Új Néplap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-12 / 187. szám
л г jmr KOZELET игпшаш Pénztárgépek: nincs halasztás A nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nem dolgozik a pénztárgépek cseréjéhez járó állami támogatás határidejének meghosszabbításán, de ha az átállás gördülékenysé- gének biztosítása szükségessé teszi, intézkedik - derül ki Varga Mihály tárcavezető írásbeli válaszából, amely tegnap jelent meg az Országgyűlés honlapján. A legfrissebb adatok szerint eddig több mint 145 289 online pénztárgépet kötöttek rá a NAV rendszerére, 50 ezer forintos állami támogatást 118 192 online pénztárgép után igényelték. ■ MTI Becsületrend lovagja lett Andor László A LEGRANGOSABB francia kitüntetés, a Becsületrend lovagi fokozatát adományozta Frangois Hollandé francia elnök Andor László uniós biztosnak. A foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős magyar biztos a gazdasági válság hatásainak leküzdése és az európai szociális modell megerősítése érdekéin ben tett erőfeszítéseiért kapta a kitüntetést. ■ VG Lázadás tört ki egy donyecki börtönben TÜZÉRSÉGI LÖVEDÉK talált el egy börtönt a kelet-ukrajnai Donyeck városában vasárnap éjjel. Egy elítélt meghalt, 18 megsérült. A szigorított őrizetű börtönben a lövedék becsapódása után lázadás tört ki és 106 elítélt megszökött. Néhányan közülük hétfőn reggel visszatértek a börtönbe. A városvezetés közlése szerint hétfőn is folytatódott a tűzharc Do- nyeckben a kormányerők és a várost megszállva tartó oroszbarát szakadá- rok között. ■ MTI Nem megyünk táppénzre betegállománya szünidőben hirtelen több lesz a „beteg gyerek” Adót fizettetnek a gyerekeket táborba kísérő tanárokkal Táppénzkiadások és esetek alakulása TÁPPÉNZKIADÁS (MILLIÓ FORINT) TÁPPÉNZES ESETEK SZÁMA (EZER) TÁPPÉNZES NAPOK SZÁMA (EZER) VOCRAFIKA FORRÁS: OEP Négy éve még 27, tavaly már csak 24 napot volt táppénzen egy magyar munkavállaló. Csökkent a betegállományban lévők aránya és száma is, nem beszélve a táppénzkiadásokról, amelyek az utóbbi három évben húszmilliárddal apadtak. __________________________a Haiman Éva Júliusban, amikor a gyermek- intézmények zárva vannak, évek óta kisebb lokális csúcsot regisztrál a gyermekápolási táppénzben a KSH. Bár az Országos Egészségbiztosítási Pénztár csak az első félévre vonatkozó költségvetési adatait hozta nyilvánosságra, a „szünidőhatás” már ebből is látszik: miközben a táppénzkiadások nem haladták meg az időarányos tervet, addig a gyermek betegsége miatti költés 38,6 százalékkal lépte túl az előirányzatot. így június végére már gyakorlatilag a 70 százaléka elfogyott az egész éves, 2,3 milliárdos keretnek. A „sima” betegállományok finanszírozására a tavalyi 51 milliárd forinttal szemben idén összesen majdnem 54 milliárd forintot szánnak, döntően a foglalkoztatás bővülése és ezzel a táppénzre jogosultak számának emelkedése miatt. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján ugyanakkor hiába nő a táppénzre jogosultak száma, abból nem következik egyenesen, hogy többen is élnek ezzel a lehetőséggel. A táppénzjogosultak száma a négy évvel ezelőtti 3 millió 474 ezerről 2013- ra 3 millió 796 ezerre nőtt, eközben a táppénzes esetek száma a valamivel több, mint jóllehet 2011 júniusa óta, a Büntető törvénykönyv módosításával, a rokkantsági nyugdíjjal való visszaéléshez hasonlóan a táppénzcsalás is akár két év börtönnel sújtható, egyelőre egyetlen ilyen esetről nincs hír. A táppénzcsalások felderítése az OEP-nek és a munkáltatóknak