiatal sportversenyeken, lelki gyakorlatokon, előadásokon és kézműveskedéseken vehetett részt. Érdekesség, hogy a táborba két kamilliánus szerzetesnővér is ellátogatott, akik egyébként Rómában élnek és dolgoznak. ■
