Új Néplap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-13 / 188. szám

ГК л • 2014. AUGUSZTUS 13., SZERDA KOZELET KKg '«WTi I—TMHF1T iTiMTiiriT W ИМГЯМ>1И1И1»KWIWIII Nehezített gyógykezelés OEP Csak papíron létezik szabad unión belüli betegáramlás Külföldi gyógykezelések (2014, milliárd forint) Idei előirányzat Féléves Eddig felhasznált keret összeg Teljes költségvetés 9,5 EU-s elszámolás, sürgősségi ellátás ■ПВП EU-n kívüli elszámolás, sürgősségi ellátás* 150__________ Tervezett ellátás Speciális kezelés* 300 _____________ Itthon nem elérhető kezelés U FORRÁS: OEP Millió forint. HÍRSÁV Katasztrófa fenyeget Irakban a jAziDi szekta több ezer tagja rekedt Irak északi, hegyi részein, az iszla- mista felkelők elől mene­külő csoportnak sürgős segítségre van szüksé­ge - figyelmeztetett az ENSZ. Az Irak egyre nagyobb részét felügyelő szélsőséges Iszlám Állam (IS) fegyveresei isten- káromlás miatt üldözik a 700 ezres közösség tagjait, akik közül sokan Szíriából menekültek ira­ki kurd területre. ■ VG Meghalt az ebolás spanyol pap ebola-vírus okozta fer­tőzésben elhunyt kedd reggel az a spanyol misz- szionárius, aki Afrikában fertőződött meg a járvány­nyal. A 75 éves Miguel Pajarest csütörtökön he­lyezték karantén alá egy madridi kórházban, miu­tán Libériában megfertő­ződött. A férfit a spanyol egészségügyi miniszté­rium közlése szerint egy kísérleti szerrel kezelték. Közben az Egészségügyi Világszervezet közölte: lehetővé teszik a kísérleti fázisban levő ebola elleni < szerek embereken való al­kalmazását. ■ VG Az Együtt-PM önállóan indul Budapesten AZ EGYÜTT-PM önállóan indul Budapesten az önkormányzati válasz­táson, de továbbra is támogatja Falus Ferenc főpolgármester-jelöltsé­gét. Döntésüket azzal in­dokolják, hogy a Magyar Szocialista Párt (MSZP) nem fogadta el azt a meg­állapodást, amelyet a Demokratikus Koalíció­val (DK) együtt kötöttek pénteken. Falus Ferenc közölte: csak úgy vállal­ja a megmérettetést, ha mindhárom párt közösen jelöli. ■ MTI Egyetlen forintot sem fize­tett még ki az egészségbiz­tosító idén magyar betegek tervezett külföldi gyógyke­zelésére. A másutt igénybe vett sürgősségi ellátásra viszont lényegesen többet kénytelen költeni az OEP a tervezettnél. Haiman Éva Igazuk lesz azoknak, akik azt jósolták: nem kell attól tartani, hogy a vonatkozó uniós irány­elv hatályba lépésével tömege­sen mennek majd külföldre az itthon gyógyulást nem találó magyar betegek, ami felbo­ríthatja a tb-költségvetést. Az Egészségbiztosítási Alap idei első féléves statisztikája sze­rint még egyetlen forintot sem kellett kiadnia az OEP-nek a magyar betegek tervezett kül­földi gyógykezeléseire, amire elvileg kereken egymilliárd fo­rintot különítettek el. A szabad betegáramlást le­hetővé tévő európai uniós di­rektíva tavaly október 25-én lépett hatályba. E szerint az Európai Unió polgárai az EU bármely országában, bizonyos korlátozásokkal, de ugyan­olyan feltételekkel vehetik igénybe az egészségügyi ellá­tást, mint az adott állam polgá­rai. Az Európai Bizottság ada­tai szerint évek óta az európai betegek mindössze egy száza­léka kezelteti magát külföldön, és szakértők azt feltételezték, hogy ezen az új szabályozás sem fog változfáffir'“""'”" A vonatkozó magyar jogsza­bályok miatt Magyarországon a korábbinál is nehézkeseb­bé és bürokratikusabbá vált a külföldi gyógykezelés en­gedélyeztetése. Ráadásul, ha pozitív is az elbírálás, a bete­geknek meg kell előlegezniük A bürokrácia malmai a külföldi gyógykezelési igényekről az OEP hatósági eljárás keretében dönt, egy független orvosszakértőt kér­ve fel, hogy elbírálja az igényt, amihez amúgy a ke­zelőorvos szakmai indoklása