Új Néplap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-04 / 129. szám
niíi'ii uh I mu uni miniiimii jniimniniwiiii I'liiiii'ifr i vi Bontás vagy korszerűsítés fogyatékosok Nem a tömegintézmények kiváltására ment az EU-pénz í ^KOSZOfi Támogatott személyek száma célcsoportok szerint Idős személyek 691(33,6%) Állami gondozottak 515(25,1%) £ VG-GRAFIKA Családok 167(8,1%) Fogyatékos személyek 324(15,8%) Hajléktalanok 358(17,4%) FORRÁS: TASZ HÍRSÁV 300 szeparatistát öltek mar meg már több mint 300 „terroristát” semmisítettek meg az ukrán biztonsági erők a kelet-ukrajnai Donyeck megyében az ukrán hadsereg akciójában - jelentette be Vladiszlav Szeleznyov, a terrorellenes műveleti csoport szóvivője. A TSzN ukrán televízió helyszíni tudósítása szerint különösen heves harcok bontakoztak ki a megye északi részén lévő Krasznij Liman városánál, ahol a terrorellenes erők légi támogatással támadják a szepara- tisták állásait. ■ MTI Végleges nem a verespataki bányára A szenátus után tegnap a román képviselőház is elutasította a verespataki aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet, amit tavaly augusztusban a bukaresti kormány terjesztett a törvényhozói testület elé. Romániában tavaly ősszel számos utcai tüntetés volt, Bukarestben több ezer ember vonult fel, és a beruházást elősegítő törvénytervezet megbuktatását követelte a parlamenttől. ■ MTI Budapesten járt a kazah kormányfő ^ A nyugati integráció és a keleti nyitás együtt teheti sikeressé Magyarországot - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő Budapesten, miután tárgyalt Karim Maszi- mov kazah miniszterelnökkel. A sajtónyilatkozatokat megelőzően a két kormányfő az Országházban stratégiai partnerségi megállapodást írt alá, amellyel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: keresni kell azokat a területeket, ahol az együttműködés mindkét ország előnyére válik. Példaként említette a mezőgazdaságot, az energetikát, a tudomány és technológia területét, valamint a gyógyszeripart. ■ MTI A több milliárd forintos uniós támogatás ellenére sem sikerült Magyarországon teljes mértékben felszámolni, illetve kiváltani a fogyatékosokat ellátó tömegintézményeket. Sőt, több olyan intézetet is felújítottak, amit inkább le kellett volna bontani - állapította meg a TASZ. Is Haiman Éva Magyarország először 1998- ban deklarálta, hogy be kívánja zárni a fogyatékos és mentális zavarokkal élőket elzáró tömegintézeteket, és helyettük a helyi közösségben alakít ki számukra emberléptékű, személyre szabott lakhatási szolgáltatásokat. Ehhez képest 1998 és 2006 között a központi költségvetés 14 milliárd forintot költött tömegotthonok felújítására - olvasható a Társaság a Szabadságjogokért tanulmányában. A TASZ fogyatékos-ügyi programvezetője, Verdes Tamás és munkatársai azt igyekeztek feltérképezni, hogy Magyarország pontosan mire és mennyit költött azokból az európai uniós forrásokból, amelyeket kifejezetten a tömegotthonok lebontására és a közösségi szolgáltatások fejlesztésére szántak. Az első, majdnem 2,3 milliárd forintos keretösszegű pályázat kapcsán mindjárt arra jutottak, hogy az egész koncepció elhibázott volt, mivel kifejezetten korszerűsítést szolgált, teljességgel ellentétesen nem csak az uniós célokkal, de az elhatározott közpolitikával is. A projekt során 65 ingatlant Nem magyar sajátosság MAGYARORSZÁG MELLETT Bulgáriában, Lettországban, Litvániában, Romániában és Szlovákiában is jelentős összegeket használtak fel nagy létszámú fogyatékos intézetek létrehozására és felújítására az uniós forrásokból a most zárult fejlesztési ciklusban - állapította meg a fogyatékosok európai érdekvédelmi szervezete, az Önálló Életvitel Európai Hálózata. Jelentésükben úgy fogalmaznak, hogy a kormányzati koncep korszerűsítettek, ezek többségükben tömegintézmények voltak, közöttük nem egy olyan, amit a TASZ szerint inkább le kellett volna bontani. A 2012-ben meghirdetett TlOP-pályázat már kifejezetten fogyatékos és pszichiátriai beteg személyek intézményeinek bezárását és a lakók támogatott lakhatásba való el^ijlífj^tetését célozta. A felhasznált hatmil- liárd forintból 6 pályázatot támogatottak: Berzence, Bélapátfalva, Kalocsa, Mérk, Szakoly ciótlanság, a leromlott infrastruktúra, a hiányos EU-ko- ordináció, valamint az elégtelen civil befolyás is szerepet játszott abban, hogy miközben az intézménytelení- tésnek vagy kitagolásnak nevezett folyamatot az Európai Unió jelentős összeggel támogatta 2007 és 2013 között, „a csatlakozók sokszor az orránál fogva vezették Brüsszelt”, és a reform helyett a meglévő intézetek fenntartására fordították a forrásokat. és Szentes bentlakásos intézményeiből csaknem hétszáz ember költözhet új otthonba. Ezeknek sem mindegyike felel meg ugyanakkor mindenben a korszerű elvárásoknak, a tervek szerint ugyanis mindössze 18 lakás, míg 6 lakócentrum és 40 lakóotthon létesítésül, így csak a lakók 14 százaléka költözhet valóban önálló életvitelt lehetővé tévő lakásokba, míg 65 százalékúk lakóotthonokba, 21 százaléka pedig lakócentrumokba. Verdes Tamás szerint pozitívum, hogy más volt közép-ke- let-európai országokkal ellentétben, nálunk nem épülnek új tömegintézmények, ugyanakkor a pályázatban így is igen sok intézetcentrikus, a korábbi intézményi kultúrát meghonosító megoldást konzerváltak. A TASZ meglátása ráadásul a programot kevesebb pénzből is meg lehetett volna valósítani, vagy ugyanekkor forrásból több ember számára is biztosítható lett volna a kiköltözés, használt ingatlanok vásárlása mind a költséghatékonyság, mind a társadalmi beilleszkedés szempontjából jobb megoldás lett volna. Obama Varsóban: növeli európai haderejétaz Egyesült Államok látogatás Egymilliárd dollárral kívánja növelni európai katonai kiadásait az Egyesült Államok - közölte a lengyel fővárosban Barack Obama. Az amerikai elnök Bronislaw Ko- morowski lengyel államfővel tartott sajtótájékoztatóján közölte: az ukrán válság miatt aggódó európai szövetségesek biztonsága szent és sérthetetlen. Obama egyúttal figyelmeztette Moszkvát, a feszültség fokozása helyett arra használja fel befolyását Ukrajnában, hogy csendesítse le az ország keleti részén aktív szeparatistákat. A katonai jelenlét erősítésének bejelentése nem előzménye nélküli: áprilisban 150 amerikai katonával tartottak hadgyakorlatot Lengyelországban, ami Moszkva éles ellenkezését váltotta ki. Az amerikai elnök üdvözölte Komorowski bejelentését arról, hogy Lengyelország a GDP két százalékára növeli katonai kiadásait. Az USA esetében ez az arány 4,4 százalékos, míg a NATO európai tagországainak átlaga 1,6 százalék. Obama az első részben szabad lengyel választás huszonötödik évfordulóján tartott megemlékezésre érkezett,Varsóba. Itt a közép-európai országok vezetőivel - köztük Áder János magyar államfővel - közös ebéden vett részt. Négynapos európai útjának következő állomása Brüsszel, ahol a G7 országok ma tartják csúcstalálkozójukat. A tárgyalások eredeti helyszíne az oroszországi Szocsi volt, ám a Krím elfoglalása miatt a világ legjelentősebb gazdasági hatalmait tömörítő csoport gyakorlatilag megszakította a kapcsolatot a „plusz állam” Oroszországgal. Az amerikai elnök ezt követően részt vesz a normandiai partraszállás hetvenedik évfordulóján rendezett megemlékezésen, ahová Vlagyimir Putyin orosz elnököt is meghívták, a Fehér Ház szerint azonban kétoldalú találkozó nem várható Barack Obamával. ■ VG Kúria: Kásler kontra OTP, elesett az árfolyamrés Tart a miniszterjelöltek meghallgatása kormány Sikertörténet Magyarország külpolitikája - állítja Navracsics döntött a Kúria tegnap Kásler Árpád OTP-s devizahiteles ügyfél perében (a jogegységi döntés júniusra várható). A testület - a perben eljárt bíróságokkal egyezően - tisztességtelennek találta a szerződésekben az árfolyamrés kikötését, vagyis hogy a hitel folyósítását devizavételi, a törlesztőrészletek beszedését pedig devizaeladási árfolyamok alapján állapították meg. A pénzügyi intézményeknek így ellenszolgáltatással nem fedezett bevétele, a fogyasztóknak pedig költsége keletkezik, ami tisztességtelen. A különnemű árfolyamok alkalmazása a Kúria szerint azért is tisztességtelen, mert az nem felel meg az EU Bírósága hivatkozott ítélete által is értelmezett szabályozásnak. Jelenleg egyébként már egyetlen banknál sem váltják így a törlesztőrészleteket, 2010 decemberétől ugyanis deviza középárfolyamon, vagy a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama alapján kell megállapítani a törlesztőrészleteket. A Kúria jogegységi határozatot is hozhat, még az ítélkezési szünet előtt. Azokban a pontokban, melyek a tavaly decemberi jogegységi döntésből kimaradtak. Az árfolyamrés mellett például megvizsgálják, tisztességesek voltak-e a szerződések, hogy az árfolyamkockázatot a fogyasztóra hárították. ■ VG Elkezdődött tegnap a miniszterjelöltek meghallgatása az Országgyűlés bizottságaiban. Az új szerepben - a külügyi tárca vezetőjeként - debütáló Navracsics Tibor arról beszélt, hogy konszenzusra épülő külügyet kíván kiépíteni. Szerinte az elmúlt 25 év külpolitikája siker- történet, a diplomácia jól képviselte az ország érdekeit. „De mivel a világ változik, a klasz- szikus diplomácia mellett egyre jelentősebbé válnak a külgazdasági feladatok” - fogalmazott. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter meghallgatásán arról beszélt, hogy a magyar gazdaság egy stabilizációs időszakon ment át. A járműipar és Varga Mihály az ehhez kapcsolódó elektronikai ipar fontosságának hang- súlyozása mellett arról is eszélt, hogy meg kell célozni azokat az ágazatokat, amelyeknél nagy a magyar hozzáadott érték és a magyar tulajdon aránya is magas. Kiemelte, hogy az idén a kormány nem tervez újabb devizakötvény-kibocsátást, elsősorban a hazai forintpiacról oldja meg az államháztartás finanszírozását. Megerősítette, hogy a szakképzés felügyelete a nemzetgazdasági tárcához kerül, a középfokútól a felsőfokú oktatásig a kamarákkal együtt alakítja ki az NGM az új rendszert. Seszták Miklós, az új nemzeti fejlesztési miniszterjelölt a meghallgatásán elmondta, hogy az egyik legfontosabb feladat a hazai energiaellátás biztonságának erősítése, amire nincs lehetőség atomerőmű nélkül. Trócsányi László, az igazságügyi tárca várományosának tájékoztatása szerint az életfogytiglan az igazságügy eszköze marad, „de nem reális a halálbüntetés bevezetése”. Balog Zoltán meghallgatásán hangsúlyozta: az oktatás területén végrehajtott átalakítások hatásait korai értékelni. A miniszterjelöltek meghallgatása ma tovább folytatódik az Országgyűlés illetések bizottságai előtt. ■ A. E.
