Új Néplap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-16 / 191. szám

6 GAZDASAG 2014. AUGUSZTUS 16., SZOMBAT |f H •• II// S|| •• I Közüzemi ivóvíz nélkül eu-kötelezettség Több mint 230 ezer lakás érintett szerte az országban Az alföldi régiókban, Békésben, Somogybán, a délebbi és északi vidékeken a legnagyobb a lemaradás e téren A BUX index alakulása (pont) 17600 17 550 t Jt 17 450 -------------------------------------­2014. augusztus 15. VG-GRAFIKA FORRÁS: BÉT Nyertesek Részvény Utolsó ár Változás Millió (Ft) (%) Ft FHB 749 3,17 9 OTP 3957 1,46 4941 RABA 1295 1,25 7 TVK 4343 0,53 1 M0L 11725 0,3 376 Vesztesek Részvény Utolsó ár Változás Millió (Ft) (%) Ft BTEL 489-5,96 9 CIGPANN0NIA 223-1,76 13 SYNERG0N 162-1,22 1 APPENINN 193-1,03 1 PANNERGY 318-0,31 2 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2014. augusztus 15.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2014. szept 47500 Takarmánybúza 2014. szept 41500 Takarmánykukorica 2014. nov. 39000 Takarmányárpa 2014. szept 42 000 Olajnapraforgó 2014.okt 84000 Repce 2014. szept 87000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2014. augusztus 15.) >i €/Ft 313,90 1,35 Ft /. $/Ft 234,22 0,64 Ft й CHF/Ft 259,35 1,41 Ft >J €/$ 1,3393 0,0013 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2014. augusztus 15.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 302,98 321,72 CIB Bank 299,89 324,89 Citibank 299,66 324,72 Erste Bank 303,56 321,04 FHB Bank 303,24 321,36 K&H Bank 303,92 321,44 MKB Bank 302,52 321,88 OTP Bank 304,14 321,66 Raiffeisen Bank 302,62 321,34 Nemrég még közel negyed- millió lakásban nem volt közüzemi ivóvízellátás. Az ivóvízminőség javításának teljesítésében több uniós vál­lalásunk is késett, az előző pénzügyi ciklusban közel 150 milliárdot fordíthattunk erre a célra. * I Éber Sándor Magyarországon összesen 232 ezer 783 lakásban nem volt el­érhető a közüzemi ivóvízellátás a legutóbbi népszámláláskor - közölte a parlament honlapján a Pintér Sándor belügyminisz­ter. A 2011-es adatok szerint a I közel negyedmillió háztartás­ból 130 ezer 766 lakás esetén közkifolyóról, vagy más mó­don elérhető közelségben volt található ivóvízvételi lehető­ség. További 86 ezer lakásban rendelkezésre állt a vezetékes használati vízellátás, amely nem a közüzemi ivóvízellátás­ra alapozott volt. A fennmaradó 16 ezer lakásban egyéb módon oldották meg a lakossági ivó­vízigény fedezését. A tárcave­zetőt az LMP-s Szél Bernadett és Ikotity István kérdezte arról, hogy „Magyarországon mikor lesz mindenki számára elérhe- I tő a vízszolgáltatás saját ház­tartásán belül?” Az előző uniós pénzügyi cik­lusban a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) kere­tén belül ivóvízminőség javítás­ra is lehetett korlátozott mér­tékben pályázni. A 2007-2013- as időszakban 147,89 milliárd I forint állt rendelkezésre erre a célra, amelyből a 2011-13-as ke­ret 129,17 milliárd forint volt. 2007 eleje és 2012 vége kö­zött 84 projekt kapott támoga­tást 79,8 milliárd forint érték­ben. 2013 elejétől napjainkig 115 projekt pályázott sikere­sen, összesen 67,6 milliárdot kaptak. Jelenleg 46 pályázat vár még elbírálásra 14,3 mil­liárdos értékben, amely most már nem a KEOP, hanem a Kör­nyezeti és Energiahatékonysá­gi Operatív Program (KEHOP) keretén belül fog megvalósulni. A KEHOP már a 2014-020-as pénzügyi ciklus része, amely­ben a belügyminiszter szerint a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása kiemelt szerepet kap. Pintér szerint a kormány az ellátási hiányok felszámo­lását, az ivóvízminőség-javító program keretében felgyorsí­tani kívánja. Ennek keretében az állam átvállalta a minőség- javítás tekintetében érintett önkormányzatok beruházá­sainak önrészét. A kormány