Új Néplap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-01 / 151. szám
2014. JULIUS 1, KEDD 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD Mindenféle befolyástól mentesen vizsgálatok Gaál Szabolcs Barna, a KEHI elnöke példa nélkülinek tartja a megtámadásukat Gaál Szabolcs Barna: négy év alatt 118 feljelentést tettünk, ebből mindössze három esetben nem rendeltek el nyomozást Ahogyan egyik eddigi vizsgálatnál sem volt, most, a Norvég Alap ellenőrzésénél sincs politikai nyomás a KEHI-n - nyilatkozta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke. Gaál Szabolcs Barna elmondta: az elmúlt négy évben 118 feljelentést tettek, ami összesen 95 milliárd forint elkövetési értéket jelent. Haiman Éva- Rendesen belekerültek a politikai darálóba azzal, hogy a Miniszterelnökség kijelölte a KEHI-t a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára.- A KEHI felállítása óta eltelt húsz évben példa nélküli az a támadás, amit ennek az ügynek a kapcsán ki kell állniuk a munkatársainknak. Ellenőreink nem közszereplők, hanem állami tisztviselők, akiket ehhez képest újságírók, fotósok és kamerák hada vár, amikor az előre bejelentett vizsgálatra megérkeznek. Ez egy hivatalos eljárás, a politikai csatát vívják meg másutt az érintettek.- Csakhogy ők az Önök eljárását, konkrétan az illetékességüket kérdőjelezik meg.- A KEHI jogosult vizsgálni ezeket a szervezeteket, ez egyértelműen levezethető a jogszabályból. Abból az 58 szervezetből, amelyeket az első körben megkerestünk, a többség nem is kifogásolta ezt. Szeretném hangsúlyozni, hogy a KEHI semmi mást nem kér be, mint közérdekből nyilvános adatokat. Azt gondolom, hogy akinek nincs takargatnivalója, annak egy pénzügyi ellenőrzéstől sem kell tartania.- Azt mondja, csak közérdekből nyilvános adatokat kérnek be, de 2010 óta egészen a legutolsó számláig, alvállalkozói-beszállítói szintig ellenőrizhetnek.- így van. És ennek köszönhető például, hogy két, egymással szorosan összefonódó alapítványnál is fel tudtuk deríteni az 1 százalékos adófelajánlásokkal kapcsolatos visszaéléseket. Ezek az alapítványok, és ezt csak zárójelben jegyzem meg, szintén minden követ megmozgattak, hogy akadályozzák a munkánkat. A két alapítványnál a számlákat egyenként ellenőrizve derült fény arra, hogy az évek során az adó egy százalékából ösz- szesen hozzájuk befolyt 966 millió forintból mindössze 68, azaz hatvannyolc millió forintot fordítottak a beteg gyerekek és családjai^ közvetlen pénzügyi támogatására, ezzel szemben közel 270 millió Ft-ot a működésükre és a saját reklámozásukra használtak fel. De a számlaellenőrzések során bukkantunk olyan esetre is, hogy különböző cégek közbeiktatásával papíron kétszer any- nyiért adományozott egy orvosi eszközt egy kórháznak egy alapítvány, mint amennyit a valóságban kifizetett érte a beszállítónak. A beszámolókban persze minden rendben volt, és a kórház is hozzájutott a műszerhez, csak éppen az adóforintokból folyt el több tízmillió forint magáncélokra. Az ördög tehát sokszor a részletekben rejlik, és ez nyilván nincsen másképp a Norvég Alappal kapcsolatban sem. A KEHI 2008 és 2010 között már folytatott az Alapnál úgynevezett mintavételes ellenőrzést, de akkor még nem vizsgálódhattunk ilyen mélységben, mert nem volt erre jogszabályi felhatalmazásunk.- Mennyi idő múlva csitulhatnak a kedélyek, mikorra zárulhat le a Norvég Alap vizsgálata?- A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy ilyen nagy, sok szervezetet érintő, áttekintő vizsgálat legalább három hónapot vesz igénybe, persze, ha csúNévjegy GAÁL SZABOLCS BARNA (40) 1998 És 2000 között ügyvéd- jelöltként dolgozott a Rad- nai-Tóth Ügyvédi Irodában. 2000-től 2001-IG a Központi Kárrendezési Iroda főigazgatói titkárságát vezette. 2001 És 2007 között már volt a KEHI munkatársa, jogászként, később jogi osztályvezetőként, majd főosztályvezető-helyettesként. 2007 ÉS 2010 között a Pokorni Zoltán polgármester vezetése alatt álló XII. kerületi Önkormányzat jegyzőjeként dolgozott. 2010 júniusától a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke. szik az adatok kiadása, csúszhat az ellenőrzés is.- Az elmúlt négy évben hány ügyben vizsgálódott a KEHI?- Csaknem száz ellenőrzést folytattunk, amelynek során több mint ezer állami tulajdonú, vagy azokkal kapcsolatban lévő, illetve költségvetési pénzt felhasználó céget, szervezetet ellenőriztünk. A négy év alatt 118 feljelentést tettünk, ez összesen 95 milhárd forint elkövetési értéket jelent, ekkora az a vagyoni hátrány, ami szerintünk érte, vagy szerencsés esetben, mert nem történt még kifizetés, érhette volna az államot. Mindössze három esetben nem rendeltek el nyomozást, ami, azt gondolom, nagyon szép eredmény és a kollégáim szakmai munkáját dicséri.- A KEHI által vizsgált és nyilvánosságra került ügyek között gyakorlatilag csak olyat találni, kivéve mondjuk, a Hortobágyi Nemzeti Parkot érintő földhaszonbérleti szerződéseket, amelyek nem az előző kormány idejére nyúlnának vissza.- Mivel 2010-ben kormány- váltás volt, természetes, hogy az az óta indított vizsgálatok főként az előző kormány idején zajló ügyleteket érintik. Sőt, számos ügy előzménye egészen a 90-es évekre nyúlik vissza.- Nincs tehát semmilyen politikai nyomás felülről a KEHI-n?- Az elmúlt négy évben egyszer sem kaptam utasítást arra, hogy mit írjak le. Biztos furcsának hangzik ez kívülről, de az, hogy jelentéseink a kormánynak készülnek, és nem nyilvános, döntéselőkészítő anyagok, teszi igazán lehetővé, hogy mindenfajta befolyástól mentesen dolgozzunk, és jelentéseinkben az igazat írjuk le.- Akkor most majd akár a stadionépítésekre költött költség- vetési forintok felhasználását is alvállalkozókig menően vizsgálhatják.- Vizsgáljuk is, ha erre utasítást kapunk és van hatáskörünk. Azt azért reálisan kell látni, hogy ennél lényegesen kisebb költségű beruházásnál, a sanghajl világkiállítás pavilonjánál máig igazságügyi szakértők vitatkoznak azon, hogy a beépített anyagok milyen értéket képviseltek, pedig a pavilont már rég elbontották. HÍRSÁV Közfoglalkoztatás: még 40 milliárd forint a kormány legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy több mint 40 milliárd forintot még hozzátesz az idei közfoglalkoztatási összeghez - mondta Czomba Sándor, a Nemzet- gazdasági Minisztérium államtitkára hétfőn az Ml Ma reggel című műsorában. Hozzátette: ezzel teljesülhet az az elvárás, hogy átlagosan napi szinten 200 ezer ember tud dolgozni a közfoglalkoztatás keretében. Czomba Sándor szerint több mint 200 ezer ember vesz részt alkalmi vagy idényjellegű munkában, ami 2010 óta a legmagasabb szám. ■ MTI Államháztartás: 3,9 százalékos hiány A pénzügyi számlák adatai szerint az államháztartás első negyedévi hiánya 269 milliárd forint, az időszakra eső bruttó hazai termék (GDP) 3,9 százaléka volt, a március végéig tartó egy évben azonban 2,7 százalékos volt a GDP-arányos deficit és 795 milliárd forintot tett ki - jelentette hétfőn a Magyar Nemzeti Bank. A pénzügyi számlák adatai szerint a központi kormányzat 860 milliárd forint hiánnyal, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok 525, illetve 67 milliárd forintos többlettel zárták az első negyedévet. ■ MTI Fokozatosan áll talpra a munkaerőpiac A mobil munkavállalók körében tovább növekszik a magasan képzettek aránya - állapította meg negyedéves jelentésében az Európai Bizottság. A válság előtt, 2008 derekán mintegy 230 millió foglalkoztatott volt az Európai Unióban. Ez a szám most 224 millió. A 2013 első felében mért 10,9 százalékos munkanélküliségi aránnyal szemben áprilisban már 10.4 százalékos volt a munkanélküliek aránya. A 25 éven aluliak munkanélküliségi rátája idén áprilisban 22.5 százalék volt. A foglalkoztatottság növekedésének eddig leginkább az 55 és 64 év közötti korosztály érezte a jótékony hatását. ■ MTI Mélyponton a forint az euróval és a svájci frankkal szemben deviza Az alacsony, és tovább csökkenő jegybanki kamat miatti aggodalom is nyomasztja a befektetőket Kéthónapos mélypontra esett a forint az euróval szemben, a vezető magyar részvények is gyengén teljesítenek. A múlt hét elején tapasztalható 305- ös árfolyamról 310 forintra emelkedett az euró ára. A svájci frankért közel 255 forintot kértek, ami háromhavi mélypontot jelent a hazai deviza szempontjából. Kerékgyártó Imre, a Commerzbank közgazdásza szerint a devizahitelek kivezetése miatt forrong a magyar piac, miután a kormány részéről egymást érik a nyilatkozatok ebben az ügyben. „A bankok teherviseléséről eddig keringő 400 milliárd forintnyi becslés helyett már 900 milliárdos veszteség sem tűnik elképzelhetetlennek” - emelte ki Kerékgyártó Imre. Balásy Zsolt, az MKB Bank elemzője lapunknak azt írta, hogy korábban optimistább volt a piac a devizahitelesek megsegítésének „piackonformitásával” kapcsolatban, amit most megint a rideg kijózanodás követ. Az Equilor közgazdászai úgy látják, a további kamatcsökkentések víziója is gyengítheti a forintot. Kuti Ákos kiemelte: az alacsonyabb alapkamat miatt a befektetők egyre kevésbé rajonganak a forintért. „Ilyen környezetben könnyebben gyengül a hazai deviza még akkor is, ha külföldön jókedMatolcsy György MNB-elnök vűek a befektetők” - mondta az Equilor vezető közgazdásza. Az Európai Központi Bank monetáris lazítása és a nulla százalék körüli hazai infláció miatt egyre többen gondolják úgy, hogy a jelenlegi 2,3 százalékról még további 30 bázisponttal csökkenti a kamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Sőt, megjelentek a 2 százalék alatti kamatot valószínűsítő előrejelzések is annak ellenére, hogy Matolcsy György MNB-elnök korábban a 2 százalékos prognózist is túlzásnak tartotta. Van egy harmadik tényező is, ami kedvezőtlenül hat a forintra. A jegybank irányadó eszközének átalakításával (az MNB-kötvényt betétre cserélik) az állampapírok felé tereli a bankszektort. A pénzintézetek kötvényeket vásárolnak, ami lenyomja a hozamokat, emiatt pedig a külföldi befektetők számára kevésbé lehet vonzó a forint alapú államkötvény. Egyelőre a gyengülés ellenére sincs nagy baj. „Nincs elmozdulás az idei évre jellemző 302-314-es euró/forint sávból, és vélhetően nem is lesz, amíg a világban tart a kedvező hangulat” - vélekedett Balásy Zsolt. Kerékgyártó Imre úgy gondolja, hogy az elmúlt napok gyengülése után a forint elhagyhatja a 302-308 közötti sávot. Gabler Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza szerint pár hónap alatt ismét a 300-as szint felé mozdulhat az euróval szembeni árfolyam, köszönhetően a rendkívül kedvező hazai külső egyensúlyi pozíciónak. ■ H. ]. Az euró ára (forint)
