Új Néplap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-02 / 152. szám
2 A NAP TEMAJA 2014. JULIUS 2., SZERDA Legmagasabb, legelső, legtöbb, legnépszerűbb... - mindezen jelzőkre bőven találni példát megyénkben is. Tudták például, hogy Tiszaigaron található a legkorosabb fa, Kunszentmártonban csattan legtöbbször az ostor, vagy hogy Szolnokon „figyel” a legnépszerűbb webkamera? HÍRÜNKET VITTÉK AZ ORSZÁGBAN Talán nem is gondolnánk, hogy megyénk is milyen sok mindenben kiemelkedő. Megpróbáltuk összegyűjteni ezeket a „legeket” megyénkből. A lista szerencsére nagyon hosszú, és természetesen korántsem sem teljes. Munkatársainktól Egy hét alatt a szolnoki lett a legnépszerűbb webkamera az országban, képeit egy nap alatt több mint hétezren nézték meg. Páratlan sikerét annak köszönheti, hogy e különleges fényképezőgép hazánkban a legmagasabb, ember által lakott épületen található, csaknem 80 méteren. A kamerát magánkezdeményezésre egy maroknyi csapat szerelte fel a szolnoki vasútállomáson levő 24 emeletes ház 23. emeletére.- A szerkezet félpercenként készít fotókat és teszi fel azonnal az internetre, az időkép honlapjára. Ez év márciusi beindítása után két nappal ez lett a leglátogatottabb webkamera, megelőzve a fővárosban felszerelt Citadellát, Dunát és a budai várat figyelő szerkezetet is. Máig több ezren nézik egy nap a szolnoki panorámát és égboltot - állítja Sárai Zsolt, ő adományozta a szolnbki TIT-nek a térfigyelőt!' Méltán büszkék lehetünk a szolnoki Szigligeti Színházra is, melynek elmúlt évadjában bemutatott előadásokat mintegy 110 ezer néző látogatta. Ám nem csak Szolnok büszkélkedhet legekkel megyénkben. Minden bizonnyal az országban Kunszentmártonban csattan legtöbbször az ostor. A helyi Napsólyom Baranta Egyesület nemrégiben világrekordot is döntött: egy egész napon keresztül csattogtatták az ostort, egyszerre négyen. A résztvevők célja az volt, hogy százezer csapást mérjenek a levegőbe, ami sikerült is.- Három másodpercenként csattant a fegyvere a körben menetelő négy embernek, azaz huszonnégy óra alatt 115 ezer 200-szor. Igazi próbatétel volt, összesen hatvanan vették ki részüket. Jövőre is legalább ugyanilyen hosszú ostormenetet szervezünk - árulta el Lász- lóffy Endre, kunszenti ostorvilágbajnok. Rekordot döntöttek Túrkevén is a közeltmúltban megrendezett Juhászfesztiválon, melyet XVI. alkalommal rendeztek meg a városban. - Az idei rendezvényen a Kevi Birkapörkölt magyar kóstolási rekordkísérlete sikeresnek bizonyult: közel háromezren kóstolták meg a finom kevi birkapörköltet, ezzel új rekord született - számolt be dr. Szabó Zoltán polgármester. A birkapörkölt másféleképpen is ismertté vált országosan.- A Hungarikumok Gyűjteményének részévé vált a karcagi birkapörkölt, amelyet még a nomád korban kialakult módon főznek - számolt be 2013-ban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Hungarikum Bizottság döntéséről, a testület kihelyezett karcagi ülése után. - Az, hogy hungarikum lett a birkapörkölt, óriási dolog, hiszen így megkapja a kellő védelmet ez a régi étel - mondta. Való igaz, a karcagi birkapörkölt az első ételrecept, amely bekerült a hungarikumok sorába. Kedveltségét mutatja, hogy a Nagykunságban elképzelhetetlen nélküle kerepelő, lakodalom, névnap vagy bármilyen közösségi összejövetel. És ha már a finomságoknál tartunk: a „legcseresznyésebb” település is kétség kívül megyénkben található. A ropogós gyümölcsről nevezetes Nagykörűben olyan cseresznye-faj- tagyűjtemény található, mely országos, sőt világhírű. A fák között a külföldi és magyar egyedek ritkaságai is megtalálhatók. Nemcsak ezért nevezik a Tisza-parti települést „Magyar- ország cseresznyéskertjének”, hanem természetesen azért is, mert a nagykörűi fákról szüretelt cseresznye nagyon ízletes és meglehetősen különleges. Méltán tartozik a legek közé a Mátyás király fa néven ismertté vált kocsányos tölgy is, mely a tiszaigari arborétum melletti területen található. A fa törzséLászlóffy Endre kunszenti ostorvilágbajnok és társai száztizenötezer- kétszáz csapást mértek a levegőbe huszonnégy óra alatt nek átmérője közel hat méteres, mely alapján a fa korára asszo- magassága húsz méter. Nevét a ciálva úgy gondolják, hogy a fa néphagyományból eredeztetik, alatt talán már a jóságos királyunk is megpihent. Favédelmi módszerekkel igyekeznek megakadályozni egészségi állapotának romlását.- Annak ellenére, hogy lassan négyszáz éves, Mátyás király egész biztosan nem pihenhetett alatta - számolt be korábban lapunknak Szilágyi László polgármester. A tiszaigari Arborétum nem mellékesen a Közép-Tisza-vi- dék egyik legjelentősebb fagyűjteménye. Közel 400-féle fa és cserje él ott, mint például mamutfenyő, kaukázusi jegenyefenyő, liliomfa, ámbra, gránátalmafa, mocsárciprusokból egész erdő, a vidéken őshonos kocsányos tölgy és tulipánfa.- Az arborétumunk az ország legszárazabb vidékén épült „sétálókért”, ahogy annak idején nevezték. A park talán legértékesebb része az öreg tiszafás erdő, de különleges a tölgygyűjtemény is - számolt be Szilágyi László. Egyedülálló a rákóczifalvai macimúzeum is. A mackócsapat ízelítőt ad abból a hatalmas magángyűjteményből, amelyet a rákóczifalvai születésű Balázs Antal és családja néhány évvel ezelőtt alapozott meg. - A macik száma ebben a hónapban elért az 1700 darabot, számuk évről évre gyarapodik- számolt be Balázs Antal. - A legidősebb, régi farostos macik kora 111 év. A macihad öltözetével a történelmi korok öltözködési stílusát is felelevenítik. Emellett másfajta, szokásostól eltérő anyagból is készülnek jelmezek. A népi mesterségek, iparművészek, virágkötők ügyes kezei által, különleges ruházatban - a macik egyéniségéhez igazítva- kelnek életre. A macihad című gyűjtemény darabjai között múzeumi ritkaságok is megtalálhatók. Híres emberek macijai is bekerültek a kollekcióba. Balázs Antal gyűjtőszenvedélyét a múlt tárgyi emlékeinek megőrzése motiválja, hogy azok az utókor számára is fennmaradhassanak. Országosan egyedülálló a Kerekes István és a Kisújszállási út sarkán található karcagi „Sípos-féle” Kövesdaráló is, mely a mezőgazdasági-ipari termékek meghatározott csoportjába tartozik és az Örökségvédelmi Felügyelet Határozata alapján 2004-ben védetté nyilvánították. Országos védelmet élveznek a megyénkben fennmaradt kunhalmok is, így például a Zádor, a Lőzér és a Hortobágy folyó melletti Ágota-halom. A Zádor-hi- dat, amely a folyószabályozások után kiszáradt Zádor folyó medrén ível át, eredetileg a kilenc boltívre emelt híd alapkövét 1806-ban rakták le. S hogy a (majdnem) legna- gyobbakról is szóljunk: Kunhegyes főterén áll a megye legnagyobb, az ország második legnagyobb református temploma. Hosszúsága 54, szélessége 24, falmagassága az ereszig pedig 20 méter. A tornyok magassága a csillagig 48,5 méter, az épület belső magassága 26 méter. Körülbelül háromezer főt tud befogadni. A templomot 1953-ban nyilvánították műemlékké. Épp huszonöt esztendeje annak, hogy 1989-ben megalapították Jász- fényszarun a Samsung gyárat. Az évfordulót az tette még ünnepélyesebbé, hogy a felavatták a Samsung Electronics Magyar Zrt. harmadik jászfényszarui gyárát. A V3-as gyár elindításával az elhangzottak szerint a világ legnagyobb televíziógyárává vált a jászfényszarui bázis, számoltunk be lapunkban is az eseményről június elején. Nem kell messzire mennünk, hogy a szomszédos Abonyban is legre bukkanjunk. Az abonyi Bihari János Zeneiskola 1952-ben az ország első falusi zeneiskolájaként nyitotta meg a kapuját a tanulni vágyók előtt. A felvehető növendékek száma 315 fő. Tizennégy tanszakon (zongora, hegedű, gordonka, gitár, furulya, fuvola, klarinét, trombita, harsona tenor-tuba, kürt, ütő, szolfézs-zeneelmélet) foglalkoznak a gyermekek művészi képzésével, nevelésével. Az intézményben nagy múltú fúvós és vonós zenekar működik. ■ Megyénk többleggel is büszkélkedhet, ami talán nem is tűnik fel a hétköznapokban. Közép-Európa leghosszabb gyaloghídja Is Szolnokon található Két mérnöki teljesítményre is „felnézhetünk” Szolnok bővelkedik rekordokban. A Tiszavirág híd egy kerékpárúitól ellátott gyaloghíd a városban, ami a belvárosi Tiszai hajósok terét köti össze a Tiszaligeti Termálstrand és Élményfürdő főbejáratával. A híd tömege 550 tonna, hossza 444 méter, ezzel Közép-Európa leghosszabb gyaloghídja. Három részből áll: egy 186 m hosszú acélszerkezetű mederhídból, az ahhoz csatlakozó kétoldali vasbeton feljáróhidakból, valamint a csatlakozó tereken elhelyezett végpontok közlekedési kapcsolatokat magában foglaló épületekből. Hivatalos átadása 2011. január 21-én volt. A hidat a megyeszékhely jelképének szánták. A híd formája a névadó tiszavirágot mintázza. A beruházás a „Szolnok a Tisza fővárosa”program keretében valósult meg. Az Európai Unió 1,5 milliárd forinttal támogatta az 5 milliárd forintos fejlesztést, amiből 2 milliárd forintba került a híd és az északi hídfőnél épült dísztér. A híd vezető tervezője Pá- lossy Miklós okleveles építőmérnök volt. Az építészet és térrendezés dr. Gajdos István munkája. A szolnoki pályaudvar előtt álló, 81 méter magas, 24 emeletes magasház 1975-ben épült Magyarország akkor legmagasabb lakóházaként, tervezője Liszkai Károly. A szolnoki toronyház csúszózsaluval épült, a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében. Az épület érdekessége, hogy a liftek (2 személy, 1 teher) csak a 22. emeletig szállítják az embereket, onnan gyalog mehetünk a 23. emeletre és a valóságban nincsen 24. emelet. Szolnokon, a Jubileum téren áll a 24 emeletes toronyház