a kötelezettséggel összefüggő be­ruházás megvalósításáról saját hatáskörben gondoskodhat, ha az unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezett­ség határideje eredménytele­nül telt el, vagy a határidőben történő teljesítés elmaradásá­nak reális veszélye fennáll. Amikor Magyarország az unióhoz csatlakozott 2004­Kétmillió ember érintett mintegy kétmillió lakost érint közel mintegy 700 településen, hogy nem megfelelő ivóvíz áll a rendelkezésükre - mondta ko­rábban a Vidékfejlesztési Mi­nisztérium vízgazdálkodási cso­portjának főosztályvezető-he­lyettese a Világgazdaság című napilap konferenciáján. Doma­ben, akkor a szerződésben bi­zonyos vállalásokat határidő­re. Például azt is, hogy 2006-ig az ivóvízben a bór, a fluorid és nitrit határértéket az uni­ós határérték alá szorítjuk. Az arzén esetében ezt 2009- re (ugyanerre az ammonium határértéket alá szorítását is vállalta a magyar kormány) terveztük teljesíteni. Az Euró­pai Bizottság 2012. december 25-ig adott haladékot Magyar- országnak, hogy biztosítsa az ivóvizek az európai uniós határérték alatti arzén- (50 he­lyett 10 mikrogramm literen­ként), bór- és fluoridtartalmát, amit nem sikerült mindenhol teljesíteni. A honvédség ezért egyes településeken még az hidy László szerint az uniós irányelveknek megfelelő ivóvíz program azért is haladt nehéz­kesen, mert a megvalósítására nem volta településeknek ele­gendő önereje a pályázatoknál. a idei évi büdzsében eredetileg 4,5 milliárd forintot terveztek ivóvíz-pályázati célokra. idén is szolgáltatta az arzésn- mentes vizet (március elejétől március végégig 51 települé­sen vállalták), mivel hálózati szinten ez nem mindenhol si­került megvalósítani. A Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztérium biztosította, a dero- gációval (az uniós vállalásoktól egy időre mentességet, haladé­kot kapó) érintett települések előkészítésére azonnal forrá­sokhoz jussanak. Az érintett önkormányzatok a KEOP tá­mogatás feletti önrészét az EU Önerő Alapból teljes mértékben inanszírozhatták. Jelenleg összesen 89 ivó- vízminőség-javítóprojekt van, melyben 365 település érintett derogációval. Közvetlen kor­mányzati segítségben 33 pro­jekt részesül, 56-ot a Belügy­minisztérium támogat. Vissza nem térítendő támogatást ka­pott 2012-ben és 2013-ban 62 település az ivóvízproblémáik átmeneti megoldására. Az érin­tett települések fejlesztéseihez szükséges források esetében a KEOP keretein belül 2015. jú­nius 30-ig van lehetőség a pro­jektek végrehajtására és azok pénzügyi elszámolására. JÓ TANÁCS Kidobjam, mert nem lehet javítani? LETELT AZ IDEJE Olvasónk 2011. februárjában digitális képkeretet vásárolt, amely most elromlott. A terméket az úr elvitte a gyártó szervi­zébe, ahol azt a választ kap­ta, a képkeret javíthatatlan, ráadásul nem gyártják, tehát ki lehet dobni. Levélírónk azonban jogorvoslatot sze­retne. A tartós fogyasztási cik­kekre egy év jótállás és további két év szavatossági időt ír elő a fogyasztóvé­delmi törvény. A jótállás időszakában a gyártónak, illetve a kereskedőnek gondoskodnia kell róla, hogy az elromlott terméket díjmentesen megjavítsák, vagy ha ez nem lehetséges, adjanak helyette egy jó má­sikat. Amennyiben nincs az adott termékből, akkor a fogyasztónak vissza kell kapnia a termék vételárát. ha a termék egy év után, tehát a jótállás lejártát kö­vetően romlik el, életbe lép a szavatossági jog. Ekkor a kereskedőnek ugyanúgy kell eljárni, mint a fenti esetben, kivéve, ha vitára kerül sor. Ilyenkor a vásár­lás utáni fél éven belül az eladónak kell gondoskodnia annak kiderítéséről (be­vizsgáltatással), hogy az árucikk valóban gyártási hiba miatt ment tönkre. Fél év elteltével a vásárlónak kell végigjárni a bizonyítá­si procedúrát. MINDEZ LEVÉLÍRÓNKNÁL nem jöhet szóba, mert a termé­ket több mint három éve vásárolta, tehát a jótállás és a szavatosság egyaránt le­járt. Ha a digitális képkere­tet valóban nem lehet meg­javítani, akkor a szerkezet kiszolgálta az idejét. A mai kereskedelmi cikkeknél, köztük az elektronikus termékeknél gyakori, hogy nem tartanak ki pár évnél, illetve ezalatt romlik a mi­nőségük. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Nem várható a földminősítés rendszerének megváltoztatása BECSLŐJÁRÁS A minőségi osztályt és az aranykorona-értéket kell feltüntetni a tulajdoni lapokon Nem tartok szükségesnek jog­szabály-módosítást a termőföl­dek minőségi osztályba sorolá­sa ügyében - közölte a minap a földművelésügyi miniszter. Fazekas Sándor ugyanis Kepli Lajos írásbeli kérdésére azt írta, hogy a jogszabályok jelenleg is biztosítják a földminősítési ada­tok felülvizsgálatát és indokolt esetben a minőségi osztály, vala­mint az aranykorona (Ak) érték megváltoztatását. A jobbikos honatya azt firtat­ta, a legtöbb földterület minőségi osztálya és aranykorona értéke több évtizede lett megállapítva, sokszor nem tükrözi a valósá­got. Szerinte többször előfordult, hogy a földhivatal a földtulaj­donos szakértői vizsgálattal is alátámasztott átminősítési ké­relmét elutasította (az eljáráshoz 100 ezer forint az illeték), mivel a rendeletben fennálló osztályba sorozási okok nem álltak fenn. Több kárpótlás útján néhány tíz hektárnyi földhöz jutott gazda szenvedhetett kárt, akik nem maguk hasznosítják földet, ha­nem bérlet útján műveltetik azt. Fazekas hangsúlyozta, a tulaj­donosok a sérelmes határozatok ellen élhetnek a jogorvoslat lehe­tőségével. A haszonbérlet nagy­sága nem kizárólag a földrészlet Ak értéke alapján határozható meg. A szerződés a díj mérté­kére vonatkozóan tartalmazhat például meghatározott pénzösz­Fazekas: jogorvoslatra van mód szeget, vagy az étkezési búzá­nak a hazai tőzsdei átlagára (Ft/ kg) alapján számított összeget is. Közölte azt is, a jogszabályok alapján a mező- és erdőgazdasá­gi művelés alatt álló vagy arra alkalmas, alkalmassá tett föld minőségét osztályba sorolás­sal a természetbeni állapotnak megfelelően kell megállapítani. A föld minőségeként a minőségi osztályt és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet, az Ak értéket kell feltüntetni az ingatlan tulajdoni lapján. A tu­lajdonos a területi járási földhi­vatalnál kérelmezheti földjének minősítését. A földek minőségi osztályát (kataszteri tiszta jövedelmét,) nem művelési ágváltozásból eredő földminőségváltozásnál a földhivatal megváltoztathat­ja, ha az ingatlan-nyilvántartás adatai és a valóságos állapot között legalább két minőségi osztály különbözet, vagy hektá­ronként 8 aranykorona eltérés állapítható meg. Ezt az indokolja, hogy a föld minőségében esetleg fennálló, de nem releváns kü­lönbség nem elégséges az Ak érték korrekciójához. A földmi­nősítési rendszer a becslőjárá- son belül művelési áganként a különböző minőségű területeket minőségi osztályokba sorolja, amelyeket egytől legfeljebb nyol­cig terjedő értékszámmal kü­lönböztet meg. Az alacsonyabb számérték a jobb talajminőséget mutatja. A földhivatal a határszemle és a parlagfű felderítése során évente rendszeres helyszíni ellenőrzéseket végez; ha ter­mészetbeni állapot és az ingat­lan-nyilvántartás tartalmának eltérését észlelik, akkor meg­teszik a szükséges hatósági in­tézkedéseket. Fazekas Sándor hangsúlyozta: a földminősítés aranykoronás rendszerének fenntartásával legalább közép­távon számolni kell (tekintettel a máig lezáratlan földprivatizáci­óra), ezért a földhivatali hálózat folyamatosan gondoskodik a hozadéki rendszer karbantar­tásáról. BÉ. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom