Új Néplap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-11 / 186. szám

13 Fegyveres konfrontáció a Csendes-óceánon politológia Ha az amerikaiak és a kínaiak fegyveres konflik­tusba keverednének egymással, akkor valószínűleg a Dél-kí- nai-tenger lenne a helyszín. A játék tétje mintegy 3,5 mii- • lió négyzetkilométernyi óceán, vitatott felségjogokkal, amelyet átszelnek az USA fontos keres­kedelmi útvonalai, amely gaz­dag halban és tenger alatti ás­ványkincsekben - itt többek kö­zött 200 millió barrelnyi olajat feltételeznek a mélyben. A régi­óban már most is rendszeresen katonai incidensekre kerül sor, Kína az ellenőrzést „létfontossá­gú érdeknek” tekinti, hasonló rangban, mint a Tibet-kérdést. Az egyoldalúan kinyilvánított „kilencpontos vonalra" alapozva Peking magának követeli a ten­ger nagy részét - és a szövetsé­ges államok partvonala mentén kikötők alkotta „gyöngysort” alakítana ki, amely a kelet-af­rikai Port-Szudánig terjedne. A többi part menti állam - Japán, a Fülöp-szigetek, Tajvan, Bru­nei és Malajzia - szintén igény tart a Dél-kínai-tenger bizonyos részeire; a konfliktus mindkét oldalon - a nacionalizmus és a katonai provokációk miatt - ma­gában hordozza a nyílt háború­vá eszkalálódás veszélyét. A növekvő kínai katonai erő hatására Peking ellenfelei a nagy hatalmú Egyesült Álla­moknál keresnek védelmet, amelyet a pekingi expanziós politika elleni utolsó védő­bástyának tekintenek. Gyors megoldás azonban nem körvo­nalazódik a láthatáron, az USA éppoly kevéssé fog kivonulni a térségből, mint Kína. Végül is - így Richard N. Haas, a be­folyásos Council on Foreign Re­lations elnöke -, itt írják majd a 21. század történelmének nagy részét. ■ 2014. AUGUSZTUS 11., HÉTFŐ Kínai hadihajók az óceánon Szerkesztőségünk ajánlja a most megjelent GEO magazint ÉLETMÓD - TUDOMÁNY A valóságban már csak plakátokról őrködik népe felett az egykori Máximo Lider”. A fiatalok számára ő a múlt alakja, az új generáció a jövőbe tekint „Mi lesz, ha meghal Castro?” politika Hét kérdés a Kubában megvalósulni látszó reformokról Ez a kérdés még évekkel ez­előtt is sűrű pislogást váltott volna ki. Ezúttal azonban be­szélgetőtársaink kötelesség- tudó kántálásba kezdenek Mi történne, ha Fidel Castro holnap elhunyna? „Ah, na igen, valamikor majd meghal, de az ő szellemében fogunk:..” Ami annyit jelent: semmi sem történik, legalábbis nem lesz felkelés vagy össze­omlás. Kuba hozzászokott Fidel távollétéhez. És ki veszi át a hatalmat Ra- úl Castro után? 2018-ban végleg lezárul a Castro-korszak. Hogy a kijelölt „trónörökös”, Miguel Díaz-Ca- nel alelnök szert tesz-e addigra az ország kormányzásához ele­gendő hatalomra, az majd kide­rül. Kuba legfontosabb hatalmi tényezője a hadsereg, amely a gazdaság és a politika számos tisztségét betölti, és tekintélyt élvez. Michael Zeuske történész lehetségesnek tartja, hogy zava­ros körülmények között egy ka­tonai tanács veszi át 2018-ban a kormányzást. Tartható az egypártrend- szer? A legtöbb kubai túlságosan is az új gazdasági környezetben való eligazodással van elfoglal­va, semhogy szabad választá­sokat követelne. A középosztály majd valamikor részesedést kér a politikából, de az arab tavasz­hoz hasonló tömegtüntetésekre aligha kerül sor: Kubában nincs fiatalkorú népességrobbanás (a kubaiaknak csak 30 százaléka 24 éves vagy fiatalabb). Emel­lett Castro évtizedek óta fordí­tott darwini szelekciót valósított meg: aki elégedetlen volt, az me­hetett. Megéri Kubában befektetni? Magas képzettségi színvo­fidel Castro 1925. augusztus 13-án született egy kubai cukor­nádültetvényen. Apja erejéből küzdötte fel magát sikeres vállal­kozóvá, úgyhogy Fidel már a ha­vannai egyetemen tanulhatott jogot. Az 1952-re ütemezett vá­lasztásokon szándékozott jelöl­tetni magát, de Fulgencio Batista tábornok puccsal átvette a hatal­mat, és a választások elmarad­tak. Castro ettől kezdve elutasí­nal, első osztályú közbiztonság, sok bepótolnivaló: elvileg igen. Ugyanakkor az átláthatatlan államapparátus és a külföldi befektetőkkel kapcsolatos bizal­matlanság megnehezíti a kubai vizeken való navigálást. Jó né­hány cég vallott kudarcot, nem egy befektető került börtönbe. Kudarcba fulladhat a re­form? A reformok eddig arról gon­doskodtak, hogy a pénz gyor­sabban mozogjon az országon belül, de arról nem, hogy új ér­téket teremtsen. A legnagyobb probléma az 1991 óta tartó ipari visszaesésből és a gyenge me­totta a demokráciát és a fegyve­res forradalom hívévé vált. 1953- ban fivérével, Raúllal sikertelen felkelést szervezett Batista ellen, amiért 15 év börtönre ítélték. Amnesztiával szabadult, majd Mexikóba menekült, ahol csatla­kozott hozzá az argentin marxis­ta 'Che' Guevara. 1956-ban tér­tek vissza Kubába, és megkezd­ték végül sikeres gerillaháború- júkat a kormányzat ellen zőgazdaságból fakadó alacsony termelékenység. Ennek meg­oldásához a népnek nagy türe­lemre lesz szüksége. Milyen súlyosan károsítja Kubát az USA embargója? Az embargó komoly károkat okoz; az amerikai turisták hor­dozta potenciáltól a kubaiak el vannak zárva. Politikailag az embargó bumerángként vi­selkedett az Egyesült Államok számára: a válság idején segí­tett Castrónak abban, hogy az északi ellenség ellenében maga mögé gyűjtse a kubaiakat. Az Egyesült Nemzetek Szervezete plenáris ülése a gazdasági blo­kádot huszonkétszer marasztal­ta el; utoljára 2013 októberében, 188 szavazattal kettő ellenében. Feloldhatja az Egyesült Ál­lamok az embargót, ha Kuba a szemükben mégis a terroriz­mus támogatójának számít? A CIA éveken át próbálta meggyilkoltatni Fidel Cast- rót. Az USA Kubában egy inváziót és számtalan szabo­tázs- és terrorakciót pénzelt; a terroristák Langley-ben ül­nek, nem Kubában. Részlet: A Geo magazin 2014/07. számából A Kubát átformáló vezér karrierjének kezdete Biohacking, avagy játék a genetikus kóddal? genetika „Szintetikus biológi­ának” hívják ezt a tudomány­ágat, amelynek célja, hogy valamikor majd komplex, a természetben soha elő nem for­duló tulajdonságokkal felru­házott élőlényeket állítson elő. Növényeket, amelyeknek nincs szüksége vízre. Baktériumo­kat, amelyek bioüzemanyagot állítanak elő. Állatokat, ame­lyek napenergiát hasznosíta­nak a túlélés érdekében. Persze ez még nagyon távol esik a valóságtól. Ám ami az örökítőanyag megváltoztatásá­hoz szükséges hozzávalókat és készülékeket illeti, azok már megvásárolhatók a szupermar­ketben vagy az eBayen. így a profik technikája megérkezett az amatőrök konyháiba, pin­céibe és garázsaiba. A biohac- kerek - miként magukat a mozgalom tagjai nevezik - házi laborjaiba. Ahogy az 1970-es évek szá­mítógépes hackerei a progra­mozónyelvekkel játszottak, úgy barkácsolnak a csináld magad biológusok a saját nyelvük­kel, a genetikus kóddal. „Ha ma lennék tinédzser, biológiát hackelnék” - mondja még Bili Gates is. Örökítőanyagot szin­tetizálni és mesterséges életet teremteni - aki igazán meg akarja változtatni a világot, véli Gates, annak itt kell kezdenie: a géneknél. A hackerek meggyőződése, hogy a kutatást és az innová­ciót nem szabad intézeteknek vagy konszerneknek átenged­ni. Azoknak, akik hackerpers- pektívából nézve a legjobb esetben is nehéz felfogásúak és bürokratikusak, és egyéb­ként pedig kevésbé az ötletek, sokkal inkább a szabadalmak iránt érdeklődnek. ■ Egy ember a 7,242 milliárdból INTERJÚ André Barbosa Duarte, állatorvoshallgató, Lisszabon Nő a monszunveszély IDŐJÁRÁS A NASA szerint egyre hevesebb viharok várhatóak- Ön miért hálás?- Azért, hogy élek, hogy képes vagyok érezni és gondolkodni.- Hol érzi otthon magát?- Mindenütt otthon érzem magam, ahol láthatom a tengert. Ez bárhol lehet, a végtelen víz látványa megnyugtat.- Mi volt a legnagyobb csalódá­sa?- Számomra az a legrosszabb, ha az anyámat szomorúnak lá­tom. Míg apám másik családot alapított, őt egyedül látom meg­öregedni.- Boldognak érzi magát?- Soha nem leszek igazán bol­dog és valóban elégedett, még ha minden erőmmel törekszem is a boldogságra. A probléma azonban az én fejemben van, és nem kívül.- Mennyi pénzt szeretne birto­kolni?- Gyűlölöm a pénz hatalmát. De hát szükségem van pénzre. A tanulmányaim alatt végig dolgoz­tam. Már csak a szakdolgozatom hiányzik állatorvos-tudomány­ból. Ezért dolgozom egy barátom hamburgeres mozgóbüféjében.- Gondolt már arra, hogy másik országban éljen?- Ma Anglia, pontosabban London lenne az első válasz­tásom, főleg azért, hogy el­mélyítsem az állatgyógyászati szaktudásom. De Argentína és Brazília is nagyon érdekelne. A foglalkozásom megadja azt a szabadságot, hogy kimenjek a nagyvilágba, és bárhol dolgoz­hassak, amint befejeztem a ta­nulmányaimat.- Van kedvenc állata?- Igen, a kutya. Nekem négy is van.- Mit csodál a nőkben?- Mindent (nevet). De semmi egyedit. Nem csak a szemeket vagy a lábakat!- Fél a haláltól?- Nem, de kihívni sem sze­retném magam ellen. Nemré­giben egy barátom 200-zal szá­guldott az úton. Kértem, hogy vegye le a lábát a gázról, nekem ez túl sok volt.- Mi történik a halál után?- Semmi. Ez biológia. ■ Hatalmas viharok Indiában monszun idején Mi köze Afrika népességgya­rapodásának az indiai mon­szunokhoz? Meglehetősen sok! Mű-holdfelvételekből kiderült, hogy augusztus körül Észak-Af- rika felől hatalmas porfelhők sod-ródnak az Arab-tenger fölé. A por elnyeli a napfényt, ami­nek következtében felmelegszik a levegő. Az így keletkező nyo­máskülönbség hatására nagy mennyiségű nedves légáram ör­vénylik délnyugati irányból In­dia felé, ahol aztán heves esőzé­sekre kerül sor - ez a monszun. Amint azt a NASA kiderítette, ez az effektus felerősödik a Sza­hara északi peremén bekövet­kező népességgyarapodással összefüggő erózió miatt. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom