Új Néplap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-11 / 160. szám
2014. JÚLIUS 11., PÉNTEK KÜLFÖLD 7 Befejeződhet a pénznyomtatás fed A történelem legnagyobb lazítását hajtotta végre az amerikai jegybank A Dow Jones index alakulása (pont) 2008. jan. 1.-2014. júl. 10. Az euró ára (dollár) i,6 2008. jan. 1.-2014. júl. 10. VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS A Janet Yellen vezette Fed arról döntött, hogy befejezi a mennyiségi könnyítési program harmadik körét Októberben véget érhet a történelem legnagyobb monetáris élénkítési programja, ha az amerikai gazdaság növekedése tovább folytatódik, és a munkanélküliségi folyamatok is kedvezően alakulnak. Erre jó esély van, az alapkamat emelésére azonban várni kell. Hornyák József A Federal Reserve októberben befejezheti a mennyiségi köny- nyítési programjának harmadik körét (Quantitative Easing, QE3) - derült ki a Janet Yellen vezette jegybank júniusi kamatdöntésének jegyzőkönyvéből. A Fed tavaly decemberben kezdte el csökkenteni a havi 85 milliárdos pénznyomtatás keretösszegét, és azóta minden ülésen döntenek arról, hogy a következő hónaptól 10 milliárddal kevesebb friss pénzt pumpálnak a gazdaságba. Ha a gazdasági növekedés kitart és a munkanélküliség is tovább csökken, a Fed az ősz utolsó hónapjában 15 milliárdos csökkentéssel szüntetheti meg a QE3-at. A Fed közel hat évig vásárolt állampapírokat és jelzálogfedezett eszközöket, hogy támogassa a gazdaságot. A három program alatt a jegybank mérlege a válság előtti 1 000 milliárd dollár alatti szintről 4 300 fölé emelkedett. Az amerikai tőzsdeindexek értéke a válság mélypontjához képest megháromszorozódott, az államkötvények hozama tartósan alacsony szinten maradt. A Fed emellett kötvénycse- re-programot (Operation Twist) is végrehajtott, amelynek keretében rövid lejáratú papírokat váltott hosszúra. Az amerikai jegybank azután kezdett mennyiségi köny- nyítésbe, hogy a kamatot már nem tudta tovább csökkenteni a 0-0,25 százalék szintről a válság kirobbanása után, de a gazdaságnak költségvetési és monetáris impulzusra volt szüksége a növekedéshez. A történelemben korábban soha nem volt példa ilyen mértékű monetáris ösztönzésre. A Fed elmúlt években folytatott laza monetáris politikájából sokat profitáltak a magasabb kamatozású, kockázatosabb eszközök, így a forint is. A feltörekvő piaci devizákat a világ szinte minden táján támogatta a likviditásbőség, ám a pénznyomtatás mostani kivezetése gyengítette ezeket az eszközöket. A forint historikusán gyenge szintje, a 300 feletti euróár- folyam mögött azonban inkább hazai okokat kell keresni. Az elmúlt hónapokban ilyen volt a megállás nélkül csökkenő magyar alapkamat és a devizahitelesek „megmentése”. Korábban például az IMF-huzavona vagy a leminősítések okozták a forint esését. (A BUX index sokszor azért is maradhatott ki a tőzsdei szárnyalásból, mert a nyugdíj- vágyon állami átvétele - amely hazai tőzsdei cégek részvényeit is tartalmazta - és az ágazati különadók kivetése negatívan hatottak a BÉT-en jegyzett papírok árfolyamára.) Sokan féltek az elején az első pénznyomtatási program elindítása után több közgazdász úgy vélte, hogy a Fed ezzel az eszközzel felpörgeti az inflációt, amit nem lesz képes megállítani. Ezek a félelmek azonban nem igazolódtak be, hiszen a pénzromlás üteme soha nem jelentett veszélyt. Sőt, az infláció sokáig a Fed bevezetett, 2 százalék körüli A befektetők most egyre inkább azzal foglalkoznak, hogy miként térhet vissza a normális kerékvágásba a Fed monetáris politikája. Néhány elemző szerint a Fed akár már jövő tavasz- szal is elkezdheti fokozatosan emelni az irányadó kamatot, mások úgy vélik, hogy erre még több mint egy évet várni kell. céljától is messze elmaradt. A lassú növekedés, a magas munkanélküliség és a gyenge kereslet nem engedte, hogy nagyobb áremelkedési ütem alakuljon ki. A másik vád az volt, hogy csak a dollárt akarta gyengíteni a Fed a „devizaháborúban”. A dollár kétségtelenül gyengült, azonban más pozitív hatásai is voltak a programnak. Az azonban valószínű, hogy az alacsony kamatok korszaka egyelőre nem ér véget, és a laza monetáris kondíciók továbbra is támogatni fogják a gazdasági növekedést. Az biztos, hogy a Fed programjai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Amerikában - és a világ más tájain - történelmi csúcsra emelkedjenek a tőzsdék. Néhányan úgy vélik, hogy a Fed programjai buborékokat okoztak, amelyek újra ki fognak pukkadni, ez pedig akár újabb válsághoz is vezethet. Mások szerint viszont még most sem nyomtatott elegendő pénzt a Fed, és a növekedés támogatásához tovább kellett volna folytatni az élénkítést. Buborékok potenciális kialakulásáról esetleg csak a tőzsdén lehet beszélni, ám a lufik sajátossága, hogy leginkább akkor azonosíthatóak pontosan, ha már kipukkadtak. Nőtt a fegyverexport Csehországban CSEHORSZÁGBAN TAVALY hat százalékkal 7,85 milliárd koronára (88,7 milliárd forintra) emelkedett a fegyverexport értéke, a behozatal viszont ötödére, 1,7 milliárd koronára esett vissza - derült ki abból az éves jelentésből, amelyet szerdán fogadott el a cseh kormány. A legnagyobb értékű kivitel - 1,19 milliárd korona - Vietnamba irányult. A vietnamiak elsősorban kézifegyvereket, félautomata karabélyokat és pisztolyokat, vettek. ■ MTI Stagnál a görög munkanélküliség ÁPRILISBAN A márciusival megegyező, 27,3 százalék volt a munkanélküliségi ráta Görögországban — jelentette csütörtökön a görög statisztikai hivatal, az Elstat. A foglalkoztatottak száma 3,479 millió volt áprilisban, 36 ezer 860-nal, 1,1 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál és 3623-mal alacsonyabb az előző havinál. A munkanélküliek száma 1,303 millió volt áprilisban, 26 ezer 944-gyel, 2,0 százalékkal kevesebb, mint 2013 áprilisában. ■ MTI Mélyponton a román éves infláció a fogyasztói árak júniusi 0,3 százalékos csökkenése nyomán újabb történelmi mélypontra, 0,66 százalékra csökkent az éves infláció Romániában - közölte csütörtökön a román országos statisztikai intézet. Júniusban főleg az élelmiszerek lettek olcsóbbak, 0,7 százalékkal, de a szolgáltatásoknál is enyhe, 0,2 százalékos árcsökkenést regisztráltak. Az utolsó 12 hónapban összesen 1,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. ■ MTI Csúcsáron kelt el egy telek Sanghajban befektetés Az ingatlanpiac visszaesése ellenére is rekordáron kelt el egy telek Sanghajban, amelynek négyzetméteréért az átlagos ár csaknem kétszeresét adta új tulajdonosa. A belváros szívében lévő, több mint 6800 négyzetméteres telekért a hongkongi Lai Fung Holdings ingatlanfejlesztő négyzet- méterenként 85 512 jüant (3,1 millió forint) fizetett, amely új országos rekordnak számít. A rendkívül magas, a városi átlagos négyzetméteráraknak csaknem kétszeresére rúgó összeget a telek elhelyezkedése indokolja: a várost kettészelő Huangpu folyó szomszédságában, a város pénzügyi központjának közelében helyezkedik el. A rekord meglepő, mert szűkösek a hitellehetőségek és a kormány is hűteni igyekszik az ingatlanpiacot. A kínai nagyvárosokban jellemző túlkínálat fokozatosan gyengíti az ingatlanpiacot. Igaz, ezek a folyamatok legkevésbé a legfelsőbb árkategóriás ingatlanokat érintik. A telken a Lai Fung Holding luxuskategóriás lakóházakat épít. ■ MTI A hét képe Ki lőtt először - vissza? Általában ezen vitatkoznak az izraeliek és a palesztinok, amikor újabb konfliktus robban ki közöttük. Tény, hogy közel-keleti és amerikai szakértők a harmadik intifáda (a palesztin ellenállás) kitörését látják az elmúlt napok véres történéseiben. Izrael tegnap is folytatta a légi csapásokat, 40 ezer tartalékost mozgósított, nem zárható ki, hogy szárazföldi erői is megindulnak a Gázai övezetbe. Legalább négyszáz célpont ellen hajtottak végre csapásokat. Palesztin oldalon azt jelentették, hogy három nap alatt 70-en haltak meg, köztük legalább hét nő és tizennégy gyermek. Ez annak is tulajdonítható, hogy nem mindig pontos információk alapján indítják a rakétákat, de annak is, hogy a Hamász aktivistái több településen a civileket élő pajzsként használják. Az ENSZ-főtitkár, Ban Ki Műn telefonon tárgyalt izraeli és palesztin vezetőkkel, az akciók azonnali befejezését követelte, a Biztonsági Tanács lapzártánk után ült össze. Készült az Europress támogatásával Rekordévet zár az Erasmus program ösztöndíj Csaknem 270 ezer diák kapott uniós Erasmus ösztöndíjat az előző tanévben - derül ki az Európai Bizottság friss összesítéséből. A brüsszeli testület emlékeztet: a 268 ezres létszám 15 ezerrel több az előző évinél, de rekordnak számít a program 27 éves fennállása óta is. Ez alatt összesen több mint 3 millió európai diák vette igénybe az ösztöndíjat külföldi tanulásának finanszírozására. Az előző tanévben a legtöbben Spanyolországba mentek, a negyvenezret meghaladó létszámtól jócskán elmarad a második legnépszerűbb célpont, Németország, ahol 30 ezer európai tanult az Erasmus segítségével. Magyarországra több mint négyezren érkeztek, miközben 4400 magyar diák tanult így a programban résztvevő többi 32 ország valamelyikében. Az összesítésből az is kiderül, hogy az átlagos erasmusos diák 22 éves, havonta 272 eurós ösztöndíjat kap az EU-tól, és hat hónapot tölt külföldön. ■ VG
