Új Néplap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-23 / 170. szám

2014. JÚLIUS 23., SZERDA 5 BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ Keteves ciklust állított meg Matolcsy kamat Másfél évig fennmaradhat a 2,1 százalékos ráta, ha nem kerül veszélybe az inflációs cél Az infláció alakulása (éves,százalék) 8 6 4 2 0 I------1------1------1-2 Előrejelzés 2010 2012 A GDP alakulása (éves,százalék) 4 2014 2016 Előrejelzés 2010 2012 VG-GRAFIKA 2014 2016 FORRÁS: MNB Bártfai-Mager Andrea, Matolcsy György és Balog Ádám a sajtótájékoztatón Húsz bázisponttal csökkent­tette a kamatot a Magyar Nemzeti Bank, ami min­den elemzőt meglepett. Egyúttal bejelentették, hogy nem lesz több kamatvágás. Az MNB szerint a kamat 2015-ig nem fog változni, az azonban nem biztos, hogy könnyű lesz betartania ezt az ígéretét. Hornyák József Az MNB meglepetésre a várt tíz bázispont kétszeresével csökkentette a kamatot, ez­zel 2,1 százalékra süllyedt az irányadó ráta. A Matolcsy György vezette Monetáris Ta­nács (MT) döntött arról is, hogy ezen a szinten megállítja a két éve tartó ciklust. A jegybank 2012 augusztusa óta összesen 490 bázisponttal mérsékelte a kamatszintet, ami hozzájárult a betéti- és hitelkamatok csök­kenéséhez, valamint az állam­papírhozamok leszorításához. Egyúttal sokkal gyengébb fo­rintárfolyamot is eredménye­zett, ami az exportőröket ugyan segítette, a devizahiteleseknek azonban komoly fejfájást okoz­hatott, a forint esése pedig az államadósságot is növelte. A kamatdöntést követően Matolcsy György MNB-elnök kivételesen sajtótájékoztatót is tartott, ahol elmondta, hogy a világban az egyik leghosz- szabb és legnagyobb mértékű csökkentési ciklusának a vé­gére tettek pontot. A Világgaz­daságnak arra a kérdésére, hogy az MT egységes volt-e a kamatciklus megállítása kap­csán, az elnök azt mondta, a döntést a többség támogatta. Hozzátette, a részletek majd csak a rövidített jegyzőkönyv­ből derülnek ki. Az MT közleménye szerint előretekintve „a makrogazda­sági kilátások tartósan laza monetáris kondíciók fenntar­tásának irányába mutatnak”. Matolcsy a világ nagy jegy­bankjaihoz hasonlóan előrete­kintő iránymutatást („forward guidance”) is adott. Kiemelte, hogy 2015 végég fennmaradhat a 2,1 százalékos kamat, és csak akkor emelnének, ha veszélybe kerülne az inflációs cél. Hozzá­tette, nem zárták ki teljesen, hogy újabb kamatvágási cik­lust indítsanak, de erre most kicsi az esély. A forint a vártnál nagyobb kamatvágásra kissé gyengült, és elérte a 310-es szintet is az euróval szemben. Miután kide­rült az is, hogy megáll a ciklus, egészen 308-as árfolyamig ka­paszkodott. Mindezek alapján úgy tűnik, egy fontos bizonyta­lanságot oszlatott el az MNB a ciklus megállításával, ez pedig nagyobb teret enged a forint­nak az erősödés felé, feltéve, hogy javul a külpiaci hangulat. Persze a devizahiteles men­tőcsomag, a Federal Reserve eszközvásárlásának októberre tervezett vége vagy az ukraj­nai konfliktus súlyosbodása Sokat segített a kamatvágás az MNB értékelése szerint a lazí- tási ciklus a magánszektor hi- telterheit több százmilliárd fo­rinttal csökkentette, mivel a meghatározó lakossági és válla­lati banki termékekben 450-550 bázispont körüli kamatcsökke­nést eredményezett. A referen­ciahozamok 400 bázisponttal csökkentette Magyarország fo­rintban denominált állampapír­jai után fizetendő kamatkiadá­sai hosszú távon évente 300 milliárd forintot meghaladó mértékben mérséklődnek. A jegybank úgy látja, a kamat- csökkentések az elmúlt két évben összesen 1,1 százalékponttal emelték a gazdasági növekedést. negatívan érintheti a forintot. Vélhetően az inflációs cél eléré­se mellett ezeket a tényezőket - valamint a forint esésének államadósságra gyakorolt ne­gatív hatását - is figyelembe vette az MNB a ciklus megállí­tásánál. A kamatvágási ciklus ele­jén tapasztalt 280 forint körü­li szintről mostanra 3050-310 közelébe került az euró, de a gyengülésének egyelőre nem látszik érdemi inflációs hatása. Igaz, már korábban is járt ha­sonlóan gyenge szinten a hazai deviza, most viszont tartósabb a leértékelődés. Mindez a fo­gyasztás növekedésével pár­huzamosan felvethet inflációs kockázatokat, ám az MNB elő­rejelzése szerint a 3 százalékos cél középtávú elérését semmi sem veszélyeztetni. Júniusban 0,3 százalékkal csökkentek az árak és a következő hónapok­ban is negatív maradhat az inf­lációs főindex, a maginfláció azonban - ami kiszűri a gyor­san változó árú termékek és a szabályozott árak hatását - 2,6 százalék volt a nyár első hónap­jában. A tartósan gyenge forint a csökkenő kötvényhozamok és kedvezően alakuló kockázati megítélés mellett is figyelmez­tető, hiszen a relatíve magasabb kamatozású és kockázatosabb eszközökre - amilyenek a ha­zaiak is - a hozaméhség miatt nagy volt a kereslet az elmúlt években. Jövőre pedig kama­tot emelhet a Bank of England és a Fed, így az MNB-nek az is komoly feladat lehet - ha az Eu­rópai Központi Bank nem kezd újabb komoly lazításba -, hogy ne kelljen kamatot emelni. Né­hány elemző szerint ez nem is fog menni a jegybanknak, és jövőre kamatot fognak emelni, ám Matolcsy Györgyék minden bizonnyal egészen addig el fog­ják kerülni a szigorítást, amíg nem romlik érdemben a ma­gyar eszközök vonzereje. Adósság: aggasztó a helyzet eurostat Magyarország a legrosszabbak között Átlagosan a GDP 93,9 százaléká­ra nőtt az államadósság az eu­róövezet államaiban az első ne­gyedévben - derül ki az Eurostat friss összesítéséből. 2013 végén 92,7 százalékos volt a mutató. Az EU 28 tagállamában 87,2 száza­lékról emelkedett 88 százalékos szintre. 2013 első negyedévében a valutaunióban 92,5, az unió egészében pedig 86,2 százalékos volt az átlag. A magyar államadósság már­cius végén 84,3 százalékot tett ki az uniós számítási módszer szerint, ez a kilencedik legmaga­sabb érték a tagállamok között. Most is Görögországban volt a legmagasabb, 174,1 százalék az államadósság aránya, Olaszor­szág a második 135,6 százalék­kal, amit Portugália követ 132,9 százalékkal. A legalacsonyabb rátát, 10 százalékot Észtország­ban mérték, Bulgária következik 20,3 százalékkal, őt követi Lu­xemburg 22,8 százalékkal. Az első negyedében 19 ország­ban regisztráltak növekedést. A legnagyobb mértékben Szlové­niában (7 százalék) és Magyar- országon (5 százalék) nőtt az államadósság ebben az időszak­ban. Nem véletlen, hogy az Eu­rópai Bizottság június elején ki­adott ajánlásaiban épp erre hívta fel a magyar kormány figyelmét. A Nemzetgazdasági Minisz­térium szerint az államadósság 78,26 százalékot tesz ki. A kü­lönbség abból ered, hogy a ma­gyar számítás - szemben az Eurostatéval - nem veszi figye­lembe a forint aktuális árfolya­mát. A forint gyenge árfolyama azonban Brüsszel szerint aggo­dalomra ad okot, miközben a magyar kormány ezt cáfolja. Ám ez is magyarázhatja a múlt héten bejelentett 110 milliárd forintos költségvetési zárolást. ■ VG Javult, de alacsony a bizalom nielsen Csak egy országban optimisták a felmérés szerint A második negyedévben két ponttal 56 pontra emelkedett a magyar fogyasztói bizalmi in­dex. Ennél magasabb értéket, 59 pontot legutóbb 2010 negye­dik negyedévében mértek - ál­lapította meg a Nielsen, amely szerint az első negyedévhez ké­pest 3 százalékponttal javult a fogyasztók vásárlási kedve. Az index három összetevője kö­zül legpozitívabban személyes pénzügyi helyzetüket ítélik meg a felmérésben részt vett magyar fogyasztók: 22 száza­lékuk tekint inkább derűlá­tóan az előttünk álló tizenkét hónapra, személyes pénzügyi helyzete szempontjából. Az in­dex harmadik alkotóelemével, a munkahelyi kilátásokkal kapcsolatban is kedvezőbb lett valamelyest a mutató: A meg­kérdezést követő 12 hónapban a munkahelyi kilátásokat töb- bé-kevésbé kedvezően a válasz­adók 13 százaléka látja. Szem­ben az előző negyedévi 12, és Fogyasztói bizalmi index (százalék) I. név. II. név. Csehország 75 76 Románia 67 73 Szlovákia 68 72 Lengyelország 70 71 Magyarország 54 56 Horvátország 45 50 Szlovénia 48 49 FORRÁS: NIELSEN a negyedik negyedévi 8 száza­lékkal. Összességében az 56 pontos magyar fogyasztói bizalmi in­dex elmarad az európai átlag­tól, amely az első negyedévi 75 pontról 77-re emelkedett. Huszonnégy országban emel­kedett, kettőben változatlan maradt, és csak hatban csök­kent a fogyasztói bizalmi index az első negyedévi mutatóhoz viszonyítva. Amelyik országban 100 pont­nál kisebb az index, ott a fo­gyasztók inkább pesszimisták, míg 100 pont felett optimisták­nak számítanak. Ma már csak egyetlen ilyen ország van, a 106 pontos Dánia. ■ D. K. m iííiiuv о el drt. •<* -jvlo- n* HIRDETÉS SZÉCHENYI TERV KoopeRáció+ Kiemelt projekt a szociális gazdaság, ezen belül kifejezetten a szociális szövetkezetek fejlesztését, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatók kapacitás fejlesztését célzó projektek megvalósításának szakmai támogatására! Szolgáltatásainkkal elsősorban a szociális szövetkezetek alapítása iránt érdeklődő természetes személyeket, önkormányzatokat, a TAM0P-2.4.3-D-1,2-13/1,2 pályázaton nyertes szociális szövetkezeteket célozzuk meg, valamint a TÁMOP 2.6.2. konstrukció kedvezményezettjei számára biztosítunk szakmai segítségnyújtást, szerződött szolgáltatásként a referenciakiadást. Térítésmentes szakmai szolgáltatásaink: • szakmai ügyfélszolgálat, tanácsadás, szak­értők közvetítése • szakmai rendezvények tartása az egész ország területén • hálózati együttműködések ösztönzése • jó gyakorlatok, bevált modellek népszerűsítése • korszerű menedzsmentismereteket megalapozó tudás­bővítések szervezése • módszertani és egyéb szakmai kiadványok • piacszerzési és -bővítési lehetőségek biztosítása • honlap- és hírlevél­szolgáltatások • egyéb, a célcsoportunk által igényelt szolgáltatás kialakítása. A KoopeRáció* munkatársai az ország hét régiójában készséggel állnak a rendelkezésére! A kiemelt projekt szolgáltatásairól, szociális gazdaságról szóló hírekről, rendezvényekről információkat a www.szocialisgazdasag.hu web- oldalunkon és a KoopeRáció* facebook oldalán talál.-Á KoopeRáció MAGYARORSZAGMEGÚJUL ■ A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. í V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom