Új Néplap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-14 / 162. szám
Hogyan jut nitrogénhez a lajhár? zoológia Fő táplálékuk ugyanis keveset tartalmaz ebből az elemből. Szerencsére hordoznak magukkal alternatívát. A füstös háromujjú lajhár (Bradypus variegatus) kész mozgó ökoszisztéma, amint azt a Wisconsini Egyetem biológusai kiderítették. Jonathan Pauli és Zachariah Peery kutatók eredetileg pusztán azt a kérdést akarták tisztázni, vajon a lomha állatok miért veszik maguknak a fáradtságot, hogy egyszer egy héten elhagyják kedvenc fájukat, csak azért, hogy a földön végezzék el a dolgukat. Miért nem választja tehát ez a figyelemre méltó lény a veszélytelen „poty- tyantós” WC megoldást? A válasz szerfelett komplex, és köze van azon molyok százaihoz, amelyek a lajhár bundájában hemzsegnek. Ezektől az állat nem akar megszabadulni, épp ellenkezőleg. A bundájában tenyésző gombák ugyanis lebontják a döglött molyokat, s ennek során nitrogén keletkezik, amely pedig csak alacsony koncentrációban található meg a fő táplálékául szolgáló levelekben. Hogyan jut azonban a nitrogén a bunda viselőjének szervezetébe? Közvetett módon: a nitrogén trágyázza a lajhár bundájában tenyésző zöldalgákat. Ezt az állat ledörzsöli és felnyalja. De az ilyen étkezésekhez folyamatos „molyutánpótlásra” van szükség. És hol „teremnek” a molylárvák? A talajon, a lajhár ürülékébe rakott tojásokból! A lárvák csak akkor tudnak a bundába mászni, ha az állat lemászik hozzájuk - oda, ahol megszabadult az ürülékétől. ■ 2014. JÚLIUS 14., HÉTFŐ Testén nyersanyagokat állít elő ÉLETMÓD - TUDOMÁNY Szerkesztőségünk ajánlja a most megjelent GEO magazint +1 1 V11 ..'__ gg Kubában régebben minden utcasarkon heroikus szlogenek virítottak - ma már, mint itt Cienfuegosban is, keresni kell ezeket Egy szocialista végvár utazás Vajon Kubában vége a kommunizmusnak, noha Fidel még él? Fidel Castro 47 éven át uralkodott a karibi szigeten, végül már betonfejűként, aki minden változástól elzárkózott. 2006 óta fivére, Raúl van hatalmon. És radikális újításokat engedélyez. Mayra a kőpadlón fekve fogadja ügyfeleit, elomolva a 'forróságban. Innen mindent lát, az üzletet (amely tulajdonképpen egy nappali), a fürge ujjú ügyfeleket és az árut; ruházat rikító színekben és kétes szabásban. „Mennyi?” - kérdezi egy kigyúrt fiatalember, zöld inget tartva a magasba. Mayra méricskéli az ügyfelet, felbecsüli vásárlóerejét, és 25 eurót kér. Egy kubai orvos havi fizetése. A kuncsaft szűk nadrágjában bankjegyek után kutat, de Mayra még jelét sem adja, hogy felkelne. Fekve veszi át a pénzt. Hajnali hatkor a kegytemplomhoz autózott, hogy áldást kérjen a moszkvai utazásra. Ott majd 120 kilogramm nadrágot, inget és cipőt vesz, ezeket Kubában aranyban mérik. „Az ifjúság itt inkább lép ki éhesen a házból, mint rosszul öltözötten” - mondja vigyorogva Mayra, akinél ez éppen fordítva van. Mennyit keres egy moszkvai úttal? Öt-, hatszáz eurót? Ezt a számot a vidéki ruhakereskedők mondták. Mayra megvetően csücsöríti az ajkát. „Négyezret” - mondja. Már vásárolt magának egy házat régi Havannában, egy másikat a lányának, a férjének és az anyjának. Tizenegy éve kisegítő szakácsként érkezett Havannába, ma az alkalmazottait összegyűrt bankjegyekkel fizeti ki, amelyek szabadon hevernek a fiókban. Ezt senki sem látta előre: Fidel Castro él, de a kommunizmus halott. „A kubai modell még nálunk sem működik” - árulta el bizalmasan Fidel három és fél évvel ezelőtt egy amerikai újságírónak. Most a fivére, Raúl Castro az elnök és az egységpárt főnöke, hivatalnokok százezreit bocsátja el, privatizálja a mezőgazdaságot és a kisipart, megnyitja a szigetet a külföldi befektetők előtt. Kitúrja Fidel régi gárdáját a székekből, engedélyezi a szabad utazást, szabadon engedi a disszidense- ket a börtönökből. És megpróbálkozik egy a világ többi része által majdhogynem észrevétlenül maradó politikai kísérlettel: vajon sikerül-e Kubát a trópusi szocializmus ötven éve után egy harmadik útra vezetni? Létezik-e - huszonöt évvel a berlini fal leomlása és hét évvel a pénzügyi világválság kitörése után - egy olyan államforma, amely összebékíti a kommunizmust a kapitalizmussal? A sziget másik végébe utazunk, hogy Santiago de Cubá- ban lássuk Raúl Castrót. Ott celebrálja az ország a legfontosabb ünnepét: 1953. július 26-án itt ütöttek rajta Castro felkelői a Moncada kaszárnyán, hogy fegyvereket zsákmányoljanak, és azokkal megdöntsék Batista diktátor uralmát. Elfuserált támadás volt, amelyet aztán Fidel Castro a kubai forradalom szimbólumává költött át. Mint ahogy a forradalom győzelme is csak öt és fél évvel a rajtaütés után következett be, és az oda vezető út sok áldozatot követelt, úgy maradt Kuba később Fidel alatt is a jövő ígérete. Vagy, ahogy egy blogger gúnyolódott a holnap országáról: „Nagyszerű ország lesz ez itt, ha egyszer majd felavatják.” Részlet: A Geo magazin 2014/07. számából Elmondható még Kubáról, hogy szocialista állam? raúl castro már fiatalkorában is kommunista volt, ellentétben Fidellel. Raúl most spárgázni próbál: több gazdasági szabadság, azonban az állam tartja kezében a vezetést, az infrastruktúrának is tulajdonosa marad, és továbbra is kezeli a népjóléti ügyeket. Hogy sikeres lehet-e egy olyan népgazdaság dinamikájának az ellenőrzése, amely sok éven át le volt láncolva, majd hirtelen szabadsággal kapcsolatos álmai lesznek, az már egy másik kérdés. A reformok eddig arról gondoskodtak, hogy a pénz gyorsabban mozogjon az országon belül, de arról nem, hogy új értéket teremtsen. A legnagyobb probléma az 1991 óta tartó ipari visz- szaesésből és a gyenge mező- gazdaságból fakadó alacsony termelékenység. Lehet pozitív hatása a nikotinnak? % biokémia Tanulmányok valószínűsítik, hogy az anyag megvédhet a Parkinson-kórtól. A dohányzás ennek ellenére káros. Nincs vita abban, hogy a dohányzás rákot és sok más betegséget okoz. Ugyanakkor ezek és a további mellékhatások szinte csak a kátrányra és a „bűzrúd” más összetevőire vezethetők vissza; magának a nikotinnak ezzel szemben vannak kedvező tulajdonságai is. Hogy pontosan mik ezek, azt Németországban és az USA-ban nikotinos rágógumik és tapaszok vizsgálatával kutatják. Különösen érdekes a már évtizedek óta felismert összefüggés a nikotinélvezet és az egyértelműen ritkábban fellépő Parkinson-kór között. A reszkető bénulás a nem dohányzóknál közel háromszor gyakrabban alakul ki. Ennek ellenére ezeket a számokat eddig messzemenően ignorálták. Mivel a ParkinA dohányzás mindenképpen káros! son-kór legtöbbször előrehaladott életkorban lép fel, a dohányosok viszont gyakran viszonylag fiatalon halnak meg, elvileg ez is lehetne a statisztikai kapcsolat oka. Időközben azonban szaporodnak azok a jelzések, hogy a nikotin serkenti az agy dopa- minkibocsátását - ennek a jelvivő anyagnak a hiánya vezet a parkinsonos szimptómák kialakulásához, ráadásul a kognitív teljesítmény is fokozódik. A nikotinos rágógumik esetén egyébként alig áll fenn a függőség kialakulásának a veszélye, megnövekedett tüdőrákkockázat pedig egyáltalán nincs. Az anyag azonban befolyásolhatja a vérkeringés működését. ■ Miért fut a partra a hullám? fizika A konkrét jelenségnek nincs köze a szélhez Mérgező pékhálék zoológia A légszennyezés befolyásolja a pók szövőművészetét Látott már olyat, hogy nyaralása színhelyének sekély strandját egyszerűen elkerülik a hullámok? Vagy hogy a hullámok taraja merőleges lenne a partra? Aligha. De miért futnak a hullámok mindig a partra? A szél miatt - feltételezik sokan. A szélnek - az árapály és az olyan események, mint a tengeri rengés mellett - kétségtelenül döntő szerepe van a hullámok kialakulásában és azok haladásában. A szél átadja energiáját a tengernek, a vízrészecskék pedig a forgási energiájukat szinte veszteség nélkül közük a szomszédos részecskével - a hullámok nem vizet szálh'ta- nak, hanem tiszta energiát. A vízmolekulák maguk egy helyben maradnak, és csak körözve mozognak fel és le - ezt mindenki megérti, aki figyelt már meg szélcsendben úszó labdát: a hullámok elhaladnak alatta, a labda alig mozdul el a helyéről. ■ A szélnek döntő szerepe van a hullámok lria.ln.lniHü»Ahn.n és azok haladásában Amikor a hullám a parthoz közeledik, olyan jelenség jön létre, amelyet a fizikusok (hullám) refrakciónak neveznek. Sekély vízben - tehát a part közelében - ugyanis a hullámok erősebben fékeződnek, mint nagyobb mélységben. Ebből következően az elhaladó hullám part közeli része lassabban mozog, mint a parttól távoli. Ezért a parttól távoli sáv megelőzi a part közelit, aminek hatására a hullám gyorsabb része a lassabb körül fordul, míg végül az egész hullámfront a strand felé veszi az irányt, ahelyett, hogy keresztben elhúzna előtte. E színjáték drámaisága egyrészt a begördülő hullám nagyságától, sebességétől és energiájától, másrészt pedig a part morfológiájától függ. Ha nagy sebességű hullámok találkoznak a meredeken emelkedő tengerfenékkel, akkor keletkeznek a leglátványosabb hullámok. ■ Ha az állatok LSD-t (a lizerg- sav-dietilamid egy félszintetikus, erőteljes hallucinogén hatású, az ergolinok családjába tartozó alkaloid) kapnak, különösen szép hálókat szőnek, koffein hatása alatt azonban jelentősen romlik az építési teljesítményük. Ezt már az 1970-es evekben végzett kísérletek is kimutatták. A környezetszennyező mérgek is hatással vannak a háló architektúrájára, mint azt az oxfordi egyetem zoológusa, Fritz Vollrath kiderítette. Számos pókfaj ugyanis elfogyasztja a hálóját, hogy annak anyagát később egy másik helyen használhassa fel. Nemcsak a zsákmány kuszálja Ily módon káros anyagok kerülnek a szervezetükbe, és a mérgezésnek jellegzetes következményei vannak a későbbi hálók formájára: a szövedékek a dózistól függően egyre szabálytalanabbak lesznek. Megfelelő tudás birtokában eme „méreghálók” alapján „súlyos laborköltségek nélkül” is megállapítható lenne a levegőszennyezettség mértéke - hangsúlyozza Vollrath. A hálók kifejezetten gyűjtik a mérgező részecskéket. Vollrath szerint a szövedék a szélben súrlódva elektrosztatikusán is feltöltődik, és ezáltal vonzza a hasonlóképpen töltött részecskéket. ■
