Új Néplap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-25 / 172. szám

2014. JULIUS 25., PÉNTEK MEGYEI TÜKÖR 3 Az ország legjobbjai lettek siker A Szolnoki Kabaré és Dalkör nyert a keszthelyi döntőben Képünkön a győztes klub néhány tagja. Balról jobbra: Bozsóné Fazekas Rozika, Bevizné Buckó Ilona, Stefanidesz Pálné, Göblyös Irén és Somogyiné Katika HÍREK Tízéves a Kinizsi daljáték pontosan EGY évtizede mu­tatták be először Abonyban a Kinizsi című történelmi daljátékot a Kinizsi Pál Gimnázium és a Gyulai Gaál Miklós Általános Is­kola növendékei. Erről a kerek évfordulóról az egy­kori és jelenlegi szereplők méltó módon emlékeztek meg, ugyanis a Nagyabonyi Színkör szervezésében az elmúlt évek előadásainak felvételeiből vetítéssel egy­bekötött Kinizsi Matinét tartottak a minap a műve­lődési házban. ■ В. B. A parlagfű irtásában is részt vesznek nyakunkon a parlagfűsze- zon. A növény irtása nagy mennyiségű allergiakeltő pollenje miatt mára nép­egészségügyi jelentőségű feladattá vált, és kötelező. Törökszentmiklóson ebben a munkában részt vesznek majd a nyári munka kere­tében az önkormányzatnál dolgozó diákok is, akik a napokban felkészítést is kaptak a parlagfű felisme­résével és irtásával kapcso­latosan. ■ R. Á. A megye bűnügyi helyzete volt a téma A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK Megyei Rendőr-főkapitány­ság épülete előtt tartott sajtótájékoztatót tegnap délután dr. Lukács László, a Jobbik országgyűlési kép­viselője. A téma a megye közbiztonsági helyzete volt. Mint mondta, véleménye szerint a térséget jellem­ző viszonyok szükségessé tennék a helyzet javítását, a törvények megreformálá­sát. A megyei rendőr-főka­pitányság megkeresésünk­re nem kívánt reagálni a képviselő szavaira. ■ E. CS. Virágokat helyeztek ki a településen szebbé varázsolják Tisza- sülyt a helyiek, tájékozta­tott Pollák Tibor István pol­gármester. A közelmúltban közel száz cserép szemet gyönyörködtető virágot, muskátlit helyeztek ki a te­lepülésen. ■ B. B. ► Folytatás az 1. oldalról Megnyertük az elődöntőt, a kö­zépdöntőt, majd Keszthelyen a döntőt is. Nagyon boldogok va­gyunk! Keszthelyen száznegyven csoport lépett színpadra, a Ka­baré és Dalkör kategóriájában tizennyolcán versengtek a leg­jobb helyezésért. A szolnoki szépkorúak kalapos tánccal léptek a Balaton-parti nagykö­zönség elé. Rozika elmondta, hogy igen nehéz táncot válasz­tottak, így a megmérettetésre nem is vállalkozott minden klubtag, csak hatan a tízből. Hiába, nem húszévesek már... A klub tíz magyarnóta-éne- kessel és nyolc táncossal in­dult, majd két év után különvál­tak az énekesek. Táncosaik az­óta is ropják. Volt persze lemor­zsolódás, de időközben újak is csatlakoztak. A klub produkci­óinak repertoárjában magyar, country-, asszony- és lánytánc, roki, sőt, lakodalmas jelenet is egyaránt megtalálható. A táncos kedvű szolnoki szépkorúak klubja egyébként igen vidám társaság, csak úgy árad belőlük a jókedv és a vita­litás.- Amikor táncolok, nem fáj sem a lábam, sem a derekam, és nem érzem, hogy hatvanöt éves vagyok - nyilatkozta Ste­fanidesz Pálné, aki öt éve csat­lakozott a klubhoz. - Tavaly az egész nyarat végigtáncoltuk, nem tartottunk szünetet. Én minden fellépést elvállalok! Az egészségügyben dolgoztam, bi­zonyára onnan ered a kitartá­som, az energiám.