is érdeke. Az előbbi ellenőrzést indíthat hivatalból, munkáltatói vagy egyéb bejelentés alapján is, hivatalból egymillióról 825 ezerre csökkent. Ez azt jelenti, hogy 2010- ben naponta még átlagosan a dolgozók 2,2 százaléka, 76 ezer ember feküdt otthon hivatalosan betegen, addig tavaly már csak 1,4 százalékuk, 54 ezer ember. Egyénenként is kevesebb betegszabadságot engedélyezünk magunknak: négy éve még 27,. tavaly már csak,24 napot volt táppénzen egy magyar munkavállaló. A betegeskedésre szánt idő csökkenésével arányosan mérséklődtek a táppénzkiadások: 2010-ben még csaknem 79,5, például köteles felülvizsgálni minden olyan keresőképtelenséget, melynek időtartama meghaladja az egy hónapot. A munkaadók elvileg csak munkaidőben kereshetik fel dolgozóikat „tartózkodási helyükön”, hogy a hogylétük felől érdeklődjenek, de amint arról a HVG is beszámolt, már hazánkban is előfordul, hogy fontos beosztásban lévő munkavállalóra akár magán- nyomozót is küldenek. 2013-ban már csupán 59,8 milliárd forintot költöttek az egészségbiztosító és a munkáltatók. Ez utóbbiak terhe a négy évvel j ezelőtti 18,8 milliárd forintról tavalyra 18,6 milliárdra mérséklődött még úgy is, hogy a munkáltatói táppénzkiadás aránya a korábbi 23,7-ről 24,4 százalékra nőtt. Az Egészség- biztosítási Alapon belül azonban fokozatosan csökkenő a betegállomány finanszírozásának aránya: három év alatt 5,4-ről 3,2 százalékra mérséklődött. Az egy napra jutó táppénzkiadás, a keresetemelkedés miatt, ugyanezen időszak alatt 2662 forintról 2929 forintra nőtt. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból az is kiderül, hogy míg 2010-ben még rendszeresen közelítette a 70 ezret a táppénzesek havi átlagos száma, addig 2012 óta csak két olyan hónap volt, amikor az 50 ezret meghaladta ez a szám. Ez a tendencia nem csak az alkalmazásból állóknál, de a vállalkozóknál is megfigyelhető, ez utóbbiak körében utoljára 2010-ben haladta meg a 20 ezret a havonta betegállományban lévők száma, az óta jellemzően 10 ezer alatt van. Megütheti a bokáját az álbeteg kíséret „Az idei zánkai Erzsébet Táborban a gyermekeket kísérő (külső helyszínen, intézményvezetői kiküldetési rendelvénnyel), feladatukat ellátó pedagógusokat számos esetben az idegenforgalmi adó (ifa) megfizetésére kötelezték, holott a jogszabályok szerint ők mentesülnek az adóteher megfizetése alól” - közölte állampolgári panaszok alapján a kulturális bizottság LMP-s alelnöke. Ikotity Istvánnak azt is jelezték, hogy a táboroztatásért béren kívüli juttatásként járó Erzsébet-utalványokat is csak az ifa befizetésének ellenében kaphatták meg a pedagógusok. Ráadásul szerinte „az Erzsébet Üdülőközpont és Tábor Zárkán tapasztalt körülmények is elfogadhatatlanok voltak, mind a tábor szervezését, mind pedig az étkezés és szállás minőségét tekintve”. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára jelezte, hogy a vélt panaszokkal eddig nem fordultak a tábort szervező alapítványhoz. Rétvári Bence közölte, hogy a napi pár száz forintnyi ifa beíizetése íalólv gyermekeket kísérő pedagógus nem mentesül alanyi jogon, erre az önkormányzatok adhatnak mentességet. Rétvári hangsúlyozta, hogy a programban önkéntes jelentkezés alapján vesznek részt a pedagógusok, akik a szállást és a napi ötszöri étkezést biztosító teljes tábori ellátás mellett adómentes, az alapítvány által önkéntesen vállalt juttatásként tízezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapnak. Rétvári arra emlékeztetett, hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kiírt pályázatoknak köszönhetően eddig több százezer ember, köztük több mint 180 ezer gyermek jutott üdülési és táborozási lehetőséghez, az idei évben valószínűleg a 400 ezredik nyertes pályázót köszönthetik. ■ É. S. Az idén dönthetnek, kartelleztek-e a szúnyogirtó cégek versenyhivatal 2014-ben hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alapján választották ki a győztes konzorciumot Az idei év második felében dönthet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) arról az ügyről, amelyben a gyanú szerint a szúnyogirtással kapcsolatban egyes cégek megsértették a versenytörvény versenykorlátozó megállapodások tilalmára vonatkozó rendelkezéseit - értesült lapunk egy hozzánk elküldött dokumentumból. Az érintett cégeknek július közepén küldte el a GVH előzetes, nem nyilvános álláspontját. A GVH még 2012. január 26-án indította meg eljárását a Corax-Bioner Környezetvédelmi Zrt., a Gergely Air Légiszolgáltató és Export-Import Kft., a Komplex Air Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Kobo-Coop-'96 Ipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., az RSZ-Coop Légiszolgáltató és Kereskedelmi Kft. és a Szemp Air Légiszolgáltató Kft. ellen. Azt észlelték, hogy a Magyarországon meghatározó, vegyszeres kémiai és biológiai, légi és földi úton történő szúnyoglárva- és imágógyérítést és -irtást végző cégek feltételezhetően 2007 óta létező megállapodás keretében felosztották a hazai működési területeket, és megállapodtak a közbeszerzéseken adandó kivitelezési árakban. A megállapodás kiterjedhetett a 2010-es árvízi miatt létrejött, a Katasztrófavédelem által, állami pénzből finanszírozott, Pintér: indokolt az eljárás rendkívüli irtások területének elosztására is. Egyeztethettek a vállalási árszint emeléséről is. A területi elosztásért cserébe a piacvezető légi szúnyogirtó és irtószergyártó Corax-Bioner Zrt! (amelyet a Magyar Narancs szerint Bakon- di György, a katasztrófavédelem főigazgatója korábban ügyvédként képviselt) megállapodást köthetett a cégekkel, hogy ha az irtószert tőle vásárolják, az ő működési területükön szolgáltatóként nem dolgozik, illetve olyan ajánlati árakat ad, amelyekkel lehetővé teszi megrendelések elnyerését magasabb árakkal is. Az idén a szúnyogirtást a Szemp Air, a Corax Bioner és a Rovért Kft. cégekből álló konzorcium látja el. Az MSZP-s Harangozó Tamás a kormányzatot írásban kérdezte arról, hogy „miért nyílt versenyt korlátozó eljárásban választották ki a szúnyogirtást végző konzorciumot?” A belügyminiszter közölte: a 2013-as enyhe tél és a májusában esett csapadékmennyiség kedvezett a csípőszúnyogok szaporodásának. Pintér Sándor szerint számolni kellett az árvízi szúnyogfajok jelentős számú petéivel, kockázati tényezőt jelentett az ázsiai tigrisszúnyog felbukkanása is. A kormányzat ezért úgy döntött júniusban, hogy a tavalyi évhez hasonlóan a szúnyogy- gyérítési feladatokat átvállalja az önkormányzatoktól, a feladatra az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot jelölte ki. Pintér szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható, ha az feltétlenül szükséges és sürgősség miatt a nyüt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak. A földi és légi biológiai lárvagyérítést 2200 forint plusz áfáért végzik hektáronként és alkalmanként, a kémiai szúnyoggyérítés hektáronként és alkalmanként 1550 forint plusz áfa. Ösz- szesen legfeljebb 1,49 milliárd forintot plusz áfát fizetnek ki a konzorciumnak. ■ É. S.
