Új Néplap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-21 / 168. szám

2014. JÚLIUS 21, HÉTFŐ 15 TÜKÖR tóth Ferencnek feltűnt, hogy a faluban minden régi ház teteje sötét, kivéve egyet, a csillogó, rozsdamentes anyagon megtalált jelzések alapján az amerikai repülőgép típusát, háborús sorsát is sikerült kideríteni. / •• / •• / A KUTATÓ FELÜLÍRJA A TÖRTÉNELMET Tóth Ferenc az újrahasznosított Focke-Wulf 189-es repülőgép részével. A törzsvég .második életében” tyúkketrecként funkcionált. 1995-ben a Balatonból került elő az ország akkori legnagyobb repülőgéproncsa három ember földi maradványaival a fedélzetén Eddig száz világháborús repülőgéproncs pontos helyét azonosította Tóth Ferenc kutatásvezető. Hazánk vizeibe esett re­pülőgépekről, hidakról, vízi járművekről és törté­neteikről is mesélt. Popovics Zsuzsanna Második világháborús eredetű roncsok Magyarország vizei­ben - volt egy nemrégi előadás címe. Tóth Ferenc, az Országos Vízügyi Főigazgatóság munka­társa beosztása különös: „víz­kár-elhárítási referens, speciá­lis feladatok”. Évtizedekkel ezelőtt találko­zott először háborús roncsokkal. Munkakörébe tartozott a hazai vizekben elsüllyedt, a hajózást és vízlevonulást akadályozók nyilvántartása, felderítése. A veteránrepülők felkérésére kéz- f dett el foglalkozni, és helyezte új I alapokra az eltűnt pilótatársak­kal és repülőroncsokkal kapcso­latos kutatásokat, feladatokat. Munkásságát itthon és külföl­dön is ismerik, egyebek mellett a Magyar Roncskutató Egyesü­let tiszteletbeli elnöke. Rájuk zuhant egy utasszállító- Hobbim is, szakmám is a roncskutatás - mutatkozott be Tóth Ferenc, akit a háborús ron­csok és történetek egész életén keresztül „megtalálják”. Nagy­apja tűzszerész volt a II. világ­háborúban, gyerekkorában fel nem robbant világháborús lőszereket gyűjtött össze, és tolta babakocsiban a MÉH-be. Miután nem vették át a robba­nóanyagokat, elásta a kertjük végébe. Évtizedek múlva újra előkerültek, a tűzszerész szol­gálat szállította el. Ferenc mu­tatott olyan MÁV-fogaskereket, ami a Budapest Rákos rendező­pályaudvar bombázásakor re­pült udvarukba. Egy komplett váltókezelő kapcsolószekrény landolt náluk az egy kilométer­re lévő vasútról. Ötéves korában egy utasszállító zuhant le a kö­zelében. A gép három játszópaj­tására esett, akik a helyszínen meghaltak. Mindezek fényében talán nem meglepő, hogy Fe­renc roncskutatással is foglal­kozik. Az első repülőgép-ma­radványokat 1985-ben adta át a közlekedési múzeumnak. Leleményes újrahasznosítók A kecskeméti Cifrapalotában tavaly megrendezett „Törött szárnyakon” című kiállítás kap­csán szó esett a vidéken begyűj­tött, újrahasznosított háborús eszközökről. Egy Focke-Wulf 189-es felderítő-repülőgép törzs­végét meg is nézhették az ér­deklődők. Ez eredetileg üvege­zett volt, géppuskás ült benne. Miután a gép lezuhant, a kas­szerű fémvázat körbedrótozták és tyúkketrecként hasznosítót- s ták. Zalaszántón egy ház teljes 1 tetőszerkezete készült repülő­J gép-borításból. Ott egy Boeing £ B-17 típusú amerikai bombázó vitte le egy családi porta tete­jét. A tulajdonos próbált kár- mentesítést kérni, majd miután nem kapott, lebontotta a repülő borítását, ebből építette újjá a háztetőt. A kerti sufni ajtajára is jutott belőle, rajta az amerikai repülőgép felségjelzése. A dolog­ra úgy derült fény, hogy a falu­ban megforduló roncskutatónak feltűnt: minden régi ház teteje sötét, kivéve egyet. A csillogó, rozsdamentes anyagon megta­lált jelzések alapján az amerikai repülőgépgép típusát, háborús sorsát is sikerült kideríteni. Amikor téved a krónika Nemcsak repülőgépek, de uszályok, harckocsik, vasúti vagonok és egyéb járművek is kerültek hazánk vizeibe. Ezek­ről esetenként tévesen számol­nak be a történelemkönyvek. Például arról, hogy 70 évvel ezelőtt Budapesten a 6-os vil­lamos alatt robbantották fel a Margit-hidat. Valójában a 49 jel­zésűvel történt mindez, amely akkor a Nagyvárad tér - Kálvin tér - Deák tér - mai Bajcsy Zsi­linszky út - Nagykörút vonalon közlekedett. Az eseménynek legalább 30 német katona és 80 polgári személy esett áldoza­tul. A szerelvény roncsait már a robbanást követő napokban kiemelték, majd a háború után gyorsan felújították. A híd újra- avatásakor ugyanez a villamos gördült át 6-os jelzéssel a félig készen átadott Margit-hídon. A kutató alaposságát mutatja, hogy a villamos gyári számait is visszakereste - ő ugyanis „nem hisz el mindent”, Az is kimaradt a történe­lemkönyvekből, hogy 1945. február 9-én árvíz volt Buda­pesten. A természeti csapást elhomályosította a főváros ost­roma és az éppen akkor zajló kitörés. Békásmegyeren egy nappal előtte kihirdették, hogy másnaptól a megszállóknak szabad rablás engedélyezett, ami azt jelentette, hogy ahol zárva találják az ajtót, oda be­törnek és mindent elvisznek vagy felgyújtanak. A természet közbeszólt, reggel a fosztogató katonák helyett a víz tört be a házakba. Árvíznek még nem örültek úgy, mint akkor. Fémkeresővel a Balaton jegén Magyarország korabeli te­rületén a világháborús légitá­madások során megközelítőleg négyezer repülőgép zuhanha­tott le. Volt olyan nap, amikor 1400 repülő volt egyszerre az ország légterében. Nem egy­szerű rátalálni a vizek rejtet­te roncsokra. Tóth Ferenc a Balaton körüli településeken kereste fel a legidősebb, visz- szaemlékezni és mesélni még képes helyieket. Három-négy történetből összeállt a kép, vi­szonylag megbízható adatsorra lelt arról, hogy a légitámadások környéken hol, mikor, milyen repülőgép zuhant a tóba, illetve milyen körülmények között. Milyen eszközzel lehet ku­tatni a Balaton fenekén? Tóth Ferenc leleményességének nincs határa: a befagyott vizek jegén kerékpárjával nagymé­retű fémkeresőt vonszolt fel s alá. Miután bejelzett a műszer, (GPS hiányában) a parttól több irányból is lemérte a helyszínt, majd olvadás után találtak is sok-sok roncsot az adott helyen. Troy őrmester megtalálása Egy lezuhant amerikai repü­lőgépre egy mocsaras területen a vízből alig 30 centiméterre kiálló alumíniumdarab hív­ta fel a figyelmet. A repülő­gép-maradványok feltárása után a kecskeméti levéltárban fellelt három fotót, melyek meg is örökítették az egykori ese­ményeket. 1944. június 30-án Nemesvita mellett zuhant le a 460. Bomber Group B-24H Li­berator bombázója. A személy­zet tagjai közül hatan túlélték a bevetést, ketten meghaltak, egy a repülőgéphez tartozó sze­mély pedig eltűnt. Martin F. Troy törzsőrmesterre egy még élő túlélő hívta fel a figyelmet. Lenburg veterán a kongresszu­sig elment, hogy az amerikai haderő kellő végtisztesség meg­adásával gondoskodjon Troy őr­mester eltemetéséről. Fellépése nyomán Hawaiiról vezényeltek helyszínelőket hazánkba. Egy hónapig dolgoztak, a lezuhanás helyszínén talált emberi ma­radványokat azonosították, vé­gül Troy őrmestert az Arlintoni hősi temetőben katonai tiszte­letadással temették el. Kétkedő amerikaiak A nemesvitai kutatás idősza­kában Ferencet egyszer behív­ták az amerikai nagykövetség­re. Ott több magasan képzett amerikai személy bizonygatta neki, hogy Magyarországon nem zuhanhattak le amerikai típusú repülőgépek, miután ha­zánk „jelentéktelen hadszíntér” volt, és ilyen feljegyzés egyéb­ként sincs a katonai történelem- könyvekben. A magyar kutató mutatott egy fényképet a veszp- rémgalsai katolikus templom tornyáról, melynek tetejét egy amerikai repülőgép oxigénpa­lackja „díszíti”. A célnak meg­felel, majdnem olyan, mint egy országalma, .csak kissé ovális. A kérdezők nem értették, hogy tudnak ilyen ereklyékre ráta­lálni a civil roncskutatók, hi­szen se műholdjuk, se katonai technikájuk. Ferencnek erre is megvolt a válasza: a veszprém- galsai templom országalmája egy műholdról nézve gömbö­lyű, így az eltérés nem látszik. Ahhoz, hogy felismerhető le­gyen, mi is az valójában, ahhoz a földről kell szemlélni. Emberi maradványok tizenöt gépben A néhai pilótákról és a lezu­hant repülőgépek személyzeté­ről is szó esett. Ferenc eddigi kutatásai során 15 olyan gép került elő, melyekben vagy mellettük emberi maradvá­nyok voltak, akik esetenként is­meretlenként a közeli temetőbe lettek eltemetve. A szakszerű kiemelés után méltó nyughe­lyükre, katonatemetőkbe vagy családi sírhelyre kerültek, vagy névvel látták el a jeltelen sírokat. 1995-ben a Balaton­ból került elő az ország akkori legnagyobb repülőgéproncsa, három személlyel a fedélze­tén. A kiemelés után pár évvel kiderült: a repülőszemélyzet egyik tagjának élnek a leszár­mazottai. A német katona lánya évekig nyaralt a Balatonnál az akkori NDK-ból, és mint mond­ta, sosem gondolta volna, hogy édesapja a tóban nyugszik. Egy Kiskunmajsán kény­szerleszállást végzett amerikai B-17 bombázógép pilótájának lányát az interneten sikerült megtalálni. Családjától nagyon sok korabeli, értékes anyagot küldött a tavalyi kecskeméti ki­állításhoz katona édesapjáról. Nemrég szlovák roncskutató­kon keresztül Oroszországból kapott megkeresést Tóth Fe­renc, egy nagyapját kereső unokától. A húsz évvel ezelőtt elterelt Duna medrében akkor megtalált Mitchel típusú repü­lőgépen a nagypapa pilóta volt. A kutató egyelőre csak úgy sej­ti, hogy az illető vélhetően is­meretlen orosz katonaként van a helyi temetőben eltemetve. A bizonyossághoz exhumálás­ra és DNS-vizsgálatokra len­ne szükség, de ennek jelenleg nincs meg az anyagi fedezete. A tavalyi Törött szárnyakon kiállítás látogatói közül sokan kíváncsiak voltak a roncskutató történeteire

Next

/
Oldalképek
Tartalom