- Mindig felöltődöm energi­ával a klubban - vallotta Göb­lyös Irén. - Nagyon jó a társa­ság, remek hangulatú nyug­díjas bulikat is tartunk, ott is nagyon jókat táncolunk.- Ebben a klubban a legjobb a hangulat - állítja Somogyi­né Katika is. - És a tánctudás is magas színvonalú. Baráti társaság is vagyunk, hetente összejövünk, próbálunk. Csa­ládunkban egyébként nemcsak én szeretek szerepelni, de a lá­A kabaré és Dalkör a sikerből új erőt merítve máris a következő megmérettetésre készül. Új pro­dukcióval szeretnének színre lép­ni, így szorgosan gyakorolnak a nyáron. A jövő évi Nemzetek, táncok, zenék című nyugdíjas Ki mit tud? egyik elődöntőjét az ősz­szel, november kilencedikén tárt­nyom is, az unokám is. Mond­hatni, családi vonás. Rozikának pedig a fia szín­művész, így bizonyára örökletes a színpad vonzalma. - A színpa­don mindig feltalálom magam, ott érzem elememben magam - mondta Rozika. - A hétköznapi életben bezzeg nem tudok olyan jól beszélni, könnyebben zavar­ba jövök. Nagyon szeretek éne­kelni is. Van egy számom, ahol részeges éneket adok elő. Alulra felveszem az elegáns öltözéket, felülre pedig egy parasztos ru­hát. Megesett már, hogy a konfe­ranszié sem ismert meg, én meg úgy adtam elő magam, mintha tényleg csak egy utcáról beesett részeg parasztasszony lennék, aki kéri, hogy hadd próbálkoz­zon meg az énekléssel. A szín­padon pedig bejelentem, hogy akkor én most levetkőzöm. Meg ják Szolnokon. Az új koreográfi­ával itt fognak bemutatkozni. Reményeik szerint éppoly sikere­sen veszik majd az akadályokat, mint az idén, persze addig még jó néhány órányi táncpróba áll előttük. Amit ők cseppet sem bánnak, hiszen mindannyian nagyon szeretnek táncolni. szoktak ám lepődni! Mikor leke­rül a parasztruha, a férfiak vic­cesen biztatnak a további vetkő- zésre, hogy még! még! még! Csak úgy nevet ilyenkor a közönség! Á humor persze máskor is kísérője a víg kedélyű nyugdí­jasoknak, Rozika jó pár viccet is rejteget tarsolyában, amiket előszeretettel el is sütöget. Sok­szor azonban egy-egy helyzet is a humor melegágya lehet.- Egyik fellépésünk helyszí­nén ócska, törött lépcső vezetett fel a színpadra. A kalapos tán­cunkat készültünk bemutatni, Katika elsietett a kabinba átöl­tözni, amit nem vettem észre, csak azt, hogy hátranéztem, és nem volt mögöttem. Ellenben ott volt a lépcső. Úgy megijed­tem, hogy jaj, akkor biztos le­esett, ám ekkor kinyúlt egy kéz, az ő keze az öltözőből. Olyan nevethetnékünk volt, hogy a színpadon is alig tudtuk visz- szafojtani, nem is mertem arra vállalkozni, hogy aztán a szó­ban forgó lépcsőt használjuk, inkább a közönség sorai közt vonultunk le a színről. A vidámság persze lendüle­tet ad, a sikert azonban nem adják olcsón, kitartó gyakorlást igényel. A tagok ezt komolyan is veszik, hetente összejárnak, táncolnak, próbálnak. JEGYZET Mit üzen a medence? tanulnivaló, milyen karak­teres mozdulatokkal fejezik ki örömüket vízipólós fiaink egy-egy gól után. Minden benne van: megcsináltuk, gyerünk előre, győzünk! Ahogy elnézem búskomor­ságba hajlott hazánkat, reg­gelente a frissítő torna mellé eme mozdulatsort lelkesítő agytornaként felvenném kö­telező tantárgynak minden kishitű honpolgárunk napi­rendjére. szó sincs róla, ez itt nem a budapesti vízilabda-Eu- rópa-bajnokság szakmai értékelése, ettől függetlenül érdemes néhány tanulságot levonnunk az eddig látot­takból. Például azt, hogy a tehetségek országa vagyunk, hiszen kis kockázattal állít­ható, Kemény Dénes méltó utódjaként lépett színre a fővárosban Benedek Tibor. A férfiválogatott szövetségi kapitánya a maga elszánt­ságával, győzni akarásával, lendületével olyan, mintha a játékosai között küzdene a medencében, s eggyel töb­ben hajtanának, mint az el­lenfél. Ez a zseniális hozzáál­lás eddig meghozta a sikert. ha belegondolunk, egy-egy munkahely sem más, mint jókora medence, melyben ki-ki a saját posztján gyür- kőzik, igyekszik kihozni ma­gából a legjobbat. A kapitány ott áll a küzdőtér szélén, és így vagy úgy biztatja csapa­tát. Aki tudja, merre a cél, mi kell ahhoz, hogy a dolgozók egymásra építkezve, lendü­lettel, jó taktikával megmu­tassák, hogy ők a legjobbak, s úgy érezzék, a főnök velük van, mintha eggyel többen hajtanának, bebiztosítja ma­guknak a sikert. medencében a család, a ki- sebb-nagyobb közösségek, a civilek, a közéleti embe­rek is, és persze a tét sem kisebb. Kell egy jó csapat, egy briliáns kapitány, kitű­nő program és tántoríthatat­lan győzni akarás. Figyeljék Benedeket! Újabb kihívásra készülnek a győztesek HIRDETÉS Befejeződött Szolnok legnagyobb árvízvédelmi fejlesztése Az Új Széchenyi Terv keretében közel 2,4 milliárd forintos beruházásból megújult a Tisza-parti sétány és az ipartelepi szakasz, ezzel városunkat a Tisza felől teljes hosszban biztonságos és a városképbe illeszkedő védmű óvja az árvizektől. Az ünnepélyes átadás 2014. július 25-én, pénteken lesz 11 órakor. A projeldaz Európai Umó^támogatásával, Щщ a Kohézió^Álafftársfinanszírozásav^ll valósutt^B Magyarország megújul!|F\>fl ' KÉSZÜlA KÖTIVIZIG MEGBÍZÁSÁBÓL Tj Találkozzunk a Béres József s< és a Szegedi Kis István köz ált Készül már gyermeke tanévkezdésére? megkérdeztük Válaszadóink többségét már foglalkoztatja ez a kérdés TÓTH ILONA, JÁSZBERÉNY: ­A tanszerek, taneszközök meg­vásárlásának ideje általában az augusztus, de a családban már természetesen gondolkodunk ilyenkor is arról, hogy a gyere­keknek mire lesz szüksége a tanévkezdéskor. A nyár első hó­napjaiban inkább arról gondol­kodnak a szülők, hogy mennyi pénzt tegyenek félre, hogy az évkezdésre rendelkezésre álljon. NAGY KATALIN, KISÚJSZÁLLÁS:- Már elkezdtem átnézni a kis­lányom iskolai dolgait, szeren­csére táskát, tolltartót, torna- felszerelést nem kell venni. A füzetek, a borítók, a kért ki­egészítők listája azonban így is szép. Úgy 20-30 ezer forint­tal számolok. Várom az egyik multi iskolakezdési akcióját, s ott olcsóbban megveszem majd, amire szükség van. KOLOZSVÁRI GÁBORNÉ, SZOL­NOK: - Igen, már készülök a közelgő tanévkezdésre. Két gyermekem van és mindkettő­nek még júniusban, tanévzá­ráskor összeírtuk, mi mindent kell venni. Augusztusban, ami­kor szabadságon leszek, akkor fogjuk beszerezni a füzeteket, tollakat, táskákat, és az egyéb tanszereket, amikre majd szükségük lesz a gyerekeknek. VONA ZOLTÁN, SZOLNOK: - Múlt héten már megjöttek a csek­kek a tankönyvekről, amiket jövő héten fogunk befizetni. Ezen kívül egy-két füzetet már megvettünk, de mást eddig még nem szereztünk be. Az utolsó pillanatra viszont nem akarjuk hagyni a vásárlást, így augusztus közepén besze­rezzük az összes hiányzó dol­got is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom