Új Néplap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-07 / 132. szám
2014. JÚNIUS 7., SZOMBAT INTERJÚ 7 A pünkösd mindig új reménnyel tölt el ünnepi interjú Dr. Ternyák Csaba egri érsek: Ismét hinnünk kell abban, hogy fáradozásainknak értelme van A katolikus egyház élete érezhetően megpezsdült Ferenc pápa tevékenysége révén. A pünkösd alkalmából készített interjúnkban dr. Ternyák Csaba egri érsek urat többek között arról is kérdeztük, miképp jelenik meg a változás a magyar katolikus egyház életében. Bán János- A tavalyi pünkösd felemelő eseménye volt az érsek úr csíksomlyói prédikációja. Visszatekintve milyen impulzusokkal gazdagította az erdélyi élmény a munkáját?- Pünkösd ünnepe mindig új reménnyel tölt el. A Szentlélek eljövetele eszünkbe juttatja Jézus szavait és tetteit. Ő irányítja ma is az egyház életét, és egyedül ő képes Istenhez fordítani a szíveket. Ő képes bátorságot önteni a mai tanítványokba és hívekbe. Csíksomlyó népszerűsége nem csak divat. Spontán válasz Isten vonzására. Annak jele, hogy az ember alapvetően vallásos lény, és szívesen megy oda, ahol megtalálja lelke békéjét. A közös élmények pedig képesek valódi közösségeket teremteni. Erre sok embernek van igénye.- A katolikus egyház élete „pezseg” Ferenc pápa lendületes munkája következtében. Érsek úr véleménye szerint mikor és milyen formában lesz érezhető a változás a magyar egyházi életben?- Szerintem ez máris érezhető, hiszen a pápa minden katolikus ember pápája, függetlenül attól, hogy ki hol él. Mi is a világegyház része vagyunk, ha akarnánk sem tudnánk kivonni magunkat annak folyamataiból. A pápa kétségtelenül új stílust hozott, egyszerű nyelvezetet használ, kerüli a nehezen érthető teológiai megfogalmazásokat, és ez sokaknak szimpatikus. Prófétai gesztusai pedig szinte mindenkire hatással vannak. Személyes példája arra készteti a hívő embereket, hogy jobban figyeljenek a Szentlélek indítására. Egyházunk új pünkösdje viszont nem vele indul, hanem már a II. Vatikáni Zsinattal elkezdődött. A pápa népszerűsége ennek egy újabb állomása.- Egy nemrégiben tartott előadásában az érsek úr beszélt arról, hogy három pápával is alkalma nyílt találkozni a Vatikánban. Mi több, az április 25-én szentté avatott II. János Pál pápa magyarországi útján őszentsége „magyar hangja" is volt.- Ő fiatal korom pápája volt, ezért mindig is az egykori fiatalember lelkesedésével gondolok vissza rá. Egyénisége nagy hatással volt rám, és van ma is. Nagyon szerette a humort, és szívesen emlékezem arra, amikor egy-egy jó bemondásának a célpontja voltam. Magyar- országi látogatásai sokaknak élményt jelentettek. Azért jött hozzánk is, hogy pápai küldetését teljesítse, hogy megerősítsen bennünket keresztény hitükben. Látogatása fókuszába ezért Jézus Krisztust helyezte, Ferenc pápa kétségtelenül új stílust hozott a katolikus egyház életébe. A pápa nemrégiben úgy jellemezte Európát, mint fáradt földrészt. Képünkön Ferenc pápa (balról) és dr. Ternyák Csaba. aki az ő életének is központja volt. Ezt ismerte el a katolikus egyház, amikor őt a szentek sorába iktatta.- Többször említette, hogy a latin-amerikai katolikus egyházi vezetők új szellemiséget, új szemléletmódot hoznak a hívekkel ápolt viszonyba, a hétköznapi munkába. Hogyan lehet jellemezni ezt a frissebb szemléletmódot?- A közelmúltban Ferenc pápa úgy jellemezte Európát, mint fáradt földrészt, amelynek még ahhoz sincs elég ereje, hogy az élet ajándékát továbbadja. Azt a távoli földrészt viszont az élet értelmébe és a jövőbe vetett bizalom mélyen átjárja. Meg vannak győződve arról, hogy minden fáradozásuknak értelme van, hogy ha valamibe energiát fektetnek, akkor annak eredménye is lesz. Mi Európában gyakran inkább azt nézzük, valamit miért nem érdemes megtenni, kezdve a kertünk megművelésétől a háziállatok tartásán Dr. Ternyák Csaba egri érsek át a virágültetésig vagy a szelektív szemétgyűjtésig. Ismét hinnünk kell abban, hogy minden fáradozásunknak értelme van, a befektetett energiák valamilyen formában mindig megtérülnek. A latin-amerikai egyház dinamizmusa és frissessége is ebből fakad. Tisztelik és szeretik az életet, és nem aggodalmaskodva tekintenek a jövőbe. Ez a dinamizmus ölt testet Ferenc pápában.- Az egyház egyik fontos célkitűzése a szegénység sújtotta területek segítése. A pápa azt kérte, a papok menjenek bátran a perifériára. Az Észak-Magyarország régió tekinthető némi túlzással ilyen perifériának?- A pápa valóban többször is hangsúlyozta, hogy szimpati- kusabb neki az olyan egyház, amely alkalmasint nem fél besározni a lábát, vagy felvállal rizikós lépéseket is, mintsem olyan, amely intézményei vélt biztonságába vonul vissza, és elveszíti kezdeményező készségét. Ezért vállalunk részt a nevelésben, oktatásban és a szociális szférában is. Bár tudjuk, hogy amit mi segíteni tudunk, az csepp a tengerben, mégis fontosnak tartjuk, hogy közösségeinken, iskoláinkon és a karitász csoportokon keresztül kivegyük részünket a szegénység enyhítésében. Hiszen a szegénység nem csupán anyagi természetű, hanem gyakran együtt jár lelki és szellemi szegénységgel is. Sajnos, mivel a szegény embert még az ág is húzza, ezért gyakran éppen ők azok, akiket egy-egy természeti csapás leginkább sújt. Fontosnak tartom, hogy személyesen is találkozzak a kisebb településeken lakó híveinkkel is. Erre alkalom lehet egy bérmálás, valamilyen ünnepi alkalom, vagy egy olyan egyházmegyei találkozó, amikor ők látogatnak el a székesegyházba, hogy találkozzanak a főpásztorral.- Egy beszélgetés során az érsek úr rendkívül erőteljes hasonlattal élt az egyházi nyelvezet megújulásának szükségességéről (egy szép, faragott szobor vagy oxidálódott ezüsttárgy, amit vastagon belep a por). Hogyan lehet leporolni, „kifényesíteni” a szavainkat, hogy minél több emberhez jussanak el?- Egy ilyen elemzésre alkalmas lehet egy szentbeszéd, egy katekézis, amikor a régies, a köznyelvben esetleg az egyházitól más tartalmat hordozó kifejezést megmagyarázunk, körülírunk. Olykor az is előfordul, hogy teljesen új kifejezést alkalmazunk. Ilyen volt például az, amikor az Üdvözlégy, Mária kezdetű imádságunkban a malaszt szót kegyelemre cseréltük. Sajnos azonban ez a szó sem fejezi ki teljesen Isten ingyenes, lelki ajándékát, amelyet ő minden embernek megad, hogy belső indítást kapjon a jó választásához. Számunkra a kegyelem ezt jelenti, nem pedig az elítélteknek járó felmentést, mint a köznyelvben.- Folyamatosan megújul az egyházi kommunikáció. A Szent István Rádió működését támogatja a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. A rádió vételkörzete is jelentősen kibővült az elmúlt hónapokban. Internetes videoanya- gokat készít a Szent István Televízió,és immár évek óta a Heves Megyei Hírlap és a Szolnok megyei Új Néplap is közli az egyházmegyei oldalakat. Sikeresnek ítéli az érsek úr az ilyen típusú médianyitást?-Úgy vélem, hogy ezek a hagyományosnak nevezhető eszközök és a világháló adta lehetőségek egyaránt fontosak abban, hogy elérjük azokat a híveinket, akikkel nincs rendszeres és közvetlen kapcsolatunk a közösségekben. De nemcsak róluk van szó. Minden embernek joga van ahhoz, hogy eljusson hozzá egyházunk üzenete. Ezen a területen arra kell törekednünk, hogy vonzó módon tudjuk bemutatni az evangélium örömhírét. Nagyot tévednénk azonban, ha ennek eredményét egyedül a templomba járók Számán szeretnénk lemérni.- Az egyház több iskolát is átvett az elmúlt időben. Milyen aggodalmakkal, félelmekkel találkoztak az átvételkor, illetve sikerült-e ezeket az aggodalmakat eloszlatni?- A legfontosabb kérdés, hogy sikerül-e valóban átformálni ezeket az intézményeket. Örömmel tapasztalom, hogy mennyi őszintén elkötelezett pedagógus, hitoktató és lelkipásztor fáradozik ezen. Nélkülük semmire sem lennénk képesek, velük azonban egyre szebb eredményeket tudunk felmutatni. Legnagyobb örömöm, amikor polgármesterek számolnak be nekem arról, ha egy-egy iskolánknak milyen jó hatása van az egész település életére. A pápa valóban többször is hangsúlyozta, hogy szimpatikusabb neki az olyan egyház, amely alkalmasint nem fél besározni a lábát, vagy felvállal rizikós lépéseket is.- Várhatóan év végén befejeződik az egri érseki palota felújítása. Milyen lesz a megújult épület, milyen látványosságokkal gazdagodik a város? Tudni való, hogy még egy kápolnába befalazott bútorokra is rátaláltak a munkálatok során...- Hosszú évtizedeken át az Egervin központja volt az épület, majd pedig üresen állt, zárva mindenki előtt. Nemcsak a kíváncsi turisták, de az egriek számára is örömhír, hogy a palotával egy időben megnyitjuk a felújított díszudvart is a látogatók előtt. A kápolna, a barokk lépcsőház és a többi építészeti különlegesség mellett állandó és időszakos kiállítások is várják majd az érdeklődőket.- A közelmúltban volt a ke- resztség ünnepe az egri bazilikában. Érsek úr újévi körlevelében is arról írt, hogy az egyházmegyében az idei évet a keresztségi hivatás megerősítésének szentelik...- Sok egyházközségből jöttek hívek erre az egész napos találkozóra, amelynek középpontjában a keresztség állt. A kereszt- ség évének csúcspontja volt ez a nap Egerben. Az volt a célunk az együttléttel, hogy híveinek tudatosítsák e szentség jelentőségét a hívő családok életében, ne hanyagolják el gyermekeik és unokáik megkeresztelését, hitoktatását és keresztény nevelését. Jó lenne, ha már a családban megtanulnának keresztet vetni és imádkozni.