is kell. Az ügyintézés akár két hónapot is igénybe vehet. Az elbírálásnál nem számít­hat sok jóra, akiMagyaror­a kiadásokat, mert a biztosító csak utólag, a számlák benyúj­tása után fizet. Ennek ellenére az uniós szabályok tavalyi ha­tályba lépése óta 292-en kér­ték a külföldi gyógykezelés lehetőségét, és közülük 232-en meg is kapták az OEP-től ka­pott tájékoztatás szerint. A magyar betegek külföldi gyógykezelésére összességé­ben iTÜJvaiy felhasznált nét- milliárd forinttal szemben ez évre már 9,5 milliárd forintot irányoz elő az Egészségbiztosí­tási Alap költségvetése. Ebből a legnagyobb tételt az EU-tag- államokkal kapcsolatos el­számolásra és az unión belüli sürgősségi ellátás fedezetére szágon is igénybe vehető, vagy nagyon speciális - így bizonytalan végkimenetelű - és költségigényes gyógyke­zeléshez kér hozzájárulást. Ez utóbbi azt jelenti, hogy legfeljebb 30 százalékkal ke­rülhet többe, mint amit ugyanazért az ellátásért itt­hon fizetne ki a biztosító a hazai szolgáltatóknak. szánt 6,4 milliárd forint, ami nagyjából megegyezik a tavaly erre a célra ténylegesen elköl­tött összeggel. Az első fél év j alatt már a keret háromnegye­de elfogyott, és egészen bizo­nyos, hogy nem lesz elég egész évre az EU-n kívüli országok­ban egészségügyi ellátásra szoruló magyarok gyógykeze­lésére szánt 1§0 millió forint sem, mivel azt már az első hat hónap alatt el kellett költeni. Ezzel szemben az olyan, itt­hon nem elérhető és részben előre nem tervezhető külföldi gyógykezelésekre, amilyenek a máj- és tüdőátültetések, egyes speciális gerincműtétek és on­kológiai kezelések, genetikai vizsgálatok, illetve a külföldi donorszervek és őssejtek beho­zatala, lényegesen kevesebbet j költött az OEP a kalkuláltnál. Ez a keret két tételből áll, az egyik 150 milliós, ennek mind­össze 33,4 százalékát használ­ták fel január és június között, a másik ennél tetemesebb, 1,7 milliárdos, de ennek is csak a 38,9 százaléka fogyott el hat hónap alatt. Eddig évente jel­lemzően 500-600 magyar be­teg külföldi gyógykezelését fi­zette az OEP. Elindult az orosz humanitárius misszió, Kijevben aggódnak konvoj Csaknem háromszáz teherautóból álló konvoj indult el Oroszországból Ukrajna felé, a Moszkva által hétfőn bejelentett humanitárius misszió keretében szállítanak élelmiszert, ruhane­műt és orvosságot Kelet-Ukrajná- ba. Kijevben attól tartanak, hogy a segélynyújtás valójában ürügy arra, hogy az orosz hadsereg bevonuljon a régióba, amelyben most is harcok dúlnak az orosz­barát szeparatisták és az ukrán hadsereg között. Ezt a forgató- könyvet valószínűsíti a NATO vezetése is. Anders Fogh Rasmus­sen, a katonai szervezet vezetője hétfőn arról beszélt a Reuters hír- ügynökségnek: „úgy látjuk, hogy az (orosz) katonai beavatkozáshoz az ürügyet egy humanitárius se­gítségnyújtás adja majd meg”. Petro Porosenko ukrán elnök az akció bejelentése után Barack Obama amerikai elnökkel egyez­tetett telefonon. Szvjatoszlav Ceholko a megbeszélés után azt írta Facebook-oldalán: Obama támogatta Porosenko azon kez­deményezését, hogy a Vöröske­reszt Nemzetközi Bizottságának égisze alatt nemzetközi, azaz európai uniós, német, orosz és más külföldi partnerek részvé­telével jöjjön létre humanitárius misszió, amely segítséget nyújt a harcok sújtotta kelet-ukrajnai Luhanszk városának. A telepü­lés nagy részén már több mint egy hete nincs áram- és vízellá­tás, fogynak az élelmiszer- és a gyógyszerkészletek. Korábban Jósé Manuel Barro- so, az Európai Bizottság elnöke is biztosította Porosenko elnököt afelől, hogy az unió támogat egy olyan nemzetközi segítségnyúj­tást Ukrajnának, amely a nem­zetközi normák betartása mellett valósul meg. A Vöröskereszt azt közölte: a 280 autóból álló konvoj a közreműködésük nélkül ha­lad Ukrajna felé. Az Itar-TASSZ orosz hírügynökség szerint a kamionok az orosz fővároshoz közeli Alábbiéból indultak, vagy­is néhány napig eltart, amíg a szállítmány megteszi a nagyjá­ból ezer kilométeres távolságot az ukrán határig. ■ VG A külföldi termékek tönkretehetik a hazai tej piacát tiltás A termelők keresik a keleti lehetőségeket, és szigorúbb ellenőrzést várnak el a hazai hatóságoktól A magyar tejtermelőkre nem közvetlenül az orosz szankciók, hanem a várható közvetett hatá­sok jelentenek veszélyt - mondta lapunknak Mélykúti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Ter­méktanács elnöke. A szakember szerint a magyar-orosz viszony­latban a tejtermékkivitel nem je­lentős, ennek mennyisége éven­te 50-100 tonna között alakul. Problémát az unió piacán rekedt termékek, elsősorban a lengyel, holland, német sajtok okozzák. Úgy véli, olyan dömpingárat hoz­hat, amely akár három hónap alatt is tönkre teheti az ágazatot. Az elnök elképzelhetőnek tartja azt is, hogy - adott eset­ben - átcímkézett termékek is megjelennek a piacoko - ma­gyarázta. „Tárgyaltunk már a kormányzattal és a szakminisz­tériummal is, és azt az ígéretet kaptuk, kiterjesztik és erősítik az ellenőrzéseket a tiltólistára került termékek esetében” - tá­jékoztatott a szakember. Az el­nök az egyik megoldást abban látja, hogy nyomon követik a termékeket a gazdától a felvásár­lóig, az üzembe kerülésig. Oroszország hangsúlyozta: aki enyhít a hozzáállásán, annak engedményeket tesznek - érvelt a szakember, és hozzátette: nem tartja kizártnak, hogy Magyar- országnak kedvezőbb besorolás­ba kerül. Az elnök Szerbiára hi­vatkozott, ahol Alekszandar Vu­, VS* Ä ч I '■ Jakab István A Magosz aggódik a szakértők által vártnál is na­gyobb gondot jelent a magyar ag- rárium számára az orosz embargó - közölte Jakab István. A Magosz elnöke azt nyilatkozta: az unió belső piacán jelennek meg azok az áruk, amelyeket az embargó miatt nem lehet kivinni. A túlkíná­lat komoly gondot okozhat a ma­gyargazdálkodóknak, akik termé­keik mintegy 80 százalékát az Eu­rópai Unión belül értékesítik. A várható károk enyhítésének lehetséges módozatain már dol­goznak - tette hozzá, aki szerint az embargó hatásainak enyhítésé­re az EU által szánt400 millió eu­ró várhatóan kevés lesz. csics miniszterelnök kijelentet­te: az a tény, hogy országa nem csatlakozik Nyugat-Európához, óriási üzleti lehetőséget nyújt az oda irányuló exportnak. Zseljko Szertics, a szerb kereskedelmi kamara elnöke közölte, hogy elsősorban szilvát szállíthatnak az orosz piacra, de jók az esélyei más mezőgazdasági termékek­nek és édességeknek is. Tavaly az Oroszországba irányuló szerb élelmiszer-export értéke 185 millió dollár volt. Összehason­lításul: Magyarország Oroszor­szágba irányuló agrár- és élel­miszerexportja 2013-ban 320 millió dollár volt, ebből mintegy 190 millió dollárnyi mennyisé­get sújt a tilalom. A Földművelésügyi Miniszté­rium (FM) szerint nem számot­tevő az orosz embargó közvetlen hatása a magyar agrárexportra, elsősorban csak olyan vállalko­zásoknak okozhat nehézséget, amelyek kizárólag, vagy jelentős arányban Oroszországba expor­tálnak. Az FM közleményében azt írja: a tárca agrárdiplomáciai hálózata útján folyamatosan kap­csolatban áll a stratégiai magyar mezőgazdasági piacokkal, és az így kapott információk alapján megkezdte az olyan hazai, vagy, uniós intézkedési lehetőségek fel­mérését, amelyek hatékonyan já­rulhatnak hozzá az orosz szank­ciók nemkívánatos hatásainak kiküszöböléséhez. ■ A. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom